EU-USA kereskedelmi tárgyalások: melyek a legfontosabb kérdések?

Az EU és az USA kereskedelmi tárgyalásokba kezdene, hogy megoldást találjon a köztük lévő nézeteltérésekre. Tudjon meg többet a témáról, és a Parlament szerepéről.

US and EU flags ©AP images/European Union-EP
EU-USA kereskedelmi kapcsolatok ©AP images/European Union-EP

Ingatag kapcsolatok

Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok Donald Trump elnökké választása óta ingataggá váltak. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) 2016 vége óta nem folytak tárgyalások.

Amikor Trump bejelentette, hogy külön vámot vet ki az acél és alumínium behozatalára, az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték a lépést, és kijelentették, hogy az új vám ellentmond a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak. A képviselők aggodalmukat fejezték ki továbbá akkor is, amikor 2018 januárjában az USA indokolatlan kiegyenlítő vámot vetett ki a spanyol olajbogyókra, miután megállapították, hogy az uniós támogatások miatt a spanyol olajbogyót az egyesült államokbeli termelőkénél alacsonyabb áron tudják értékesíteni.

A feszültség tavaly még inkább fokozódott, amikor Trump extra vámokat akart kivetni az európai gépjárművekre, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke találkozott Trumppal, hogy megvitassák a fenyegetéseket és megegyeztek a kereskedelmi tárgyalások újrakezdéséről.

Kereskedelmi tárgyalások

Az EU nevében az Európai Bizottság tárgyal majd, de mielőtt bármilyen megállapodás életbe lépne, azt el kell fogadnia az Európai Parlamentnek is. A Miniszterek Tanácsa várhatóan szintén márciusban fogadja el a tárgyalások tervezetét.

Különböző prioritások

Mivel az EU és az Egyesült Államok között számos ügyet érintően akad nézeteltérés, a sikeres megegyezés még messze van. Az Unió minden módon védeni akarja az autóiparát, míg az USA azért küzd, hogy az amerikai gazdálkodók egyszerűbben tudják eladni termékeiket az európai piacon. Az EU az élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban is óvatos, például ha a hormonkezelt marhahúsról vagy a klórral tisztított csirkékről van szó.

Bernd Lange (szocialista, német), a nemzetközi kereskedelmi szakbizottság elnöke azt mondta: „Nem tudhatjuk, mi fog történni a tárgyalások során, meglátjuk, hogyan alakulnak majd. A tárgyalások megkezdéséről szóló javaslat mögötti stratégia arra hivatott, hogy csillapítsa a jelenlegi helyzetet és időt adjon a feleknek.”

Bernd Lange volt a TTIP-tárgyalások vezető képviselője is. Szerinte a helyzet jelentősen megváltozott: „Az Egyesült Államoknak új kormánya van és ez nagy változásokkal jár. Ennek a kormányzatnak egy teljesen új kereskedelmi stratégiája van, amely két alapon nyugszik. Az egyik, hogy a befektetéseket visszahelyezze az USÁ-ba, ezért hoznak védelmező intézkedéseket. A másik, hogy Kína befolyását csökkentsék.”

Hozzátette, hogy „egy szabályokon alapuló kereskedelmi rendszert igyekszünk kiépíteni. A kétoldali megegyezéseink világos szabályokon alapulnak és nem az erőn.”

ITW with Lange. CC-BY-4.0: © European Union 2019 – Source: EP
Bernd Lange. CC-BY-4.0: © European Union 2019 – Source: EP

A Kongresszus és az Európai Parlament szerepe

A képviselő azt is elmondta, hogy az EP fontos szerepet játszhat az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok rendezésében. „Az Egyesült Államok alkotmánya szerint a kereskedelem kérdése a Kongresszus hatáskörébe tartozik, felhatalmazásukkal adhatnak erőt az elnök kezébe. Így a parlamenteknek fontos szerepe van a tárgyalásokban azzal, hogy rendet teremtenek a kereskedelem és a biztonság tekintetében ebben a globalizált világban.”

Kereskedelmi konfliktusok a múltban

Az EU-nak nem ez az első kereskedelmi összetűzése az Egyesült Államokkal. Korábban a banán vámja miatt fordult az Egyesült Államok a WTO-hoz, ami a panasz szerint igazságtalan előnyhöz juttatott egyes afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országokat a dél-amerikai térség kárára, ahol az USA-beli cégek is termelnek.

Az Uniónak problémája akadt az Egyesült Államokkal és Kanadával is a hormonkezelt marhahús miatt, amelyet az EU lehetséges egészségügyi kockázatként kezelt. Ebben az ügyben csak 2012-ben született megegyezés, amikor az Unió beleegyezett, hogy növelje a hormonmentes marhahús behozatalát az érintett országokból.