Egy évvel az európai választások előtt: fő események 

 
 

Az Európai Parlament nyolcadik ciklusa 2019. április 18-án ér véget. Május 23–26. között a 27 uniós tagállam polgárai közvetlen szavazással 705 képviselőt választanak az új Parlamentbe.

A választást megelőző 12 hónapban és 16 plenáris ülésen a jelenlegi Parlament (28 tagállamból 751 képviselő) számos kulcsfontosságú jogszabály-javaslatról vitázik és szavaz majd, beleértve az Unió következő hosszú távú költségvetését és az Egyesült Királyság kilépéséről szóló „brexit” megállapodást (a korábbi és várható határozatokról részletek alább olvashatók). A képviselők és az európai vezetők „Európa jövője” című vitái a választási kampány előrehaladtával várhatóan egyre nagyobb érdeklődésre tartanak majd számot.

Európa jövője: európai vezetők vitáznak a képviselőkkel

A Parlament elnöke, Antonio Tajani meghívására az európai állam- és kormányfők a plenáris ülésen folytatnak eszmecserét az Európa jövőjével kapcsolatos elképzelésükről az EP-képviselőkkel és a Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A korábbi, Mateusz Morawiecki (Lengyelország), Mark Rutte (Hollandia), Xavier Bettel (Luxemburg), Charles Michel (Belgium), Emmanuel Macron (Franciaország), António Costa (Portugália), Andrej Plenković (Horvátország) és Leo Varadkar (Írország) részvételével tartott vitákat továbbiak követik majd Alexis Ciprasszal (Görögország), Jüri Ratasszal (Észtország), Klaus Iohannisszal (Románia), Angela Merkellel (Németország), Lars Løkke Rasmussennel (Dánia), illetve Pedro Sánchezzel (Spanyolország).

Az Unió helyzete: Jean-Claude Juncker bizottsági elnök politikai öröksége

A 2018. szeptemberi plenáris ülésen Jean-Claude Juncker (aki az 2014-es európai választásokon a legtöbb mandátumot megszerző pártcsalád tagjaként lett az Európai Bizottság elnöke) megtartja az Unió helyzetéről szóló utolsó évértékelő beszédét. Juncker a távozó Bizottság munkájáról szóló vita során az összes biztos jelenlétében áll ki politikai öröksége mellett. Itt olvashat többet a Bizottság eddigi munkájának értékeléséről.

A Parlament szavaz az Egyesült Királyság kilépési megállapodásának tervezetéről

A Bizottság tárgyalócsoportja és a brit kormány várhatóan ősszel zárja le a brexitről szóló tárgyalásokat. Az Európai Parlamentnek egyszerű szavazati többséggel kell jóváhagynia a megállapodást (a Szerződés 50. cikkének (2) bekezdése alapján). Ezért kíséri szorosan figyelemmel az eljárást annak ellenére, hogy a tárgyalásokban nincs hivatalos szerepe. Az Egyesült Királyság uniós tagsága 2019. március 29-én szűnik meg. További információ a parlamenti vitákról és állásfoglalásokról: brexit.

Polgárok eszmecseréje Európa jövőjéről

Június 1-jén és 2-án 16 és 30 év közötti fiatalok gyűltek össze Strasbourgban, hogy a 2018-as európai ifjúsági rendezvény (EYE2018) keretében megtartsák az első páneurópai párbeszédet Európa jövőjéről. Az eseménynek ugyan a Parlament volt a házigazdája, de azt maguk a fiatalok szervezték fiatalok számára. Mintegy 400 program, műhelyfoglalkozás és ötletbörze keretében több mint 8000 európai és a világ más részeiből érkező fiatal fogalmazta meg véleményét és várakozásait. További információ.

Élő demokrácia: tényeken alapuló vita a nyilvánosság előtt

A Parlament hagyományos és digitális kampányeszközök segítségével tájékoztatja az európaiakat az elért eredményekről és a jövő kihívásairól. A Parlament célja, hogy tényeken alapuló vita alakulhasson ki arról, mitől értékes számukra Európa, és miben kell változnia ahhoz, hogy helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt mindenki élvezhesse az előnyeit. A pártpolitikától mentes „This time I’m voting.eu” felület azzal a céllal jött létre, hogy még több embert ösztönözzön vitára, tájékoztassa és bevonja őket a kampányba, és lehetővé tegye, hogy ők is hallathassák a hangjukat a 2019 májusi európai választások kapcsán.

A Parlament kommunikációs szolgálatai, különösen a minden tagállamban megtalálható kapcsolattartó irodák helyi igényekre szabott információs csomópontokként működnek. A nyilvános vita megkönnyítése érdekében helyi fórumokat és szemináriumokat szerveznek, könnyen hozzáférhető online eszközöket és tájékoztató anyagokat biztosítanak (például az uniós jogalkotás egyes régiókban kifejtett hatásait bemutató, 2018 végétől elérhető alkalmazást). Ezenkívül az Unió valamennyi nyelvén elérhetők az olyan további tájékoztató csomagok is, mint például az Ask EP, a FAQ és az #EUandME (az Európai Bizottság szolgáltatása).

Az elérhetőségekről a Multimédiás tartalmak és szolgáltatások oldalon tájékozódhat.

Közvélemény-kutatások

A következő év során a Parlament több, az európaiak várakozásairól, az általános trendekről és az országok közötti különbségekről szóló Eurobarométer-felmérést ad ki (a tervek szerint októberben és márciusban). A választásokig a szavazási szándékot az EU 27 országában vizsgáló közvélemény-kutatás eredményeit kéthetente, a szavazást megelőző hónapban hetente tesszük közzé.

A főbb jogalkotási határozatok az elmúlt négy évből

A lista nem teljes. Látogasson el a Sajtószoba rovatba, ahol még többet tudhat meg a folyamatban lévő és korábbi parlamenti vitákról és szavazásokról.

Fontos jogszabályokról szóló szavazások a következő 11 hónapban

Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodás (brexit), az EU hosszú távú költségvetése (többéves pénzügyi keret), a közös menekültügyi szabályok, ezen belül a dublini szabályok reformja, a szerzői jogok reformja, az ivóvíz minősége, biztonságosabb bankok a bankunióban, a társadalombiztosítási rendszerek összehangolása, a szülők és a gondozók munka és magánélet közötti egyensúlya, átlátható és kiszámítható munkakörülmények, az EU fogyasztóvédelmi szabályainak reformja, energiahatékonyság, jogállamiságról szóló szavazások Magyarország és Lengyelország kapcsán, az audiovizuális médiával kapcsolatos irányelv, a közös agrárpolitika átdolgozása és reformja (nem teljes körű felsorolás).

Az EP kutatószolgálatának részletes elemzése: Fontos témák 2018-ban (angolul)