A Parlament beleszólást kér a részvényesek közgyűlése számára az igazgatói javadalmazásba. ©BELGAIMAGE/BELGAAFP/D.Roland 

A nagyvállalatoknak és a tőzsdén jegyzett cégeknek országonként be kellene számolniuk a nyereségükről, befizetett adójukról és az általuk kapott állami támogatásról, döntöttek szerdán a képviselők. Az átláthatóság növelését és a részvényesek hosszabb távú szerepvállalását ösztönző jogszabálytervezethez benyújtott parlamenti módosítókban a képviselők azt is kérik, hogy a részvényesek legalább háromévente szavazhassanak az igazgatói fizetésekről.

„A döntéssel arra ösztönözzük a beruházókat és a vállalatokat, hogy hosszú távon gondolkodva hozzanak döntéseket. Emellett nagyobb átláthatóságot biztosítunk az európai vállalatok irányításában és növeljük az intézményi befektetők és vagyonkezelők elkötelezettségétˮ - fogalmazott a témáért felelős olasz szocialista képviselő, Sergio Cofferati.


„Az elfogadott szövegben komoly eszközök találhatók az adóelkerülés és adócsalás elleni harchoz, többek között az országonkénti jelentési kötelezettség, amely garantálná, hogy a multinacionális vállalatok egyértelműen közzétegyék az egyes országokban befizetett adójuk összegét. Nem hagyhatjuk ki ezt a lehetőséget a kérdés rendezésére, főként a Luxleaks-ügy és a többi botrány fényébenˮ - tette hozzá Cofferati.


Új, országonként nyilvánosságra hozandó adóbefizetés


A képviselők a nagyvállalatok számára előírnák, hogy azok országonként közöljék adózás előtti nyereségüket vagy veszteségüket, az eredményükre számított adójuk, és az általuk kapott állami támogatás összegét. Ugyanez vonatkozna a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra, beleértve a tőzsdén jegyzett cégeket, a biztosítótársaságokat, és azokat a cégeket is, amelyet valamely jelentős közfeladat ellátása miatt a kormányok neveznek ki közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, fogalmaztak a képviselők.


Részvényesi beleszólás az igazgatók fizetésébe


A Parlament szeretné elérni, hogy a részvényesek legalább háromévente szavazhassanak a tőzsdei cégek igazgatóira vonatkozó bérezési politikáról. A tagállamoknak azonban megmaradna a joguk annak eldöntésére, hogy a részvényesi közgyűlés jóváhagyó szavazásának eredménye kötelező érvényű legyen (ahogy Magyarországon), vagy csak ajánlásnak minősüljön.


Az igazgatók javadalmazási politikájában ismertetnie kellene, hogyan szolgálja a javadalmazás módja a vállalat hosszú távú érdekeit, és egyértelműen meg kellene határozni a fix bér és a változó juttatások (beleértve a bónuszokat is) odaítélésének feltételeit, fogalmaz a Parlament. A pénzügyi teljesítménykritériumok között ne essen döntő módon latba a részvények értéke, és a részvényalapú javadalmazás ne legyen az igazgatók változó juttatásainak leglényegesebb eleme, kérik a képviselők.


A következő lépések


A Parlament 556 szavazattal, 67 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem zárja le az első olvasatot. Ezért most elindulhatnak a nem hivatalos tárgyalások a tagállamokkal annak érdekében, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács és a Parlament kompromisszumra jusson a jogszabálytervezet végső változatáról.



Megjegyzés a szerkesztők számára

 

A részvényesi jogokról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy fokozza az átláthatóságot és ösztönözze a hosszú távra szóló részvényvásárlást. A javaslatok között szerepel, hogy a tőzsdén jegyzett cégek nevezzék meg részvényeseiket, határozzák meg a részvényesi képviselői tanácsadókra, vagyonkezelőkre és intézményi befektetőkre (például nyugdíjalapokra és biztosítótársaságokra) vonatkozó átláthatósági szabályokat. A javaslat növelné a  részvényesek számára biztosított átláthatóságot, és nagyobb részvényesi befolyást biztosítana a „kapcsolt felekkelˮ (azaz például egy vállalat és annak vezetősége, igazgatói, irányító befolyást gyakorló részvényese vagy a vállalatcsoport más cége közötti) tranzakciókra.


Az Európai Bizottság adatai szerint az igazgatók bérezési politikájáról való szavazás vagy jelentés formájában az Unió 13 tagországa enged részvényesi beleszólást a vállalati felsővezetők fizetésébe. Csak 15 tagállamban köztelező nyilvánosságra hozni a bérezési politikát, 11-ben pedig az egyes igazgatók konkrét fizetését. Magyarországon a részvényesek szavaznak a bérezési politikáról, állásfoglalásuk kötelező érvényű.