EU-s fegyverkivitel: szigorúbb szabályokat sürget az EP  

 
 

Az EU-ban gyártott fegyverek jó része exportra készül, és egy részük végül olyan, háborúban álló országokban köt ki, amelyek az Unió biztonságát is veszélyeztetik. Az EP változtatást kér.

Az EU a világ második legnagyobb fegyverszállítója

A hagyományos fegyverek (hadihajók, tankok, stb.) nemzetközi transzfere 2012–2016 között a hidegháború óta nem tapasztalt mértéket ért el (bármely ötéves időszak tekintetében).

Az EP-képviselők szerint ez a hihetetlen mértékű fegyverkezés a konfliktusok fegyveres rendezését ösztönzi a békés, diplomáciai úton történő megoldás helyett.

A hagyományos fegyverek nagy része az Unióban készül: az EU 28 tagállamából származó fegyverkivitel 2015-ben a teljes globális fegyverkivitel 26%-át tette ki, amivel az Unió a világ második legnagyobb fegyverszállítója az USA (33%) után és Oroszország (23%) előtt.

A világ 10 legnagyobb fegyverexportját bonyolító ország közül 5 uniós tagállam: Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Olaszország.

Hol használják fel az itt gyártott fegyvereket?

Az EU-ban gyártott fegyvereknek csupán 15%-a készül itteni használatra. 2015-ben a fegyverkivitel tekintetében a legjelentősebb célterület a Közel-Kelet volt.

Számos jelentés szerint az EU-s tagállamokból az instabil és válság sújtotta térségekbe és országokba szállított fegyvereket sok esetben végül fegyveres konfliktusokban használták fel (például Szaúd-Arábia), vagy terroristacsoportok kezébe kerültek (többek között Szíriában és Irakban).

A helyzet azért is aggályos, mert az EU 2008-ban - a világon egyedüliként - közös álláspontot fogadott el a fegyverkivitel szabályairól.

„A követelmények máris elég jók, de az a probléma, hogy az országok nem tartják be őket” - mondta Bodil Valero (zöldpárti, svéd) képviselő, akinek jelentését szeptember 12-én vitatta meg a Parlament. Az akkor elfogadott állásfoglalásban a fegyverkivitel hatékonyabb ellenőrzését kéri, illetve javasolja, hogy az EU alkalmazzon szankciókat azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem tartják be a szabályokat.

Szaúd-Arábia elleni embargó

A Parlament 2016. február 25-i állásfoglalásában már felszólította a Bizottság alelnökét és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy kezdeményezze uniós fegyverembargó bevezetését Szaúd-Arábiával szemben, mivel a jemeni humanitárius helyzet kialakulásában az országnak is szerepe van. A mostani állásfoglalás már egyenesen azt mondja, hogy sürgősen embargót kell életbe léptetni Szaúd-Arábiával szemben.

Bodis Valero a szeptember 12-i plenáris vitán elmondta: „Egyértelmű összefüggés van a Szaúd-Arábiának eladott fegyverek és a között, hogy az ország európai mecsetek működését finanszírozza, valamint radikalizálja az ezekbe a mecsetekbe járó embereket. De nem csupán Szaúd-Arábia és az általa Európában radikalizált mecsetek a fontosak, hanem az is, hogy az ország fegyvereket biztosít az Al Kaida, a Nusra Front, és a Daesh számára. Ezek a terrorista csoportok fegyverekhez jutnak általuk. Ez az amit soha nem szabad elfogadnunk”.