Megosztás itt: 

©AP Images/European Union-EP  

Az alábbiakban a digitális egységes piacon érvényes szerzői jogokról szóló irányelvvel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre kaphatunk választ.

A válaszok a Parlament plenáris ülése által elfogadott szövegen alapulnak, amely itt található (egyelőre csak angolul).


Miről szól a szerzői jogi irányelv?

A digitális egységes piacon érvényes szerzői jogokról szóló irányelv célja, hogy az alkotóművészek (például zenészek vagy színészek), a kiadók és az újságírók az interneten ugyanúgy részesüljenek a nekik járó bevételből, mint az offline világban. Az elavult szerzői jogi szabályok miatt eddig az online platformok és a híraggregátorok zsebeltek be minden hasznot, míg a művészek, a kiadók és az újságírók kénytelenek voltak végignézni, hogy műveik szabadon terjednek, miközben ők ezért a legjobb esetben is csak nagyon csekély ellentételezésben részesültek. Az alkotóművészet és média világában így nagyon nehéz volt tisztességes megélhetéshez jutni .

Fontos kiemelni, hogy az irányelv nem hoz létre a művészeket és az újságírókat megillető új jogokat. Csupán a meglévő jogok hatékonyabb betartását biztosítja. Az irányelv az online platformok és a híraggregátorok számára sem teremt új kötelezettségeket, de javítja a meglévő kötelezettségek betartatását. Az eddig jogszerűen és megengedetten terjeszthető tartalmak megosztása továbbra is jogszerű és megengedett marad.

Dióhéjban:

  • Az irányelv arra kötelezi a nagy internetes platformokat és híraggregátorokat (mint a YouTube vagy a GoogleNews), hogy a tartalmak létrehozóinak (művészek / zenészek / színészek, hírügynökségek, újságírók) fizessék ki, ami nekik ténylegesen jár.
  • Nem keletkeznek új jogok vagy kötelezettségek. Aminek a megosztása eddig jogszerű és megengedett volt, az továbbra is jogszerűen és megengedetten megosztható marad.

Hogyan érinti majd az irányelv a hétköznapi felhasználókat?

Az irányelv nem a hétköznapi felhasználókat célozza.

A jogszabály olyan nagy online platformok és híraggregátorok működését befolyásolja, mint a Facebook, vagy a Google tulajdonában lévő YouTube és Google News. Ezeknek a cégeknek ezentúl tisztességes díjazásban kell részesíteniük azokat a művészeket és újságírókat, akiknek a munkából a cég megél.

A nagy online platformokra és a híraggregátorokra a jelenleginél nagyobb nyomás nehezedik majd annak érdekében, hogy méltányos díjazásra vonatkozó (felhasználás-engedélyezési, azaz licenc-) megállapodást kössenek a korábban már az alkotás jogosultjaként azonosított művészekkel és médiával. További ösztönző, hogy licencmegállapodás hiányában a techóriások közvetlen felelősséggel tartoznak majd a tárhelyükön található, megállapodás által le nem fedett tartalmakért. A jelenlegi szabályzás kiskapui miatt a platformok eddig mentesülhettek a felelősség alól.

Az irányelvnek köszönhetően az online platformok várhatóan végre méltányos díjazásban részesítenek majd mindenkit, akinek a munkája révén pénzt keresnek.


Hatással lesz-e az irányelv az internet szabadságára, vagy egyszerűen cenzúrát jelent?

Az internet szabadsága továbbra is fennmarad, amennyiben ez a szabadság nem korlátozza mások jogait, vagy nem jogszerűtlen - ahogy ez az offline világban is történik. Vagyis a felhasználók ezentúl is feltölthetnek tartalmakat az internetre, a platformok pedig továbbra is tárolhatják a feltöltéseket mindaddig, amíg tiszteletben tartják az alkotók méltányos díjazáshoz való jogát. Az online platformok most önkéntes alapon, és csak nagyon korlátozott mértékben díjazzák az alkotókat. Ennek az az oka, hogy a platformoknak csekély érdekük fűződik a jogtulajdonosokkal való megállapodáshoz, mivel nem tartoznak felelősséggel az általuk tárolt tartalmakért.

