Hogyan dolgozik az EU a munkavállalók jogainak erősítéséért? 

 
 

Megosztás itt: 

Az EU azért dolgozik Európa-szerte, hogy minél jobban megerősítse a munkavállalók jogait és megfelelő munkakörülményeket biztosítson mindenkinek.

Mit tesz az EU a megfelelő munkakörülményekért? ©AP Images/European Union-EP 

Az EU számos, a foglalkoztatást érintő intézkedést hozott már annak érdekében, hogy biztosítsa Európa-szerte a szociális védelmet. Ezek többek között lefektetik a minimum követelményeket a munkakörülményekre vonatkozóan, érintik például a munkaidő hosszát, a részmunkaidős állásokat, vagy a munkavállalók azon jogát, hogy minden munkájukat érintő fontos információhoz hozzá kell férniük. Ezek Európa szociális dimenziójának egyik legfontosabb elemévé váltak.

Az olyan partnerek, mint a szakszervezetek, vagy a munkavállalók egyéb szervezetei fontos szerepet játszanak mindennek a formálásában. Az ún. „szociális párbeszéd” megbeszéléseken és egyeztetéseken keresztül lehetőséget biztosít arra, hogy a tárgyalófelek egy-egy speciális kérdésben megegyezésre jussanak.

A munkavállalók jogai és az új típusú munkák

A munkaidő hosszára vonatkozóan az EU olyan minumimfeltételeket állapított meg, amelyek minden tagországban alkalmazhatóak. Ennek megfelelően minden munkavállalónak egyéni jogokat biztosítanak, az egy héten ledolgozott órák száma maximum 48 óra lehet, egy évben legalább 4 hét fizetett szabadsággal, az éjszakai műszakokban pihenőidővel.

Az elmúlt években nagyon sokat változott a munkaerőpiac az új technológiáknak és a digitalizációnak köszönhetően, ezzel pedig minden sokkal rugalmasabb lett és új típusú munkahelyek születtek, több ideiglenes pozícióval és nem hagyományos állásokkal.

Hogy az EU így is meg tudja védeni a munkavállalók jogait, különösen azokét, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak, a Parlament 2019-ben a munkakörülményekre vonatkozó új minimumfeltételeket fogadott el. Ez többek között kiterjed a próbaidő hosszára, amit hat hónapban maximalizáltak, a kötelező tréningekre, amit ingyenessé tettek és megtiltotta a korlátozó szerződéseket. Az új szabályoknak megfelelően az új munkavállalók egy héttel a munkába állásuk után meg kell, hogy kapják az összes fontos információt arról, hogy mi a feladatuk és melyek a kötelezettségeik.

Az EU azt is szeretné elérni, hogy a munkavállalók jobban részt vehessenek a vállalatok döntéshozatalában, így lefektették a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogára vonatkozó általános szabályokat is. Továbbá azt is megjegyzik a szabályok, hogy a munkavállalók tömeges elbocsátása esetén a munkáltatónak kötelessége a szakszervezettel tárgyalnia.

Nemzetközi szinten a munkavállalókat az Európai Üzemi Tanácsok képviselik. Ezeken keresztül a cégek vezetésének informálnia kell a munkavállalókat a jelentősebb, őket is érintő uniós döntésekről.

A munkavállalók jogainak megerősítése a cél ©AP Images/European Union-EP 

A munkavállalók EU-n belüli mozgástere

A társadalombiztosítási jogosultság tagországok közötti koordinációjának köszönhetően az európaiak akkor is megkapják a nekik járó egészségügyi és szociális ellátást, ha elköltöznek egy másik tagállamba. Ennek megfelelően a betegszabadság, az anyasági/apasági szabadság ugyanúgy kijár mindenhol, a munkanélküliségi és egyéb hasonló támogatásokról pedig jelenleg is zajlanak a tárgyalások.

