Egészségügy és környezetvédelem

Élete folyamán valamilyen szempontból mindenki kiszolgáltatott fogyasztó lehet, ezért minél jobban meg kell erősíteni ennek a csoportnak a védelmét. María Irigoyen Pérez (szocialista, spanyol) képviselő jelentéséről hétfőn vitázik és kedden szavaz az Európai Parlament. A jelentés szerint a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi szabályok nem mindig elégségesek, és különösen a pénzügyi és közlekedési ágazat, valamint az internet számít problémás területnek.

Distilbène, Mediator, Isomeride. Hosszú ideig legálisan árulták ezeket a gyógyszereket Európában, ám feltételezések szerint súlyos mellékhatásokat, sőt betegek halálát is előidézték. Ezért is szükséges a gyógyszerek nyomon követési rendszerének felülvizsgálata, véli Linda McAvan (szocialista, brit) jelentéstevő. Május 8-án az EP közegészségügyi szakbizottsága elfogadta az ún. farmakovigilanciáról szóló uniós rendelet módosításait, hogy könnyebb legyen kiszűrni a veszélyes gyógyszereket.

A nők sokkal nagyobb eséllyel válnak természeti katasztrófa áldozataivá, ezért a klímaváltozás hatásai is jobban érintik őket. Az EP pénteken vitázik és szavaz arról a jelentésről, amely azt taglalja, hogy miként lehetne nagyobb szerepet biztosítani a nőknek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Nicole Kiil-Nielsen (zöldpárti, francia) jelentéstevőt kérdeztük a részletekről.

A nem kezelt vagy későn diagnosztizált cukorbetegség súlyos betegségek kiváltó oka lehet. Az EU-ban jelenleg mintegy 32 millió cukorbeteg van, ez a szám pedig a jövőben csak nőni fog az egyre inkább öregedő népesség miatt. Bár a cukorbetegség diagnosztizálásához egy csepp vér is elég, sokan nem tudják, hogy cukorbetegek. A megelőzés, a diagnosztika és a kezelés javítása érdekében uniós diabétesz‑stratégia kidolgozását sürgeti az EP.

Néhány tagállam, köztük Lengyelország attól tart, hogy ha az EU elfogadja azt a tervet, hogy radikálisan csökkenjen a szén‑dioxid‑kibocsátás 2050-re, több gyár is az EU-n kívülre teheti át székhelyét. Chris Davies (liberális, brit) megérti az aggodalmakat, ugyanakkor szerinte a célok meghatározása a változtatásokban is segítenek. A témához kapcsolódó jelentést március 15-én fogadta el a Parlament. Interjú.

A víz kincs. A világ népességének csak 60%-a jut tiszta ivóvízhez, a vízgazdálkodás és a vízellátás Európa egyes pontjain is problémás. Marseille‑ben ma kezdődik a 6. Vízügyi Világfórum, ahol a vízellátás biztosítása lesz az egyik fő téma. A kérdéssel csütörtökön az EP plenárisa is foglalkozik.

Egy évvel a fukushimai atombaleset után is folytatódik a vita arról, hogy milyen új és biztonságos forrásokból lehetne biztosítani az energiaellátást. Egy lehetséges megoldás lehet a palagáz. Lengyelországban már végeznek fúrásokat, sokan azonban a palagáz kinyerésekor felmerülő környezeti kockázatok miatt aggódnak.

Csökkentené az Európai Unió a repülőgépek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, ezért idén január 1-jétől az EU‑ban közlekedő, az oda tartó vagy onnan repülő légitársaságoknak az uniós kibocsátás‑kereskedelmi rendszer (ETS) keretein belül kibocsátási egységekkel kell gazdálkodniuk. A szabályok nem mindenkinek tetszenek az EU-n kívül, Peter Liese (néppárti, német) szerint viszont az EU-nak nem szabad hátrálnia. Február 28-án az EP közlekedési szakbizottsága is foglalkozik a témával.

Az EU egyik energiapolitikai célkitűzése, hogy 2020-ra Európa energiaszükségletének 20%-át megújuló forrásokból fedezzék. Ehhez azonban többek között a már meglévő villamosenergia-hálózatot is bővíteni kell.

Egyszerre kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és alternatív energiaforrást keresni a fogyóban lévő fosszilis energiaforrások helyébe. A környezetvédelmi szakbizottság szerint 2050-re az 1990-es szinthez képest akár 80%‑kal is lehetne csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.