Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az utolsó évértékelőjét tartja az Európai Parlament plenáris ülésén 

Egységet mutatva lépjen fel a világban, védje a demokratikus értékeket, és fordítson hátat a mérgező nacionalizmusnak az EU: ezt kérte évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke.

„Az Európai Uniónak globális tényezővé kell válnia" – mondta Juncker a 2018-as, és egyben utolsó évértékelő beszédében. „Semmi garancia nincs arra, hogy a mai szövetségeseink holnap is azok lesznek.". Juncker új javaslatok beterjesztését jelentette be a védelmi unió, az Unió külső határvédelme, és az euró nemzetközi fizetőeszköz-szerepének megerősítésére. „Abszurd, hogy az Európai Unió energiaimportjának 80 százalékáért dollárban fizet ... miközben a behozatal csak két százaléka jön az Egyesült Államokból."

Juncker hangsúlyozta a különbséget a felvilágosult patriotizmus és az egészségtelen nacionalizmus között. „Akkor kell a 7. cikkhez fordulni, ha veszélybe kerül a média szabadsága és a jogállamiság. Nincs demokrácia szabad sajtó nélkül. (..) Az igazságszolgáltatás döntéseinek tiszteletben tartása pedig nem választás kérdése, hanem kötelesség" – fogalmazott. Európának meg kell óvnia demokratikus folyamatait a nemzetközi és magánérdekektől.

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani kijelentette: „Az Európai Parlament minden eddiginél jobban a demokrácia központja szeretne lenni. Meg kell adni az intézménynek a kezdeményezés lehetőségét. Mi vagyunk az egyetlen parlament a Földön, amely nem kezdeményezhet jogszabályt.

„Az Afrikával kapcsolatos uniós fellépésre vonatkozó tervek a jó irányba mutatnak, de több forrást kell rájuk szánni: legalább ötven milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az afrikaiaknak hazájukban ajánlhassunk lehetőséget és megállíthassuk a bevándorlást" - tette hozzá.

Az egyes felszólalások a beszélők nevére kattintva tekinthetők meg.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (1. rész)

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (2. rész)

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (3. rész)

Antonio Tajani (EPP, Olaszország) az Európai Parlament elnöke

Manfred Weber (EPP, Németország): Az európai stabil növekedési ráta, a gyengülő bevándorlás vagy a brexittel szemben egységes Európa jelentette sikeren túl a néppárti politikai csoportot vezető Weber „új, tisztességes ajánlatot" szeretne Európa számára: „Európa nem lehet egységes, ha az életszínvonal nem egyforma a határain belül." Weber a döntéshozatal felgyorsítása érdekében a Tanácsban a minősített többséggel történő szavazást szorgalmazta: „Európa gazdasasági óriás, legyen most politikai is."

Udo Bullmann (S&D, Németország) elismeri Juncker politikai vezetőszerepét az Unió élén, de nem osztja a néppárti Weber helyzetértékelését: „Még mindig átmeneti időszakban, válságban vagyunk". Bullman Közép-Európával kapcsolatban elsősorban a biztonságos energiára és a kohézióra helyezi a hangsúlyt, Dél-Európára vonatkozóan pedig egy vadonatúj stratégiát szeretne látni, amely a fiatalok munkanélküliségére koncentrál. „De észak felé is figyelnünk kell," – jegyezte meg a brexitre és a svéd választásokra utalva.

Ryszard Antoni Legutko (ECR, Lengyelország) Juncker beruházási programját nagyrészt kedvezően ítélte meg, azonban az Unió bevándorláspolitikájáról elítélőleg szólt. „Az igazi kérdés az, hogy vajon jobb állapotban van-e az Unió, mint amikor négy éve ön hivatalba került. A válasz pedig nem" – jelentette ki, a dél-észak és kelet-nyugat megosztottságra utalva.

Guy Verhofstadt (ALDE, Belgium) szerint az igazi kérdés az, „hogyan ültethető át a gyakorlatba a jelenlegi Bizottság politikai öröksége". A liberális vezető minden európait felszólított, hogy álljon ki egységesen az alt-right és az autoriter trend ellen. Verhofstadt várja a Bizottság javaslatait arra, hogy hogyan védhetők meg az európai választások a külföldi befolyásolástól.

Ska Keller (Zöldek/EFA, Németország) kijelentette, hogy az EU és polgárai „erősek lehetnek, ha nem gyengítik le magukat". Az álláspontja szerint napjaink legnagyobb kihívását jelentő éghajlatváltozás témájában a Bizottság túl bátortalannak bizonyult: például nem kért elegendő forrást az új hosszú távú költségvetésben, és nem ment elég messzire a közös agrárpolitika reformjában sem.

Gabrielle Zimmer (GUE/NGL, Németország) sajnálatát fejezte ki, hogy a pénzügyi válságot követően több tagállamban még mindig nem élnek tisztességes életszínvonalon, a dolgozók nem részesülnek a gazdasági növekedésből és korlátozzák a munkavállalói jogokat. Túl sok „a válságmenedzsment, a legszegényebbek kárára" – mondta.

Nigel Farage (EFDD, Egyesült Királyság) szerint Juncker beszédében további hatalomközpontosítást kért, figyelmen kívül hagyva több tagállam „populista lázadását". Arra ösztönözte a Bizottságot, hogy a brexit utáni Egyesült Királysággal kössön a kanadaihoz hasonló szabadkereskedelmi egyezményt.

Nicolas Bay (EFN, Franciaország) a Bizottság nevezte Lengyelországgal, Magyarországgal és az Egyesült Királysággal kapcsolatos tevékenységét „homályosnak, antidemokratikusnak és fájdalmasnak". Kijelentette: csoportja ellenzi a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodásokat.

A teljes vita itt tekinthető meg felvételről.