2019-ben az EP elfogadta az Európai Munkaügyi Hivatal felállításáról szóló terveket is. Az uniós ügynökség 2023-tól működik majd, és abban segíti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy egyszerűbben tudják adaptálni az uniós szabályokat a foglalkoztatásra és a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjára vonatkozóan.

A vállalatok kiküldetésre küldhetik munkavállalóikat, ezért az EU ezeknek a munkavállalóknak is biztosítani kívánja a jogait. 2018-ban fogadtak el erre vonatkozó szabályokat, amelyek ugyanannyi munkáért ugyanannyi fizetést biztosítanak a kiküldetésben lévő dolgozóknak, mintha az eredeti munkahelyükön dolgoznának.

A munkanélküliség elleni küzdelem elősegítése és a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb párosítása érdekében a Parlament 2016-ban elfogadta a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatát (EURES) átalakító rendeletet, létrehozva az álláskeresők és állásajánlatok uniós szintű adatbázisát.

A munkavállalók biztonsága és egészsége

Az Unió a munkahelyi egészségvédelem és biztonság érdekében szabályokat fogadott el, ezzel is segítve és kiegészítve a tagállamokban érvényes törvényeket.

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló irányelv általános szabályokat fektet le az egészségvédelmi és biztonsági követelményekre vonatkozóan. Ezek érvényesek mind a privát, mind a közszférában és meghatározza a munkáltatók és munkavállalók kötelezettségeit. Emellett speciális szabályokat állapít meg a veszélyes anyagokkal való érintkezés esetére, és akkor, ha a munkavállalók speciális kategóriába tartoznak (például terhes nők vagy fiatal dolgozók), ha különleges feladataik vannak (kézi tehermozgatás) vagy különleges munkahelyeik (halászhajók).

A Parlament arra vonatkozóan is elfogadott egy irányelvet, hogy még tovább csökkentsék a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagokat a munkahelyeken. Ennek értelmében különböző vegyszereknél állapítanak meg határértékeket, például olyanoknál, amelyeket laboratóriumokban, az elektronikában, temetéskor, felújítások során, az egészségügyben, a műanyagok gyártásakor és az újrahasznosító szektorokban használnak.

A tagállamok ennél szigorúbb határértékeket is megállapíthatnak, amikor elfogadják és alkalmazzák az uniós szabályokat.

Az elöregedő munkaerővel és a magasabb nyugdíjkorhatárral együtt az egészségügyi problémák is megsokasodtak. 2018-ban ezért az EP elfogadta az arra vonatkozó intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkavállalók visszatérését egy-egy hosszabb betegség után, illetve a krónikus beteg vagy fogyatékkal élő személyek visszailleszkedését a munkahelyekre.

A munka és a magánélet egyensúlya és a nemek közötti egyenlőség

A Parlament mindig is határozottan kiállt a férfiak és nők közötti egyenlőség és amellett, hogy a nemek közötti egyenlőség az élet minden területén megvalósuljon.

A több egyenlő lehetőség biztosítása érdekében az EP 2019-ben új szabályokat fogadott el, amelyek célja, hogy segítsék a kisgyerekes szülőket, valamint a családtagjaikat gondozókat a munka és a családi élet sikeresebb összehangolásában. Ennek értelmében legalább 10 munkanap apasági szabadság jár, minimum 4 hónapos egyéni szülői szabadság, amelyből 2 hónap nem átruházható és fizetett, és évente 5 munkanap gondozói szabadság azok számára, akik súlyosan beteg vagy gondozásra szoruló családtagot látnak el.

A várandós anyák jogait a várandós munkavállalókról szóló irányelv foglalja össze, amely szerint legalább 14 hét anyasági szabadság jár mindenkinek, és két hét kötelező szabadság a szülés előtt és/vagy után.

A Parlament tovább folyamatosan harcol a nemek közötti bérszakadék ellen és a férfiak és nők nyugdíjkülönbségének csökkentéséért. Emellett számos intézkedést tett a megfélemlítés és a szexuális zaklatás ellen is.