A magyar emberek egyre inkább az Unióhoz tartozónak érzik magukat (63%), több, mint a felük felgyorsítaná a tagállamok közötti integrációt, és kiemelkedően magas számban gondolják úgy, hogy az Unió demokratikusan működik. Ugyanakkor a többi tagállammal összehasonlítva kevésbé érzik az országra befolyással az arab és muszlim világot, a kínaiakat, vagy az Egyesült Államokat, és jobban függőnek érzik magukat Oroszországtól.

A magyar megkérdezettek is úgy vélik, az EU-n belül már megkezdődött a gazdasági növekedés.


A Parlament kérésére lefolytatott, csütörtökön megjelent kutatás szerint az európaiak 57%-a jó dolognak tartja az EU-tagságot, ami a legutóbbi, 2016 szeptemberben készült, kutatáshoz képest 4 százalékpontos növekedést jelent. Ez majdnem eléri a 2007-ben (a gazdasági és pénzügyi válság előtt) mért 58%-os szintet. Ugyanakkor országonként jelentős eltérések mutathatóak ki.


Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint: “Az Európai Parlament felmérése az az európai emberek EU-val kapcsolatos hozzáállása kapcsán nagyon biztató eredményeket mutat, a 2007-es válság óta először. Megmutatja, hogy az európai állampolgárok elvárják az Uniótól, hogy egy hangon adjon választ a közelmúlt nemzetközi eseményeivel kapcsolatos, nagyon akut félelmeikre, amelyek miatt a világ bizonytalanabb és veszélyesebb lett. Rajtunk, politikai vezetőkön múlik, hogy megmutassuk: igen, igazuk van. Mindennapi munkánk és döntéseink révén meg kell győznünk őket arról, hogy az Unió megvédi életüket és javítja életminőségüket.”


Terrorizmus, munkanélküliség és adócsalás elleni küzdelem: több EU szükséges


A közelmúlt geopolitikai eseményeire reagálva (például az arab világon belüli egyensúlyvesztés, Oroszország és Kína növekvő befolyása, a Brexit és Donald Trump megválasztása), a válaszadók 73%-a előnyben részesítené  a közös európai uniós választ az egyéni nemzeti tevékenységgel szemben.

Egy erős többség azt is kéri az EU-tól, hogy a jelenlegi kihívásokra adjon hatékonyabb választ - mint a terrorizmus (80%), a munkanélküliség (78%), a környezetvédelem (75%) és az adócsalás (74%) kezelése, megfékezése.


EU-s és nemzeti szinten hallják-e a hangomat? Az európaiak növekvő száma (43%) érzi úgy, hogy az EU szintjén a hangja jobban hallható. Ez az arány 2007 óta a legmagasabb a mostani mérésben és 6 százalékponttal nőtt 2016-hoz képest. Ezzel szemben tízből 6 európai gondolja úgy, hogy a hangja számít a hazájában, ami 10 százalékponttal több a 2016-ban mért adathoz képest.


Társadalmi egyenlőtlenségek


Az európaiak döntő többsége szerint a társadalmi osztályok közötti különbségek jelentősek, és egy harmaduk kételkedik abban, hogy a krízisnek egyhamar vége lesz.