TAggodalmak a szorosabb gazdasági unió kialakításáról szóló tárgyalások kapcsán

Szerdán a Parlament ismét felhívta a figyelmet a szorosabb gazdasági együttműködésről szóló, jelenleg tárgyalás alatt lévő kormányközi megállapodás lehetséges csapdáira. Az EP állásfoglalásában erős kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e egy ilyen megállapodásra az uniós rendszeren kívül. A képviselők szerint javítani kell a demokratikus elszámoltathatóságot, a megállapodásnak pedig a növekedés fellendítésére, nem pedig csak a megszorításokra kell összpontosítania.

Az állásfoglalást 521 igen, 124 nem és 50 tartózkodó szavazat mellett fogadták el.

A szavazást megelőzően a képviselőcsoportok vezérszónokai nagy vonalakban egyetértettek abban, hogy különböző okokból kifolyólag a tervezett nemzetközi megállapodás nemcsak hogy szükségtelen, de veszélyes is.

Elmar Brok (néppárti, német): „A probléma megközelítésére nem ez a megállapodás lett volna az első választásunk.  El kell kerülnünk az EU széttöredezettségét, és valamennyi uniós intézmény jogait garantálni kell.”

Roberto Gualtieri (szocialista, olasz): „Állásfoglalásunk kritikus, mert elkerülhettük volna a kormányközi megegyezést.  Paradox módon, még alig készült el a hatos csomag, néhány tagállam egy kormányközi megállapodáson keresztül már módosítani akarja.”

Guy Verhofstadt (liberális, belga): „Ez a kormányközi megállapodás nagyon veszélyes gyakorlat.  Hatályát minimálisra kell csökkentenünk: az aranyszabályra. Legkésőbb öt éven belül tartalmát bele kell építeni az uniós szerződésekbe.”

Daniel Cohn Bendit (zöldpárti, francia): „Ez a nemzetközi megállapodás teljes mértékben felesleges, nincs rá szükség.  Még a piacokat sem győzi meg, mert azok koherens gazdaságpolitikát akarnak.  Ez nem a válság megkívánta válasz.”

Martin Callanan (konzervatív-reformer, brit): „Ez a megállapodás semmilyen módon nem fog hozzájárulni az azonnali problémák megoldásához.  Csak eltereli a figyelmet és a forrásokat a valódi válságkezeléstől.  Sok tagállam adóssága fenntarthatatlan, ezeknek az országoknak alapvető reformokra és ezt követő leértékelésre van szükségük.”

Søren Bo Søndergaard (baloldali, dán): „Ezzel a megállapodással nem fogjuk stabilizálni az eurót, a megfogalmazott megszorítások nem vezetnek növekedéshez.  Az EU integrációját is az állampolgárok megkérdezése nélkül erősíti.  Ezt mi nem támogathatjuk.”

Nigel Farage (EFD, brit): „Kizárólag a megszorításokkal nem érünk el eredményt.  Néhány ország mély válságba sodródik csak azért, hogy az euró megmeneküljön. A déli országoknak kell kilépniük az euróból és le kell értékelniük valutájukat.”

Új szerződés kevés céllal

Az állásfoglalás kétségbe vonja, hogy szükség van-e egy ilyen megállapodásra, tekintve, hogy annak fő célkitűzéseit a szokásos uniós rendszer keretében jobban és hatékonyabban lehetne megvalósítani. Az állásfoglalás azzal érvel, hogy csak a kipróbált és bejáratott közösségi módszer alkalmazása révén lehet valódi gazdasági és fiskális uniót elérni.

... és sok veszéllyel

Az állásfoglalás kiemeli azokat a potenciális problémákat is, amelyeket az új megállapodás jelenlegi formájában okozhat. Ilyen például a demokratikus elszámoltathatóság hiánya, ezért a képviselők szerint a nemzeti parlamenteket és az Európai Parlamentet a jövőbeli európai gazdasági koordináció és kormányzás valamennyi aspektusába be kell vonni. 

Egy kormányközi megállapodás azzal a kockázattal is jár, hogy állandósítaná a kétsebességes EU-t. Ennek megelőzésére érdekében az EP szerint a megállapodás tartalmát legkésőbb öt éven belül be kell építeni az uniós jogszabályokba. 

Az állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy a válságkezelés során nem szabad, hogy túl nagy hangsúlyt helyezzenek a megszorításokra. Az EP szerint ezért a tagállamoknak az adósságtörlesztési alappal, a projektkötvényekkel, a pénzügyi tranzakciókra kivetett adóval és a stabilitási kötvények bevezetésének menetrendjével kapcsolatos kötelezettségvállalásait bele kell foglalni a megállapodásba.

Eljárás: Képviselőcsoportok állásfoglalásra irányuló indítványa