Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra)
Egyéb honlapok listájának közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)

A menekültek európai munkaerőpiaci integrációja: lehetőségek és kihívások

Egyéb Cikk - Emberi jogok / Fejlesztés és együttműködés / Szociálpolitika / Foglalkoztatáspolitika18-02-2016 - 18:38
 
MEP Brando Benifei (S&D, IT), Parliament's rapporteur on the topic   Brando Benifei (szocialista, olasz) témafelelős ©European Union 2016- EP

A szír polgárháború a II. világháború óta nem látott mértékű népmozgást idézett elő, kihívás elé állítva ezzel Európát is. Az, hogy a menekültek milyen mértékben tudnak beilleszkedni a társadalomba az EU-ban, nagyban függ attól is, hogy milyen könnyen tudnak belépni a munkaerőpiacra. A foglalkoztatási szakbizottság szakértőkkel vitatta meg, hogyan érinti a menekültválság a munkaerőpiacot és milyen lehetőségeket, illetve kihívásokat jelent.


Brando Benifei (szocialista, olasz) témafelelős a meghallgatáson elmondta, hogy a menekültek társadalmi integrációja érinti a menekültpolitikát, a nemzetközi védelempolitikát, a munkaerőpiacot és a diszkrimináció kérdését is. Habár az uniós politikák mára az élet szinte minden területét érintik, az EU hatásköre területenként meglehetősen eltérő, a menekültek munkaerőpiaci integrációja pedig különböző az egyes tagállamokban.

Belépés a munkaerőpiacra

„Ahhoz, hogy a menekültek sikeresen beilleszkedjenek a társadalomba, a munkakeresés támogatása mellett számos egyéb teendőnk is van, mint például a családok újraegyesítése, egészségügyi ellátás, fizikai és lelki támogatás, rehabilitáció, jogi tanácsadás és nyelvtanfolyam lehetőségének biztosítása” - mondta Denis Haveaux, a Vöröskereszt európai irodájának igazgatója.

A meghallgatás során többen az egyik legnagyobb problémaként említették, hogy nagyon hosszú időbe telik a menekültkérelmek elbírálása. Hala Akari, a szír menekültekkel foglalkozó egyesület, egyben a Mariestad elnevezésű svéd kezdeményezés elnöke is ezt emelte ki felszólalásában.

Emellett többen, köztük Jean Lambert (zöldpárti, brit) is kiemelte, hogy szükség lenne egy közös, uniós szintű szabályrendszerre a képességek és képesítések felmérésére és elismerésére vonatkozóan.

„Meg kell akadályoznunk, hogy aki ma menekült, az a jövőben hosszú távon munkanélküli legyen” - mondta Wolfgang Mueller, a német szövetségi munkaügyi hivatal képviselője.

Többen említették, hogy a menekültek munkahelykeresését különböző pénzügyi támogatásokkal kellene segíteni, Jutta Steinruck (szocialista, német) azonban kiemelte: „Mindenkivel egyenlő módon kell bánni, aki Európában keres állást, tekintet nélkül arra, hogy uniós állampolgár, vagy a világ másik részéről érkezett”.

Szolidaritás és beilleszkedés a társadalomba

Ryszard Cholewinski, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) migrációval foglalkozó munkatársa úgy fogalmazott, hogy az uniós tagállamoknak túl kell lépniük „az együttérzés hiányán”.

Európának most az értékeire kell támaszkodnia, különösen az idegengyűlölet minden formájával szemben, mondta Elisabeth Morin-Chartier (néppárti, francia). „Európa az általa képviselt értékek miatt is annyira vonzó célpont az emberek számára” - emelte ki az EP-képviselő.

Czeslaw Hoc (konzervatív-reformer, lengyel) úgy vélte: „Minden országnak megvan a maga nemzeti identitása. Az, hogy létezik integráció teljes beolvadás nélkül, utópia”.

Az ülést a foglalkoztatási szakbizottság elnöke, Marita Ulvskog (szocialista, svéd) vezette.

REF : 20160218STO14834