A kisebb gazdálkodókat védi az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoktól az EP új szabálya 

 
 

Megosztás itt: 

Az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői a kisvállalkozók és a gazdálkodók. A Parlament a védelmük érdekében új szabályokról szavazott.

A legkisebb szereplők védelme a cél ©AP images/European Union-EP 

Igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok minden szektorban előfordulnak, de különösen problematikusak az élelmiszer-ellátási láncnál, mivel a mezőgazdaság szereplői túlzott gazdasági nyomásnak vannak kitéve.

Március 12-én, kedden, a képviselők új uniós irányelvről szavaztak, amelynek célja, hogy igazságosabb bánásmódot biztosítson a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozóknak.

Ők ugyanis az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői, az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak köszönhetően, amelyet nagyobb partnereik, a szupermarketek vagy más kiskereskedők alkalmaznak. A kisebb szolgáltatók sokszor nincsenek megfelelő alkupozícióban a nagyobb partnerekkel való tárgyalások során, illetve nincsenek más alternatív vásárlóik, így ki vannak szolgáltatva a nagyobb kereskedőknek.

Mik azok az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok? 
  • A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének.  
  • Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. 
  • A szerződéses kapcsolatok bármely szintjén előfordulhatnak: a tárgyalások során, a szerződés érvényesítése közben vagy a szerződés utáni fázisban is. 

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatása

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatásai lehetnek többek között:


  • veszélybe sodorhatják a kisebb élelmiszer-ellátók létét,
  • elriaszthatják a kisebb vállalkozókat attól, hogy új termékekbe és technológiákba fektessenek, vagy új piacok felé nyissanak,
  • a gyengébb üzleti partnerek váratlan kiadásokra, vagy a vártnál kevesebb jövedelemre számíthatnak,
  • túltermeléshez vezethet és felesleges élelmiszer-hulladék keletkezhet általa.


Mi változik az új szabályoknak köszönhetően?

Az új szabályok minimum követelményeket fogalmaznak meg, amelyekkel bizonyos igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat igyekeznek megakadályozni. Ez az élelmiszer-ellátási lánc minden olyan szereplőjére vonatkozik, amelynek forgalma 350 millió euró alatt van, ideértve a termelőket, a szövetkezeteket, vagy a kiskereskedőket. A szabályok az EU-n kívüli ellátókra is vonatkoznak.

A szabályok tiltják:


  • kései fizetéseket a romlandó élelmiszerek esetén,
  • utolsó pillanatban történő lemondásokat,
  • a szerződések utólagos vagy egyoldalú módosítását,
  • arra kötelezni a szállítót, hogy az elpazarolt termékek után is fizessen,
  • az írott szerződések visszautasítását.


Más gyakorlatokat, mint például az el nem adott termékek visszaszállítását a termelőhöz, csak akkor engedélyeznek, ha arról mindkét fél előre megegyezett.

A tagállamoknak ki kell jelölnie egy helyi hatóságot, amely az új szabályok bevezetéséért felel, és amely alkalmas arra, hogy a visszaélések esetén nyomozást folytasson le és büntetéseket szabjon ki.

Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői az EU-ban 
  • 11 millió gazdaság 
  • 300 ezer feldolgozó 
  • 2,8 millió szállító és kiskereskedő 
  • 500 millió fogyasztó 

Következő lépések

Az új szabályokat a Tanácsnak is el kell fogadnia, mielőtt azok életbe lépnek. A tagállamoknak ezután két évük lesz arra, hogy bevezessék a szabályokat.