Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika) 

 
 

Az újrahasznosítás ösztönzésére új hulladékkezelési szabályokat hoz az EU. Infografikánkon mutatjuk be, az európai háztartások mennyi hulladékot termelnek, és mi történik velük azután.

A kommunális hulladék mindössze tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Ugyanakkor komoly kihívást jelent az újrahasznosítása, mivel nagyon vegyes összetételű, sok különböző forrásból származó hulladékról van szó. Emiatt több uniós országban a kommunális hulladék jelentős részét még mindig hulladéklerakókban helyezik el.

 

Az EP-képviselők az áprilisi plenárison szavazták meg a hulladékkezelésre vonatkozó szabályok módosítását Strasbourgban, hogy a jövőben a hulladék nagyját újrahasznosítsuk.

Az európai hulladéktermelés eloszlása ágazatonként 

Mennyi hulladék keletkezik Európában?

 

2005 és 2016 között 7%-kal csökkent az egy főre eső hulladéktermelés Európában, ugyanakkor a tagországokban egymástól különböző trendek figyelhetők meg. Míg például Dániában, Németországban és Csehországban nőtt, addig Magyarországon, Romániában vagy épp Hollandiában csökkent a hulladéktermelés.

 

A legtöbb hulladék Dániában, Máltán, Cipruson és Németországban keletkezett, míg a legkevesebb Romániában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. A tehetősebb országokban általában több hulladék keletkezik, különösen ha a turizmus is jelentős, mint például Ciprus és Málta esetében. Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot termelő uniós ország.

379 kg  ; egy átlagos magyar hulladéktermelése 2016-ban

Idézet megosztása: 

Ez jóval alacsonyabb a 2005-ös szintnél, amikor 461 kg volt az egy főre eső hulladéktermelés.

EU-s célkitűzések és a kommunális hulladék kezelése a tagállamokban 

Hulladékkezelés

 

Környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, ha eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ugyanakkor még hatékony újrahasznosítás mellett is elkerülhetetlen, hogy az elfogyasztott termékek egy részét kidobják, így azok tárolásával vagy megsemmisítésével is foglalkozni kell.

 

Az EU létrehozott egy hulladékkezelési hierarchiát, amely első körben a megelőzésre és az újbóli felhasználásra összpontosít, ezzel „második esélyt” adva a termékeknek. Ezt követi az újrahasznosítás és komposztálás, illetve a hulladékégetés, amellyel elektromos energia nyerhető. A környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldás a hulladéklerakás, ugyanakkor ez a legolcsóbb.

 

Európában a kommunális hulladék 47%-át komposztálták vagy hasznosították újra 2016-ban. A hulladékkezelés módja azonban régiónként eltér.

 

A hulladéklerakás gyakorlata mára már szinte teljesen eltűnt az olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Ausztria. Itt az újrahasznosítás mellett hulladékégetést alkalmaznak. Emellett Németország és Ausztria vezetők az újrahasznosításban.

 

Ezzel szemben a kelet- és dél-európai országokban még mindig jelentős a hulladéklerakás. Máltán, Cipruson, Görögországban és Romániában a keletkezett kommunális hulladék több mint 80%-a kerül a hulladéklerakókba, de Magyarország is a hulladék több mint felét nem hasznosítja újra vagy használja fel energiatermelésre.

 

Ugyanakkor az elmúlt évtizedben több országban, köztük Magyarországon is egyre kevesebb hulladék végzi a lerakókban. Míg 2005-ben 3859 tonna hulladékot raktak le Magyarországon, addig 2016-ban csaknem feleannyit, 1888 tonnát.