Fő navigációs oldal közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)
Az oldal tartalmának elérése (kattintson a „Belépés” ikonra)
Egyéb honlapok listájának közvetlen elérése (Nyomja le az Enter billentyűt)

Short ügyletek: spekuláció vagy egyszerű befektetés?

Egyéb Cikk - Gazdasági és monetáris ügyek09-02-2011 - 15:09
 
A pénzügyi rendszer szigorúbb ellenőrzését szorgalmazza Pascal Canfin   A pénzügyi rendszer szigorúbb ellenőrzését szorgalmazza Pascal Canfin

Az esetek többségében a részvényeket vagy kötvényeket vásárlók akkor jutnak haszonhoz, ha ezeknek a pénzügyi eszközöknek nő az értéke. A befektetők egy része azonban úgynevezett short ügyleteket (short selling) köt, amelyek akkor hoznak profitot, ha a piacok visszaesnek. Ezeket a befektetőket sokan vádolják azzal, hogy kihasználják más befektetők romló helyzetét, és tevékenységük miatt a kormányok is drágábban juthatnak hitelhez.


Pascal Canfin francia zöldpárti EP-képviselő short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekről készülő jelentését február 7-én vitatta meg a Parlament gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó szakbizottsága. Canfin szerint a cél az, hogy azonosítsák azokat a veszélyeket, amelyek egy következő válság okai lehetnek. „A pénzügyi válság idején láttuk, hogy milyen árat kellett fizetnünk egy önszabályozó pénzügyi rendszerért. Engem nem azért választottak meg, hogy ez még egyszer megtörténhessen” - szögezte le.


Mi valójában a short ügylet?


A short ügyletekkel való kereskedés lényege, hogy a befektető a részvények értékvesztésére spekulál, és ebből remél profitot. Tegyük fel, hogy egy befektető 10 eurós egységáron kölcsönöz 1000 darab MOL-részvényt, amelyet ezt követően 10 ezer euróért elad. Ha a részvény egységértéke 9 euróra csökken, az eladott részvényeket 9000 euróért vissza tudja vásárolni. Ezt követően a kölcsönzött részvényeket visszaadja, és visszakapja a kölcsönzéskor kifizetett 10 ezer eurót. Az ügyleten így 1000 eurót nyer. Ez a stratégia azonban csak csökkenő részvényárak mellett kifizetődő.


Mi a hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS)?


A hitel-nemteljesítési csereügylet egy biztosítási forma a nemteljesítés kivédésére. Az előző példából kiindulva akkor kötnek ilyet a MOL-részvényes befektetők, ha attól tartanak, hogy az olajtársaság fizetésképtelenné válik. A hitel-nemteljesítési csereügylet esetén a csereügylet eladója megtéríti azt az összeget, amellyel fizetésképtelenné válása esetén az olajtársaság a részvényesnek tartozna. Ha az olajtársaság fizetőképes marad, a befektető csak a hitel-nemteljesítési csereügylet árát bukja el.


Előnyösek vagy hátrányosak ezek az eszközök?


A short ügyletek hatékonyabbá teszik a piacot, mivel a befektetők növekvő és csökkenő árak mellett is kereskedhetnek. A hitel-nemteljesítési csereügyletek előnye az, hogy biztosítékot kínálnak a kockázatok ellen. Canfin szerint viszont ezek az eszközök kiszámíthatatlanná és túlságosan érzékennyé teszik a piacokat. Példaként az Egyesült Államok esetét hozza fel, ahol a pénzügyi rendszer megingásakor a teljes összeomlástól tartva mindenki igyekezett megszabadulni a banki részvényektől. A short ügyletekkel foglalkozók kikölcsönözték ezeket a részvényeket, és piacra dobták őket. Ennek következtében zuhanni kezdtek a részvényárak, nőtt az instabilitás, a jelenség pedig máshol is felbukkant. A helyzetet súlyosbította, hogy voltak olyan értékpapírok, amelyeket kölcsönbevétel nélkül adtak tovább. Ez a fedezetlen rövidre eladás (naked short sale). Az USA-ban ezért egy időre be is tiltották a banki részvényekkel történő short ügyletelést. A hitel-nemteljesítési csereügyletek akkor jelenthetnek kockázatot, ha tömegesen megnő irántuk a kereslet. A megnövekedett kereslet megdrágítja ezeket az ügyleteket, így a befektetőkben az a benyomás alakulhat ki, hogy az adott értékpapír kockázatosabb. Ilyen esetben az állampapírok után a kormányoknak is nagyobb kamatot kell fizetniük, aminek végül az egész gazdaság látja a kárát. Görögország esete jól példázza ezt a folyamatot. Amikor az ország gazdasága megingott, a befektetők tömegesen igyekeztek hitel-nemteljesítési csereügyleteket kötni, mivel biztosítani szerették volna magukat arra az esetre, ha az ország fizetésképtelenné válna. A megnövekedett kereslet nyomán az a benyomás alakult ki, hogy a görög állampapírok kockázatossá váltak.


Mi lehet a megoldás?


Canfin ezért azt javasolja, hogy tiltsák be a fedezetlen rövidre eladásokat és a fedezet nélküli hitel-nemteljesítési csereügyleteket. „A fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletek betiltása nem fogja megoldani Görögország vagy Írország problémáit. De a mostani helyzetben választhatunk, hogy olajat vagy vizet öntünk a tűzre. Ezeket az eszközöket többé nem szabadna spekulatív eszközként használni.” A bizalom helyreállításához Canfin szerint először is nagyobb átláthatóságra van szükség. A képviselő nem tart attól, hogy a javasolt intézkedések következtében az európai pénzügyi vállalatok az EU-ból máshová tennék át a székhelyüket. Inkább abban lát kockázatot, hogy az európai kereskedők között tisztességtelen verseny alakul ki. Ezért úgy gondolja, hogy a szabályok egységes uniós végrehajtása érdekében egy erős Európai Értékpapír-piaci Hatóságra van szükség, amelynek a pénzügyi piacok felügyelete a feladata.

REF : 20110204STO13204
Frissítve: ( 14-03-2011 - 20:36)