Az irányelv nem vezet tartalmak cenzúrázásához. Viszont a jogi felelősség növelésével fokozza az internetes platformokra nehezedő nyomást, hogy méltányos módon díjazzák az alkotókat, akiknek a művei révén bevételhez jutnak. Ez nem cenzúra.


Létrehoz-e az irányelv automatikus szűrőket az online platformokon?

Nem.

Az irányelv egy célt határoz meg. A cél, hogy az online platformok ne jussanak bevételhez olyan művekből, amelyek alkotóit nem fizették ki. Ezért ezentúl a platform jogi felelősséggel tartozik azokért a tartalmakért, amelyek alkotóit nem részesítette megfelelő juttatásban. Vagyis az illegálisan felhasznált tartalmak alkotói beperelhetik a platformot.

Az irányelv azonban nem határozza meg vagy sorolja fel, hogy milyen eszközökre, emberi erőforrásokra vagy infrastruktúrára lehet szükség ahhoz, hogy a ki nem fizetett tartalmak megjelenését a platformok megakadályozzák. Tehát a feltöltések szűrésére vonatkozó követelmény nem létezik.

Előfordulhat azonban, hogy maguk a nagy platformok döntenek szűrők alkalmazása mellett akkor, ha nem találnak más, innovatív megoldást az illegális tartalmak megállítására. Ilyen szűrőket a nagyobb vállalatok már ma is használnak. Jogos kritika, hogy a szűrők időnként jogszerű tartalmakat is kiszűrhetnek. A kritikának azonban a szűrőket tervező és alkalmazó platformokat kell célba vennie, nem pedig a jogalkotót. Hiszen az utóbbi pusztán az elérendő célt határozza meg, vagyis hogy a vállalkozás fizessen a nyereségét előállító anyagért. Ez a való világban is vitathatatlan és betartandó elv.

Az irányelv azt is biztosítja, hogy a felhasználó a jogszerűtlenül törölt tartalom miatt jogorvoslattal élhessen. Ezt olyan jogorvoslati rendszeren keresztül kell biztosítani, ahol a felhasználó a panasz benyújtását követően gyors eljárásra számíthat.


Mi lesz a mémekkel és a gifekkel: eltűnnek?

Épp ellenkezőleg.

Az irányelv külön kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy idézés, kritika, szemlézés, karikatúra, paródia vagy utánzás céljából az alkotások szabadon feltölthetők és megoszthatók maradjanak. Ez pedig egyértelműen biztosítja a mémek és a gifek fennmaradását. Az új szabályok tulajdonképpen az eddiginél is nagyobb biztonságot nyújtanak ezeknek a tartalmaknak, mivel korábban a művek védelmét különböző nemzeti jogszabályok biztosították, ami a tagállamok közötti különbségekhez vezetett.


Megmaradnak-e az apró hírrészletek, ha híraggregátoron olvasunk vagy osztunk meg cikket?

Igen.

A hírek szerzői ezentúl licencszerződés meglétéhez köthetik cikkeik megjelentetését az aggregátorok felületein. Rövid hírrészletek megjelenítéséhez azonban továbbra sem lesz szükség engedélyre, feltéve, hogy a részlet „nagyon rövid kivonat” formáját ölti vagy csak pár szavas, és a híraggregátor láthatóan nem él vissza e kiskapuval.


Az irányelv megöli az induló vállalkozásokat...

Nem.

A megállapodás kifejezetten védelmet nyújt az induló vállalkozásoknak. A három évnél fiatalabb, tíz millió eurónál alacsonyabb éves forgalmat bonyolító, és havonta átlagosan öt milliónál kevesebb látogatóval rendelkező platformokra jóval enyhébb kötelezettségek fognak vonatkozni, mint a régóta működő nagy platformokra.


