Foglalkoztatás és szociális ügyek

A gazdasági válság egyik következménye a fiatalok körében riasztó mértéket öltő munkanélküliség. Többek között ennek a megoldására tartalmaz javaslatokat a Bizottság 2012. évi éves növekedési jelentése, amelyet szerdán vitatnak meg a képviselők.

Nyolcvanmillió európai, az EU lakosságának 16%-a él szegénységben. Mit tesznek a tagállamok és az EU, hogy javítsanak a helyzetükön? A szegénységellenes európai platform októberi első éves ülésén erre próbáltak választ találni a résztvevők Krakkóban. Az eredményekről Frédéric Daerden belga, szocialista képviselő számolt be a foglalkoztatási ügyi szakbizottság e heti ülésén.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének főigazgatója, a chilei Juan Somavía a múlt héten Strasbourgban járt. Az Elnökök Értekezletén a képviselőknek elmondta, hogy a kiegyensúlyozatlan gazdasági növekedés okozta, világszerte jellemző társadalmi egyenlőtlenséget a gazdasági válság még tovább súlyosbította. Somavía szerint ezért elérkezett az idő, hogy a reálgazdaság irányítsa a világgazdaságot, a munkavállalók számára pedig tisztességes munkafeltételeket kell biztosítani.

A hajléktalanság komoly társadalmi probléma, amelyet a gazdasági válság még tovább súlyosbít. Az EP-képviselők múlt szerdán, a strasbourgi plenáris ülésen hatékonyabb európai szintű intézkedéseket sürgettek. A hajléktalanság elleni küzdelemről szóló állásfoglalás egyik szerzője, Pervenche Berès (szocialista, francia) a problémát a társadalmi kirekesztés legrosszabb formájának nevezte.

Az EU lakosainak 16%-a valamilyen fogyatékkal él. Mindennapi életüket megkeseríti, hogy sokszor csak korlátozottan férnek hozzá a különböző szolgáltatásokhoz, nehezen kapnak munkát. Kósa Ádám esete kivételes. A korábban ügyvédként dolgozó magyar, néppárti EP-képviselő az első siket képviselő az Európai Parlamentben.

A munkáltató csődje esetén a munkavállalóknak ki kell fizetni az addigi bérüket, de tagállamonként eltér, hogy hol húzódik a fizetési plafon, és igazából a „munkavállaló” fogalmának meghatározásában sincs egyetértés. Vajon szükséges-e, hogy uniós szinten szabályozzák, hogy milyen védelem jár a munkavállalóknak az őket foglalkoztató vállalat csődje esetén? Erről volt szó a foglalkoztatási szakbizottság szerdai meghallgatásán.

Születés, halál, házasságkötés vagy válás – életünk megannyi meghatározó, örömteli vagy szomorú pillanata, amelyek kapcsán olykor jogi kérdések is felmerülhetnek. A tagállamok évszázadok során különböző jogszabályokat és gyakorlatokat fejlesztettek ki, amelyek ma megnehezítik a hazájuktól távol élő uniós polgárok dolgát. Ez szerencsésebb esetben bonyolult ügyintézéshez, legrosszabb esetben pedig akár személyes tragédiához is vezethet. Erről tartott eszmecserét kedden az EP jogi szakbizottsága.

A környezet védelme, az éghajlatváltozás megfékezése, a fenntartható növekedés biztosítása, a versenyképesség fokozása, a munkanélküliség csökkentése – a német, zöldpárti Elisabeth Schroedter szerint mindezt elérhetjük a „zöld munkahelyek” elnevezésű programmal. A képviselő alább kifejti, mit értünk zöld munkahelyen, hol találhatóak ilyenek és miért olyan fontosak az „örökzöld" gazdaság kialakítása szempontjából. Interjúnk.

Az 55 és 64 év közöttiek kevesebb, mint fele dolgozik, 2020-ra három millió fővel csökkenhet a munkaerő piacon résztvevők száma, valamint a 15 és 24 év közötti korosztályban található a legtöbb munkanélküli – derül ki a német, néppárti Thomas Mann jelentéstervezetéből. Az európai szociális modell egyre nagyobb terhet jelent az államháztartásoknak és a nyugdíjrendszer is sürgős változtatásra szorul.