Az EP igazságosabb és hatékonyabb európai menekültügyi politikán dolgozik. Június 20-a, a menekültek világnapja alkalmából összefoglaltuk a részleteket.

Kép nagyítása: Infografika a dublini rendszer reformjáról © European Union 2018 -EP 
Infografika a dublini rendszer reformjáról © European Union 2018 -EP        
Az EP igazságosabb és hatékonyabb menekültügyi rendszert szorgalmaz (az infografikát a képre kattintva lehet megnyitni). 

Európa a második világháború óta nem tapasztalta a menekültek és bevándorlók olyan tömeges beáramlást, mint a 2015-ös menekültválságban, amely egyúttal fel is fedte az EU menekültügyi rendszerének hiányosságait.

A Parlament reformot sürget, hogy a jövőben szilárd és igazságos rendszer jöhessen létre. Az Európai Tanács következő, június 28-29-i ülése előtt az EP-képviselők arra kérik az EU kormányait, hogy alakítsanak ki egy közös álláspontot a dublini rendszer reformjára, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások a Parlamenttel. Az EP tavaly november óta készen áll az egyeztetésre.

„Eredményeket nagyzolás helyett”

A június 20-i menekültek világnapja kapcsán Cecilia Wikström (liberális, svéd), a reformon dolgozó EP-képviselő elmondta: „Nemsokára kifutunk az időből, ha szeretnénk még ebben a törvényhozó ciklusban megoldást találni a dublini rendeletre, az emberek pedig eredményeket várnak el a vezetőink nagyzolása helyett.”

„A bevándorlás az előttünk álló legnagyobb kihívás, amely magát az Európai Unió jövőjét teszi kockára” - ismerte el Antonio Tajani EP-elnök június 19-én Bécsben. Ezt megelőzően a dublini szabályokról szóló parlamenti vitán az EP-képviselők arra sürgették az EU-s vezetőket, hogy minél hamarabb alakítsák át a dublini szabályokat.

Rohingja gyerekek egy bangladesi menekülttáborban a mianmari határ közelében (Fotó: UNHCR/Andrew McConnell) 

Mi áll a dublini szabályozásban?

Az uniós menekültügyi rendszer alapköve, a dublini szabályozás mondja ki, mely uniós tagállam felel a beérkező menedékjogi kérelmek feldolgozásáért. A Parlament álláspontja szerint a jövőben:

  • Ne automatikusan az a tagállam legyen felelős a kérelmek feldolgozásáért, ahová a menedékkérők először megérkeznek Európába.
  • Azokat a menedékkérőket, akiknek van valamilyen kötődésük egy uniós tagállamhoz, például korábban ott tanultak vagy dolgoztak, esetleg ott él a családjuk, az adott ország fogadja be.
  • Azokat, akiknek nincs ilyen kötődésük, igazságosan kell elosztani a tagállamok között. Ha egy tagállam visszautasítja a menekültek befogadását, eleshet bizonyos uniós forrásoktól.
  • A biztonsági és védelmi intézkedéseken javítani kell, a menedékkérők ujjlenyomatait és személyazonosságát rögtön a megérkezésükkor ellenőrizni kell az EU adatbázisai alapján.
  • Erősíteni kell a kiskorú menedékkérők védelmét és fel kell gyorsítani a családegyesítő eljárást.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése szerint 2017-ben 16,2 millió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön a lakhelyéről üldöztetés, konfliktus vagy erőszak miatt. Ezzel világszerte összesen 68,5 millió főre nőtt a lakóhelyük elhagyására kényszerült emberek száma.

A menekültek 85%-át fejlődő országokban, általában szomszédos államokban fogadják be.

Összefoglalónk az európai menekültügyi rendszer reformjáról.