Egyesek azt állítják, hogy a 17. cikk (korábban 13. cikk)  az ismeretlen jogosultak műveinek eltávolításához vezethet. Erre példaként a Despacito című slágert hozzák fel...

A 17. cikk célja, hogy az alkotók erősebb pozícióból érvelhessenek méltányos juttatásuk mellett akkor, ha alkotásaikat más felhasználja és terjeszti az interneten. Az alkotók általában tájékoztatják a platformokat, például a YouTube-ot arról, hogy valamely alkotásnak ők a jogtulajdonosai. Ahol tehát a jogosult nem ismert, nem valószínű, hogy bárki felelősségre vonná a platformot a feltöltés miatt.


Azt mondják, hogy az irányelv rendkívül negatív hatással lesz több százezer ember megélhetésére.

Ennek inkább az ellenkezője valószínű.

Az irányelv célja, hogy többeket hozzásegítsen ahhoz, hogy műveikből megfelelő bevételre tegyenek szert - amelyre egyébként alkotómunkájuk folytatásához szükségük is van. Vagyis hogy a bevétel a Google részvényesei helyett az alkotókhoz és az újságírókhoz érjen el. A munkaerő szempontjából ez mindig előnyös erőforrás-elosztásnak bizonyul.


Miért tiltakoznak ennyien az irányelv ellen?

Az irányelv alakulását intenzív lobbitevékenység kísérte. Az Európai Parlament adatai szerint az európai parlamenti képviselők eddig ritkán, vagy talán még soha nem voltak kitéve hasonló mértékű lobbizásnak (telefonon, e-mailben stb.).

Ilyen átfogó kampányolás nyomán általában rengeteg állítás árasztja el a közéletet: többen állították, hogy az irányelv „az internet tönkretételével” vagy „az internet lerombolásával” fenyeget. Mivel az irányelv nem ruházza fel új jogokkal az alkotókat, és nem ró új kötelezettségeket az internetes platformokra vagy a híraggregátorokra, ezek az aggodalmak eltúlzottnak tűnnek.

Egyébként számos példa van arra, hogy különböző lobbiérdekek olyan katasztrofális kimeneteket vizionáltak, amelyek aztán soha nem váltak valóra.

A távközlési vállalatok például azt állították, hogy a roamingdíjak korlátozása miatt a telefonszámlák robbanásszerűen megnőnek. A dohány- és éttermi lobbicsoportok szerint a bárokban és éttermekben való dohányzási tilalom következtében az emberek nem fognak többé éttermekbe és bárokba járni. A bankok arra hivatkoztak, hogy a működésükre vonatkozó jogszabályok szigorítása miatt be kell majd szüntetniük a vállalati és személyi hitelezést. A vámmentes vásárlásért lobbizók pedig egyenesen azt állították, hogy repülőterek fognak bezárni a vámmentes vásárlás egységes piacon belüli megszüntetése miatt. Ezek egyike sem következett be.


Tényleg a kisebb tartalomalkotók védelme az irányelv fő célja?

Bár az irányelv valamennyi alkotót erősebb tárgyalási pozícióba segíti a művek online felhasználásáról szóló alku során, az új szabályok mégis a kisebb szereplőknek jelentik legnagyobb segítséget. A nagyobb szereplők jogait ugyanis gyakran ügyvédi irodák védik, míg a kisebbek támogatására eddig kevés eszköz állt rendelkezésre.


Hogyan tudhatjuk meg, hogy pontosan mely platformoknak kell betartaniuk az irányelvet?

