Nyugat-Balkán: jön az EU bővítésének következő hulláma? 

 
 

A nyugat-balkáni országok lehetnek a következők az EU-hoz csatlakozó államok sorában. Összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni a bővítésről.

A nyugat-balkáni országok és az EU - Fotó: Annie Spratt (Unsplash) 

Az Európai Unió hosszú távú tervei között mindig is szerepelt a nyugat-balkáni országok csatlakozása. Az elmúlt időszakban sokat léptek előre az országok efelé, a bolgár uniós elnökségnek köszönhetően pedig még tovább haladhat a folyamat, mivel Bulgária a következő hat hónap egyik prioritásaként határozta meg a csatlakozást.

A tagjelölt országok

Jelenleg Montenegró, Szerbia, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tartozik a tagjelölt országok közé. Koszovót potenciális jelöltnek tekintik.

Az EU-tagság kritériumai

A tagságot azok az európai országot kérelmezhetik, amelyek tiszteletben tartják az EU demokratikus értékeit. Röviden összefoglalva a tagjelölt államokban stabil intézmények kell, hogy garantálják a demokráciát és a jogállamiságot, működő piacgazdasággal kell rendelkezniük és képesnek kell lenniük arra, hogy teljesítsék a tagsággal járó kötelezettségeket.

A csatlakozási folyamat

Egy tagállam akkor válik hivatalosan tagjelöltté, ha megfelel a politika, a gazdaság és a reformok terén támasztott alapvető kritériumoknak. Ezt követően kezdheti meg a tárgyalásokat az Unióval az egyes szakpolitikai területeket lefedő 35 fejezetről.

A reformok végrehajtása után, és a tárgyalások befejeztével a két fél véglegesíti a csatlakozási szerződést, amelyet minden uniós tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy az új ország csatlakozhasson az EU-hoz.

Milyen utat jártak be idáig a nyugat-balkáni országok?

Montenegró és Szerbia járnak élen a csatlakozási folyamatban. Montenegró 30 fejezetett nyitott meg, amelyek közül hármat feltételesen már le is zárt, Szerbia pedig 12 fejezetet nyitott meg és kettőt zárt le feltételesen. A többi ország egyelőre még a felkészülési fázisban van.

Ezeknek az országoknak az EU már ma is biztosít uniós támogatásokat, szakpolitikai tanácsadást, és tagjai a Stabilizációs és Társulási Megállapodásnak, amely hozzáférést biztost az Unió belső piacához.

Az EP szerepe

Az EP-képviselők minden évben áttekintik, hogy milyen előrelépést tettek a csatlakozni kívánó országok. Ez egy jó alkalom arra, hogy megvitassák a felmerülő kérdéseket és a jelentésükben rávilágítsanak a problémás területekre.

Ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az Európai Unióhoz, az EP végső jóváhagyása is szükséges.

Az Európai Bizottság február 6-án ismertette az EU bővítésére vonatkozó stratégiáját, amelyben 2025-öt jelöli meg, mint lehetséges csatlakozási dátumot Szerbia és Montenegró számára. A javaslatot a februári strasbourgi plenáris ülésen vitatta meg az EP-képviselőkkel.

A képviselők többsége támogatta a stratégiát, de hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a reformokat valóban végrehajtsák a nyugat-balkáni országok.

David McAllister (néppárti, német), a Szerbiával való kapcsolatokért felelős képviselő elmondta: „Csak akkor érhetjük el, hogy stabilitás, jólét és béke legyen az egész kontinensen, ha mi, mint az Európai Unió támogatjuk ezeket az országokat abban, hogy megfeleljenek a különböző strukturális változással járó kihívásoknak, és leküzdjék a problémáikat”.

„2025 ugyan még messze van, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövőbeni bővítéssel kapcsolatban növekvő szkepticizmust Európa egyes részein, amely kiemeli a korrupció és a szervezett bűnözés problémáját” - mondta Charles Tannock (konzervatív-reformer, brit), a Montenegróval való kapcsolatokért felelős képviselő.