Azonnal véget kell vetni a mianmari rohingyák üldözésének - kéri az EP 

 
 

Az elmúlt hónapban 400 ezer rohingya menekült el Mianmarból Bangladesbe. Az Európai Parlament felszólította a mianmari kormányt, hogy azonnal hagyjon fel a rohingya kisebbség üldözésével.

Mianmarból Bangladesbe érkező rohingya muzulmánok, 2017. szeptember 14. ©Dar Yasin/AP Photos/European Union-EP 

A rohingya Mianmar (Burma) északi területein élő muzulmán kisebbség, amelynek tagjait megfosztották az állampolgárságuktól, korlátozzák a szabad mozgáshoz való jogaikat, politikai jogaikat és hozzáférésüket az egészségügyhöz és az oktatáshoz, kényszermunkának és szexuális erőszaknak vannak kitéve.

Az etnikum radikális csoportja augusztusban rendőrőrsökre támadt, amelyet a mianmari hadsereg a civileken torolt meg, így a területen élő rohingyák csaknem fele (1 millióból 400 ezer) menekülni kényszerült.

Az elmúlt években az Európai Parlament számos állásfoglalást fogadott el, amelyekben elítélte a kisebbséggel szembeni bánásmódot. A múlt héten elfogadott állásfoglalásukban azonban a képviselők már határozottan sürgetik „a katonai és biztonsági erőket, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a rohingyák megölésével, zaklatásával és a velük szemben elkövetett nemi erőszakkal, valamint otthonaik felgyújtásával”.

Arra kérik a mianmari hatóságokat, hogy tegyék lehetővé független megfigyelők számára, hogy kivizsgálják a „valamennyi fél által elkövetett állítólagos súlyos emberi jogi jogsértéseket”, valamint felszólítják „a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a menekülteknek nyújtott pénzügyi és anyagi támogatást”.

EP: politikai és pénzügyi nyomásgyakorlás szükséges

„Drámai a helyzet Mianmarban. Az Európai Parlament elítéli a burmai hatóságok viselkedését, és felszólítja Bangladest, hogy tartsa nyitva a határait. Emellett mind a Parlament, mind Európa a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat is használja, hogy nyomást gyakoroljon a hatóságokra” - mondta Pier Antonio Panzeri (szocialista, olasz), az emberi jogi albizottság elnöke a kialakult helyzetről.

„Az EU nyilvánosan elítélte a rohingyák elleni támadásokat, és továbbra is politikai és pénzügyi nyomást gyakorol, hogy véget vessen a folyamatnak, amit az ENSZ etnikai tisztogatásként tart számon” - mondta Werner Langen (néppárti, német), a Parlament délkelet-ázsiai kapcsolataiért felelős delegációjának vezetője.

A közelmúltbeli események fényében a Parlament nemzetközi kereskedelmi szakbizottságának delegációja határozatlan időre elhalasztotta a Mianmarba tervezett látogatását.

A fegyverembargó kivételével az EU 2013-ban megszüntette a Mianmar elleni szankciókat, miután az ország 50 évnyi katonai diktatúrát követően komoly reformokat vezetett be.

Ang Szán Szu Csí

A Parlament a szeptember 14-i állásfoglalásában felszólította Mianmar vezetőjét, Ang Szán Szu Csí Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas államtanácsost, hogy azonnal hagyjanak fel a rohingyák elleni erőszakkal.

Az EP állásfoglalásban kilátásba helyezte, hogy visszavonja az emberi jogok védelmezőinek ítélt Szaharov-díjat, ha Ang Szán Szu Csí nem képviseli többé a díjhoz kapcsolódó értékeket, mint az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. „Megdöbbent, hogy képes elfordítani a fejét és lehetővé teszi, hogy ilyen mértékű erőszakot hajtsanak végre” - mondta Pier Antonio Panzeri.