A nők jogai: további erőfeszítés szükséges a nemi esélyegyenlőség megteremtése érdekében
- A képviselők a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság 64. ülése előtt fogalmazták meg legfontosabb elvárásaikat
- A Parlament felszólítja az Uniót, hogy az minden, a nők jogait a tagállamokban aláásó intézkedés ellen lépjen fel
A Parlament megfogalmazta a nemi esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvárásait a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság márciusi, New Yorkban megrendezett 64. ülése előtt.
A képviselők a 463 szavazattal, 108 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban bírálják, hogy a 25 évvel a Pekingi nyilatkozat és cselekvési platform megszületését követően a nyilatkozatban beazonosított problémák jelentős része továbbra is fennáll.
A képviselők felszólítják a tagállami miniszterekből álló Tanácsot, hogy jussanak egységes uniós álláspontra, és ne hagyják, hogy a nemi esélyegyenlőséggel és a női jogokkal egyet nem értők tábora kerekedjen felül.
A képviselők az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának márciusi ülésére készülve felsorolták, melyek azok a legfontosabb lépések, amelyekkel a nők gazdasági és politikai jogai megerősíthetők:
- nagyobb szerephez kell juttatni a nőket a munkaerőpiacon;
- több támogatást kell biztosítani a vállalkozószellemű nők számára;
- fel kell számolni a bérszakadékot (16 százalék) és a nők és férfiak nyugdíja közötti különbséget (37 százalék);
- támogatni kell a háztartási és a gyermek- és idősgondozási feladatok egyenlő elosztását férfi és nő között;
- ösztönözni kell a lányok iskoláztatását és tudományok, technológia, matematika és műszaki témák felé terelését;
- a nemek szempontjából kiegyensúlyozott döntéshozatali fórumokat kell létrehozni minden szinten; és
- a Tanácsban véget kell vetni annak a bojkottnak, amely a a nőket a vállalati igazgatótanácsba juttató irányelv elfogadásának útjában áll.
A nők védelmének céljából az Uniónak az alábbi lépéseket kellene megtennie:
- azonnal le kell zárni a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről és annak megelőzéséről szóló isztambuli egyezmény ratifikációját;
- megfelelő forrást kell szánni a nemen alapuló erőszak felszámolására és az áldozatok védelmére; és
- biztosítani és védelmezni kell a többszörös, sok szinten érvényesülő erőszaknak kitett csoportok jogait, legyen szó fogyatékossággal élő nőkről, nem fehér nőkről, bevándorló nőkről vagy LGBTQ nőkről.
A nemzetközi színtéren az Uniónak:
- minden új szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodásá külön nemi esélyegyenlőségi fejezettel kell kiegészíteni;
- el kell ítélnie az amerikai, ún. „általános tilalmi szabályt", amelynek értelmében az Egyesült Államok megszünteti azoknak a nemzetközi szervezeteknek a támogatását, amelyek abortuszt végeznek vagy támogatják azt;
- jelentős támogatást kell nyújtania a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítására; és
- segítenie kell abban, hogy minél több nő vehessen részt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, békefenntartásban és békeépítésben, és konfliktusokban való közvetítésben.
Háttér
A Pekingi nyilatkozat. c. ENSZ-állásfoglalást 1995. szeptember 15-én, a nőkről szóló 4. világkonferencia végén fogadták el annak érdekében, hogy világszerte elterjedjenek a nők és férfiak egyenjogúságának alapelvei. A cselekvési platform több téren (gazdaság, oktatás, egészségügy, erőszak, döntéshozatal, stb.) stratégiai fellépést szorgalmazott.
Hamarosan a Parlamentben: „Hosszú út a nemek közti egyenlőségig: milyen feladatok állnak még előttünk?"
Meghívjuk az újságírókat a Pekingi nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából rendezett szemináriumra Brüsszelbe, március 4-én. A következő napon a Parlament női jogokkal és esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottsága nemzeti parlamenti képviselőkkel szervez találkozót a témában. A március 16-18. között New Yorkban megrendezett ENSZ-konferencián a Parlament részéről a női jogokkal foglalkozó képviselők egy küldöttsége vesz részt.
A vita magyar felszólalói
Cseh Katalin (RE)
Kapcsolatok:
-
Nicolas DELALEU
sajtóreferens -
BALÁZS Eszter
sajtóreferens