Az irányelv olyan platformokat céloz, amelyek profitszerzési céllal felhasználók által feltöltött, szerzői jogi védelem alatt álló anyag nagy mennyiségét tárolják, szerkesztik és terjesztik. Ez a definíció a wikipédiára, a GitHubra, a randevúoldalakra, az Ebayre és sok más platformra nem vonatkozik.

A Bizottság segíti majd a tagállamokat az irányelv különböző szakaszainak átültetésében a nemzeti törvényekbe. A 17. cikk (korábban 13. cikk) értelmében a Bizottságnak útmutatást kell adnia a cikk alkalmazására vonatkozóan, különös tekintettel a 4. bekezdésre. Ott olyan együttműködésre utal a szöveg, ahol nincsen licencmegállapodás a felek között. A Bizottság az összes érdekelt féllel konzultálni fog, beleértve az online tartalommegosztó szolgáltatások biztosítóit, a szerzői jogok birtokosait, és a felhasználói szervezeteket. Ezen kívül amint a Tanács elfogadja az irányelvet és az életbe lép, a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben a legjobb gyakorlatot felkutató párbeszédet szervez arról, hogyan működhetnek legjobban együtt a tartalommegosztó-szolgáltatók és a jogtulajdonosok. A bizottsági útmutatás és a legjobb gyakorlatok gyűjteménye nagyobb jogbiztonságot ad majd a 17. cikk alkalmazásához, amelynek során a különböző felek alapvető jogait és a szerzői jogok jelentette kivételeket és korlátozásokat egyaránt tiszteletben kell tartani.


Volt-e elég idő a jogszabály hatásának felmérésére?

Most egy nagyon alapos és demokratikus folyamat végére értünk. Az eljárás 2013-ban indult, és öt év alatt rengeteg tanulmányra, hatáselemzésre, vitára, javaslatra és szavazásra jutott idő.

Az alábbiakban néhány (angol nyelvű) tanulmányt sorolunk fel azok közül, amelyeket az Európai Bizottság készíttetett el a jogszabályjavaslat beterjesztése előtt:

Tanulmány az információs társadalomban a szerzői jogról és kapcsolódó jogokról szóló 2001/29/EK irányelvről

Tanulmány a szöveg- és adatbányászat jogi kereteiről

Tanulmány a jogok biztosításáról és azoknak a többszörözési joghoz való viszonyáról a külföldre irányuló digitális átvitelek esetén

Tanulmány a szerzőknek és előadóknak munkájuk felhasználásáért és fellépéseikért járó díjazásról

Tanulmány a könyvek és tudományos folyóiratok szerzőinek, fordítóknak, újságíróknak és vizuális művészeknek járó díjazásról műveik felhasználásáért

Tanulmány: Bizonyos korlátozások és kivételek az uniós szerzői jogokra és ahhoz kapcsolódó jogokra való alkalmazásának gazdasági hatásai

Tanulmány: Bizonyos korlátozások és kivételek az uniós szerzői jogokra és ahhoz kapcsolódó jogokra való alkalmazásának gazdasági hatásai - konkrét szakpolitikai lépések elemzése

2015 májusában a Bizottság bemutatta a digitális egységes piaci stratégiáját.

2016 szeptemberében a Bizottság bemutatta a hatáselemzését. Ugyanekkor tette közzé a digitális egységes piacon érvényes szerzői jogi irányelvről szóló közleményét és az irányelvre irányuló jogalkotási javaslatát.

2016-tól máig: számos vita és három szavazás az Európai Parlament Jogi Bizottságában (2018-ban két szavazás júniusban, 2019-ben egy szavazás februárban), és két vita és három szavazás a plenáris ülésen (2018-ban júliusban és szeptemberben, 2019-ben márciusban).

2016-tól máig: számos vita és kilenc szavazás a Tanácsban/COREPER-ben (2018-ban: januárban, áprilisban, májusban, novemberben, és kétszer decemberben; 2019-ben januárban és kétszer februárban). A plenáris szavazást követően lesz a végső szavazás a Tanácsban.