Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra)
Egyéb honlapok listájának közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)

Az „egyre mélyebb” válság: vita a menekültügy aktuális kérdéseiről az EP-ben

Egyéb Cikk - Bevándorlás14-01-2016 - 19:10
 
Syrian refugee child in her mother's arms waiting in the rain for permission to move into a yard to take buses for their onward journey into Austria. ©UNHCR/Mark Henley   Választ keres Európa a menekültválságra ©UNHCR/Mark Henley

Európa hatékony választ keres a migráció problémájára és a menekültválságra, amely Dimitris Avramopoulos migrációért felelős uniós biztos megfogalmazása szerint „egyre mélyebb”. A biztos az EP-képviselőkkel tartott csütörtöki vitán úgy fogalmazott, hogy Európa egysége forog kockán, ahogy egyre erősödnek a populista és hazafias eszmék. Dimitris Avramopoulos arra kérte a tagállamokat, hogy mutassanak együttérzést egymás iránt: „Az európai összefogás végét jelenti, ha Schengen összeomlik”.


Dimitris Avramopoulos migrációért felelős uniós biztos a menekültválság aktuális kérdéseiről vitázott az állampolgári jogi szakbizottságban csütörtökön. A Claude Moraes (szocialista, brit) EP-képviselő által vezetett megbeszélésen szó volt az uniós határőrség felállításáról, a rendkívüli befogadóállomásokról rendszeréről, illetve a menekültek áttelepítésére vonatkozó tervről is.


A Parlament támogatta az Európai Bizottság két javaslatát tavaly szeptemberben, amelyek összesen 160 ezer menedékkérő áttelepítését szorgalmazták a tagállamok között. Eddig ebből mindössze 272 valósult meg. Az uniós biztos szerint: „Minden tagállamnak ki kell vennie a részét a munkából”, nem szabad, hogy megragadjanak a nemzeti érdekeik szintjén.


A tagországok szerepvállalását hiányolta több EP-képviselő is felszólalásában. Cornelia Ernst (baloldali, német) úgy fogalmazott: „hogyan is tudnánk megvalósítani valamit, amire a tagállamok egyfolytában nemet mondanak”.


Az Európai Unió menekültekre vonatkozó jelenlegi szabályait a dublini szabályok tartalmazzák. Ezek alapján a menedékkérelmet az a tagország bírálja el, amelynek határánál a kérelmező belépett az Unió területére. Dimitris Avramopoulos szerint alapjaiban kell megvizsgálni és ha kell, megváltoztatni a jelenlegi szabályozást. A Bizottság márciusban ismerteti erre vonatkozó javaslatát. Timothy Kirkhope (konzervatív-reformer) ennek kapcsán elmondta: „Nincs szükségünk politikai döntésnek álcázott gesztusokra. A dublini szabályokat komolyan felül kell vizsgálni”.


Anna Maria Corazza Bildt (néppárti, svéd) kiemelte: „Különbséget kell tennünk a nemzetközi védelemre jogosultak, illetve nem jogosultak között”. Az EP-képviselő elmondta, hogy a Parlament jelenleg is dolgozik egy hosszú távú áttelepítési mechanizmuson, valamint egy, a biztonságosnak minősített országokat tartalmazó listán. A tervek szerint e listán szereplő országokból érkező menedékkérelmeket nehezebb lesz befogadni.


Nathalie Griesbeck (liberális, francia) szerint az EU külső határait „megfelelően kell védeni ahhoz, hogy Schengen ne omoljon össze”. A Bizottság decemberben ismertetett javaslata szerint megerősítené a határok felügyeletét végző Frontex szerepét. Az ügynökség például probléma esetén cselekedhetne az érintett tagállam beleegyezése nélkül is.


Dimitris Avramopoulos kiemelte, hogy „csak akkor van remény a probléma megoldására, ha a harmadik országok is elköteleződnek emellett”. Birgit Sippel (szocialista, német) ugyanakkor felvetette a kérdést, hogy van-e valódi együttműködés a harmadik országokkal, vagy az EU stratégiája mindössze az, hogy a menekültek ne induljanak el. Ska Keller (zöldpárti, német) elmondta, hogy jelentések szerint Törökország máris megkezdte a menekültek visszaküldését Szíriába az EU-val kötött megállapodás következményeként.


A menekültek, gazdasági célból bevándorlók, illetve a szír válságot kihasználó Európába érkező terroristák között nagyon fontos különbséget tenni, azonban nem egyszerű feladat. A Görögországban és Olaszországban már kiépített rendkívüli befogadóállomások, azaz hotspotok ebben nyújtanak segítséget, hiszen regisztrálják az Európába érkezőket, ujjlenyomatot vesznek tőlük, gondoskodnak a menedékkérők ellátásáról, illetve áttelepítéséről.


A rendkívüli befogadóállomások rendszerének kiépítése ugyanakkor nemrég kezdődött, Laura Ferrara (EFDD, olasz) szerint „Olaszországban nem működnek a hotspotok és túl lassú a regisztráció”, emellett senki nem segít azoknak, akiknek a menedékkérelmét elutasítják. A migrációért felelős biztos szerint a hotspotok igenis működnek, figyelemmel követi a kiépítésüket. Dimitris Avramopoulos hozzátette, hogy „minden tagállamnak a saját felelőssége, hogy méltóságteljesen bánjon a menekültekkel”.


A vitán felmerült a párizsi és isztambuli terrortámadások ügye, illetve a Kölnben és más városokban szilveszterkor történt incidensek is. Az uniós biztos óva intett a migránsok és a terroristák összekeverésétől. Vicky Maeijer (ENF, holland) ezzel szemben egyenesen veszélyesnek nevezte az EU politikáját és a határok lezárását kérte.


Jól látható, hogy a válság nem szűnik meg rövid időn belül, ezért a biztos elmondása szerint az Európai Bizottság számos közép- és hosszú távú teendőt fogalmazott meg egy fenntartható rendszer kialakítása érdekében. A stratégiában szerepel többek között pénzügyi támogatás a leginkább érintett tagállamok számára, egy uniós határőrség felállításának terve, a kék kártya felülvizsgálata, új betelepítési stratégia, valamint a „Smart borders” („intelligens határok”) koncepciója is.

REF : 20160114STO09818