A Parlament az Európában nem őshonos fajok távoltartása mellett szavazott  

Sajtóközlemény 
 
 
Ázsiai tigrisszúnyog, az inváziós, nem őshonos fajok egyike - ©BELGAIMAGE/AGEFOTOSTOCK/CDC_GATHANYPHANIE  

Az inváziós, Európában nem őshonos növények vagy állatok Európába jutásának megakadályozását, vagy a már bekerült és elterjedt fajok okozta környezeti vagy gazdasági károk korlátok közé szorítását célozza az a jogszabály, amelyet szerdán szavazott meg a Parlament. A jogszabály betiltja az „Unió számára veszélyesnek" minősített fajokat, és kötelező egyeztetést ír elő a tagállamok számára e fajok kiirtására.

„Az idegenhonos inváziós özönfajok évente 12 milliárd eurónál is több kárt okoznak az Unióban, és több tagország már jelentős összegeket költött a probléma kezeléséreˮ - mondta Pavel Poc cseh szocialista képviselő, a téma parlamenti felelőse. Jelentését 606 szavazattal, 36 ellenszavazat és négy tartózkodás mellett fogadták el.


„Erőfeszítéseik elég gyakran nem eredményesek egyszerűen azért, mert ezen fajok terjedése nem áll meg az országhatáron. Ezért elengedhetetlen a tagállamok közötti együttműködés. Nagyon nehéz tárgyalásokon vagyunk túl, ráadásul rövid idő alatt kellett tető alá hoznunk a megállapodástˮ - tette hozzá Poc.


A jogszabály kötelezi a tagállamokat, hogy derítsék fel az inváziós, nem őshonos fajok beérkezésének és terjedésének útvonalát és állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az EU külső határain megerősítik az ellenőrzést. A tagállamoknak akciótervvel kell előállniuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolják kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.


Az „Unió számára veszélyesˮ, nem honos fajok


Az „Unió számára veszélyesˮ fajként besorolt állatokat és növényeket nem lehet behozni az Unió területére, tilos szállításuk, kereskedelmük, tartásuk, tenyésztésük és termesztésük, és nem engedhetők szabadon a természetben, fogalmaz a szöveg.


A tárgyalások során a Tanács a Parlament kérésével összhangban elfogadta, hogy a gyorsan terjedő, az őshonos fajokat kiszorító idegen fajok listája az eredeti javaslattal ellentétben ne álljon meg pusztán ötven fajnál. A nyílt listán elsősorban olyan fajok szerepelnek, amelyek terjedése most kezd problémát jelenteni, illetve amelyek a legnagyobb kárt okozzák. A képviselők szabályozták az egy-egy tagországot veszélyeztető fajok kezelését, míg az Unió bizonyos régióiban terjedő fajok esetében az érintett tagországoknak a Bizottság közreműködésével fokozott regionális együttműködés keretében kell intézkedniük.


A tagállamoknak emellett jogsértések esetére megfelelő büntetési tételeket kell meghatározniuk. Ugyanakkor bizottsági engedély birtokában a tagállamok egyes intézmények számára lehetővé tehetik a listán szereplő fajokkal folytatott kereskedelmet. A képviselők elérték, hogy az új szabályok alkalmazása során a tudományos szempontokat egy szakértőkből álló tanácsadó fórum segítségével vegyék figyelembe. A szabályok be nem tartásából fakadó költségek megtérítésénél a „szennyező fizetˮ elv érvényesül.


Háttér


Az Európai Bizottság szerint a biodiverzitás csökkenésének és egyes fajok kihalásának egyik fő, egyre komolyabb problémává váló okát az inváziós, nem őshonos fajok jelentik. Az ilyen növények és állatok gyakran betegségek hordozói vagy közvetlenül egészségügyi problémák (például asztma, ekcéma és allergiás megbetegedések) kiváltói. Kárt tesznek az infrastruktúrában és a különböző létesítményekben, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és mezőgazdasági károk okozói. Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint az inváziós, idegenhonos özönfajok évente mintegy 12 milliárd eurónyi kárt okoznak az Unióban.


A következő lépés


A jogszabályt most hivatalosan is jóvá kell hagynia a Tanácsnak.