• A javaslatot 448 szavazattal, 197 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el 
  • A Parlament szerint az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázata áll fenn Magyarországon 
  • Az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek helyzete adja a legtöbb okot az aggodalomra 
  • Most a Tanácson a sor, hogy döntsön a javaslattal kapcsolatban 

A Parlament szerdán felkérte a tagállamokat, hogy a Szerződés 7. cikke értelmében állapítsák meg, fennáll-e a veszély, hogy Magyarország megsérti az Unió alapértékeit.

A Parlament 448 szavazattal, 197 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, amelynek elfogadásához a Parlamenti képviselők abszolút többségére (azaz 376 szavazatra) és a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, a tartózkodásokat nem számítva.

A Parlament most első ízben döntött úgy, hogy az Európai Unió Tanácsának fel kellene lépnie egy tagállam ellen az Unió alapértékei megsértésének rendszerszintű veszélye miatt. Az alapértékek, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke sorol fel és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is tükröz, többek között a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik.

A képviselők felkérik az uniós kormányokat, hogy indítsák el az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) pontjában leírt eljárást, megjegyezve, hogy ugyan a magyar hatóságok készen álltak a konkrét lépéseik jogszerűségének megvitatására, a helyzetet mégsem kezelték, és „számos aggály továbbra is fennáll". Kiemelték: az eljárás megelőző szakaszáról van szó, amely az érintett országgal folytatott párbeszédre teremt lehetőséget azzal a céllal, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szankciók.

A Parlament emlékeztet rá, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása „szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amellyel kapcsolatosan széles körű konszenzus alakult ki a magyar politikai erők körében". A képviselők azt is kiemelik, hogy a magyar kormányt terheli a felelősség, hogy az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatát megszüntesse.

A Parlament aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszálnak:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése,
  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • korrupció és összeférhetetlenség,
  • a magánélet védelme és az adatvédelem,
  • a véleménynyilvánítás szabadsága,
  • a tudományos élet szabadsága,
  • vallásszabadság,
  • egyesülési szabadság,
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog,
  • a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
  • a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
  • gazdasági és szociális jogok.

A jelentéstevő szerint

„Ugyanazon a héten, amikor az Unió állapotáról szóló évértékelő vita is lezajlik, az Európai Parlament fontos üzenetet fogalmaz meg: kiállunk minden európai jogaiért, így a magyarok jogaiért is, és megvédjük közös európai értékeinket. Most az európai vezetőkön a sor, hogy a felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar jogállamiság. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban" - mondta a jelentést szerző Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő.

A következő lépések

A tanácsi döntésre irányuló javaslatot a Parlament most elküldi a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. A Tanács a tagjai négyötödének támogatásával dönthet úgy, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. A döntés előtt a Tanácsnak meg kell hallgatnia a magyar kormány álláspontját. A döntést a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Magyarországnak a többi uniós tagállam javaslatot tehet a jogsértés veszélyének megszüntetésére.

A 7. cikk (2) pont szerinti eljárás alapján az Európai Tanács dönthet úgy egyhangúlag, hogy Magyarországon súlyosan és folytonosan megsérti a jogállamiság és a demokrácia elveit, és az alapvető jogokat. Ezt az eljárást a Parlament ugyan nem kezdeményezheti, de a döntést neki is jóvá kell hagynia. Ez a döntés vezethet el végül például olyan szankciókhoz, mint a tanácsi szavazati jog felfüggesztése.