• Több forrás menjen kutatásra, fiatalokra és a kisvállalkozások támogatására
  • Kezelje az új kihívásokat, de a fenntartható mezőgazdaságot és a legszegényebb régiók problémáit is
  • A nemzeti hozzájárulásokat részben saját forrásokkal helyettesítsék

Az EP megfogalmazta a hosszú távú költségvetésével kapcsolatos elvárásait: a büdzsének az új kihívásokat és a Brexit miatti kiesését is fedeznie kell.

Az Európai Parlament két állásfoglalásban rögzítette, hogy mit vár a 2021-től életbe lépő következő többéves pénzügyi kerettől (MFF).

 

Új kihívások kezelése

 

A Parlament azt akarja, hogy a költségvetés képes legyen a védelem, biztonság vagy a migráció területén jelentkező új kihívások kezelésére. A képviselők szerint a kiadási limitet az EU össztermékének 1%-áról 1.3%-ra kell emelni, hogy az új problémákra anélkül lehessen érdemben költeni, hogy a legszegényebb régiókat vagy a gazdálkodó közösségeket feláldoznák.  

 

A jelentés hangsúlyozza, hogy jelentősen növelni kell a kutatásra, az Erasmus+ támogatására, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésre, valamint a kisvállalkozásokra és az Európai Összekapcsolódási Eszközön keresztül megvalósuló infrastrukturális beruházásokra fordított összegeket.

 

Nem képzelhető el megállapodás anélkül, hogy előrelépés születne a saját források területén. A bevételekről és kiadásokról egy csomagban kell megállapodni - figyelmeztetnek a képviselők.

 

A nemzetállami hozzájárulás csökkentése

 

Egy másik, a saját bevételekről szóló állásfoglalásban az EP a fokozatosan bevezetendő új források - a pénzügyi tranzakciós adó, környezetvédelmi adók, a digitális szektorból származó bevételek - és párhuzamosan a nemzetállami hozzájárulás csökkentése mellett érvel.

 

Az új forrásoknak:

 

  • a GNI-alapú hozzájárulások arányának jelentős (40%-ot megcélzó) csökkentését kell eredményeznie, ami megtakarításokat hoz a tagállami költségvetések számára; 

 

  • az összes, csak bizonyos tagállamoknak kedvező visszatérítés és korrekció eltörlésével kell járnia,

  

  • fedeznie kell az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből eredő hiányt is anélkül, hogy az adófizetők terhei növekednének.

 

További részletek itt olvashatók.

                                      

A Jan Olbrycht (EPP, Lengyelország) és Isabelle Thomas (S&D, Franciaország) társ-jelentéstevők által jegyzett MFF-ről szóló szöveget 458 szavazattal 177 ellenében 62 tartózkodás mellett fogadták el.

 

A Gérard Deprez (ALDE, Belgium) és Janusz Lewandowski (EPP, Lengyelország) társ-jelentéstevők által jegyzett, saját bevételekről szóló állásfoglalást 442 szavazattal 166 ellenében 88 tartózkodás mellett fogadták el.

 

Következő lépések

 

A két állásfoglalás az EP hivatalos véleménye a májusban érkező bizottsági törvényjavaslathoz. A Parlament szeretné azonnal elkezdeni a tárgyalásokat, hogy még a 2019-es választások előtt létre jöhessen a megállapodás.

 

Háttér 

 

  • Az uniós költségvetés több mint 94%-a a polgárokat, régiókat, városokat, gazdálkodókat szolgálja, az EU adminisztratív költségei a büdzsé 6%-át teszik ki, aminek a fele megy fizetésekre (forrás: Európai Bizottság)
  • A legutóbbi, 2017-es Eurobarometer felmérés szerint az európaiak elvárják az Uniótól, hogy többet tegyen az olyan aktuális kihívások megoldása érdekében, mint a terrorizmus (80%), a munkanélküliség (78%), a környezet védelme (75%), illetve az adócsalás és adóelkerülés problémája (74%).