Megosztás itt: 

  • 26 ország, 400 millió ember, és 50.000 km külső határ 
  • A Parlament elítéli a még mindig alkalmazott határellenőrzést a schengeni övezeten belül 
  • Közös fellépéssel el kell érni, hogy a polgárok ismét élvezhessék a schengeni övezet nyújtotta előnyöket 

Az Unió tagállamainak erősíteniük kell a schengeni térség működésébe vetett bizalmat, a tagállamok közötti együttműködést és szolidaritást, fogalmaztak a képviselők szerdán.

A schengeni egyezmény (az aláíró 26 tagállam közti határokon az útlevél -, és mindenfajta egyéb ellenőrzést eltörlő megállapodás) gyakorlati működéséről elsőízben elkészített éves jelentés a jogszabályok végrehajtása során legszembetűnőbb hiányosságokkal, azok kijavításával, és a következő lépésekkel foglalkozik. A Parlament 439 szavazattal, 157 ellenszavazat és 80 tartózkodás mellett fogadta el a jelentést.

 

A hiba gyökere: a belső határellenőrzések visszaállítása

 

A képviselők bírálják a belső határokon ismét bevezetett határellenőrzést, amelyre részben a közös európai menedékügyi rendszer hiányosságai, részben pedig a politikai akarat, a szolidaritás és a felelősségmegosztás hiánya miatt került sor. Több esetben a folyamatosan alkalmazott ellenőrzés nem indokolt és nem is arányos, ezért az állásfoglalás szerint jogszerűtlen. Jelenleg hat ország alkalmaz határellenőrzést más tagállam felé: Franciaország, Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia.

 

A képviselők a tagállamok közötti fizikai akadályok, például kerítés felállítását is elítélik.

 

Követendő lépések

 

  • Állandó, ütőképes és hatékony uniós tengeri keresés-mentésre van szükség a további életek elvesztése ellen;
  • az uniós tagállamok hatóságainak hatékonyabban kellene információt és statisztikát gyűjteni arról, hogy hogyan bánnak a tagországban nemzeti szinten a határőrizetre szánt forrásokkal és kapacitásokkal;
  • a tagállamoknak az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával, humánus és méltányos körülmények biztosítása mellett kell gondoskodniuk a kiutasítási eljárások gyors és hatékony lebonyolításáról;
  • a tagállamoknak végre kellene hajtaniuk a másik tagállam által már meghozott kiutasítási határozatot ahelyett, hogy újabb eljárást indítanak, vagy visszaküldik az irreguláris bevándorlót a határozatot elsőként kibocsátó tagállamba;
  • a tagállamoknak megfelelő infrastruktúrát, szállást és életkörülményeket kellene biztosítaniuk a menedékkérők számára, különösen a kísérő nélküli kiskorúak, a gyerekekkel érkező családok, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők számára;
  • át kellene alakítani a schengeni információs rendszert (SIS), főként a veszélyeztetett vagy eltűnt gyerekekre, a terrorizmussal kapcsolatos információk azonnali, kötelező megosztására más tagállamokkal, és a kiutasítási határozatokkal kapcsolatos kötelező információcserére vonatkozóan.

 

A képviselők ismét kiemelik, hogy Bulgária és Románia készen áll a Schengenhez való csatlakozásra, és felszólítja a Tanácsot a két ország belépésének jóváhagyására.

 

A Parlament hangsúlyozza, hogy az Unió az elmúlt pár év során már több lépést tett a schengeni övezet megerősítésére: többek között felállították a közös Európai Határ- és Parti Őrséget, rutinszerű ellenőrzést vezettek be az Unió külső határain belépni vagy távozni kívánó uniós és nem uniós polgárok esetében, és létrehoztak egy új be- és kilépési regisztrációs rendszert.

 

A SIS brit használata aggályra ad okot

 

A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy átmenetileg az Egyesült Királyság is használja a schengeni információs rendszert. Ez különösen a nem uniós tagállam Egyesült Királysággal fennálló kapcsolat szempontjából problémás.

 

„Schengen a munkavállalók szabad áramlását jelenti. Az európai állampolgárság legfontosabb eleméről van szó. A jelentés első ízben fogalmazza meg az Európai Parlament álláspontját az övezettel kapcsolatban. Sajnos az övezet működéséről alkotott diagnózis nem jó. Vissza kell adnunk a schengeni vívmányokat az európaiaknak. A tagállamoknak határozott üzenetet küldünk: be kell tartaniuk az összes szabályt, nem csak amelyiket akarják,” fogalmazott a jelentésért felelős Carlos Coelho portugál néppárti képviselő.

 

Háttér

 

A schengeni egyezmény kétéves felfüggesztése a becslések szerint 25-50 milliárd euróba kerülne a tagállamok számára. A tagországok közötti határellenőrzés maradandó visszaállítása a következő tíz évben 100-230 milliárd eurós költséggel járna.

 

A Transnational Institute kutatóintézet szerint Európa országaiban eddig több mint 1200 km falat vagy egyéb határzárat építettek, amelyek összköltsége eléri az 500 millió eurót.