EP: felére kell csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Az európai háztartásokban, áruházakban, éttermekben és az élelmiszer-ellátási lánc egyéb pontjain az ehető élelmiszerek akár 50%-a is a szemétbe kerül, miközben 79 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt és 16 millióan szorulnak a jótékonysági intézmények élelmiszersegélyeire. A Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában mielőbbi intézkedésekre sürget annak érdekében, hogy az élelmiszer-pazarlás 2025-ig a felére csökkenjen, a rászorulók élelmiszerhez való hozzáférése pedig javuljon.

Mivel az élelmiszer-pazarlás minden szinten – a termelők, a feldolgozók, az étkeztetés és a fogyasztók körében egyaránt – tapasztalható, a képviselők összehangolt, az uniós és tagállami intézkedéseket összekapcsoló stratégiát tartanak szükségesnek, hogy ágazatról ágazatra javuljon az élelmiszer-ellátási és a fogyasztói lánc hatékonysága és mihamarabb csökkenjen az élelmiszer-pazarlás. A Bizottság által megjelentetett tanulmány szerint, amennyiben nem kerül sor intézkedésekre, az élelmiszer-pazarlás 2020-ig 40%-kal fog növekedni.

A jövőben a legfontosabb probléma a növekvő élelmiszerigény kielégítése lesz, mivel a kereslet meghaladja majd a kínálatot. Nem nézhetjük tétlenül, hogy rengeteg élelmiszer kárba vész. Ez egy etikai, gazdasági és társadalmi probléma, amelynek a környezetre is nagy hatása van – mondta Salvatore Caronna (szocialista, olasz), a téma előadója a szavazás előtt. A képviselő szerint a bizottságnak olyan uniós stratégiát kell kidolgoznia, amely gondoskodik arról, hogy a tagállamok foglalkozzanak a kérdéssel.

Oktatással a túlzott pazarlás elkerülése érdekében

Annak érdekében, hogy az élelmiszer-pazarlás 2025-ig a felére csökkenjen, uniós és tagállami szinten is új tudatosító kampányokat kellene indítani, amelyek az élelmiszer-pazarlás elkerülésének módjairól tájékoztatnak – olvasható az állásfoglalásban. Kívánatos lenne, hogy a tagállamok az általános és középiskolákban olyan órákat vezessenek be, amelyek keretében tanítják az élelmiszerek tárolásának, elkészítésének és kidobásának módját, és tapasztalatcserére is lehetőséget ad. Az élelmiszerek fenntartható felhasználásának előmozdítása céljából a képviselők szorgalmazzák, hogy 2014 legyen az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem európai éve.

Megfelelő címkézés és csomagolás

Annak elkerülése végett, hogy a kiskereskedők olyan élelmiszereket kínáljanak, amelyek szavatossági ideje hamarosan lejár, és ezáltal fokozzák a pazarlás lehetőségét, kettős címkézést bevezetésére lenne szükség, amelyből kiderülne, hogy a termék meddig adható el és meddig fogyasztható – olvasható az állásfoglalásban.

A szöveg kitér arra is, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak azonban elsősorban arról kellene gondoskodniuk, hogy a fogyasztók számára egyértelművé váljon az Unión belül jelenleg használt címkéken látható dátumok – például a minőségre vonatkozó „minőségét megőrzi” és a biztonságos fogyasztásra vonatkozó „fogyasztható” – közötti különbség.

Az élelmiszereket többféle méretű és az eltarthatóság idejét növelő csomagolásban kellene árusítani, hogy a fogyasztóknak lehetőségük legyen csak annyit venni, amennyire szükségük van. A képviselők szerint a hamarosan lejáró szavatosságú és sérült termékeket engedményes áron kellene értékesíteni, hogy a rászorulók számára is megfizethetőbbé tegyék őket.

A közintézményeknek a felelősségteljes étkeztetési szolgáltatókat kellene előnyben részesíteniük

A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat úgy kellene módosítani, hogy a szerződéseket lehetőség szerint azoknak a vállalkozásoknak ítéljék oda, amelyek helyi termékeket használnak, és a megmaradt ételt nem dobják ki, hanem ingyenesen átadják a szegényebbeknek vagy az élelmiszerbankoknak.

Az állásfoglalás szerint az uniós szintű támogatási intézkedések, például a leghátrányosabb helyzetűeknek szánt élelmiszer-osztás, vagy az iskolákban bevezetett, tej- és gyümölcsfogyasztást ösztönző programok célkitűzéseit is újra kell fogalmazni az élelmiszer-pazarlás megelőzése érdekében.

A képviselők üdvözölték a különböző tagállamokban már elindított kezdeményezéseket, melyek célja, hogy összegyűjtsék és szétosszák az eladatlan élelmiszereket a rászorulóknak, és felszólították a kiskereskedőket, hogy csatlakozzanak ezekhez a programokhoz.

Az élelmiszer-pazarlás számokban

Jelenlegi pazarlás az EU 27 tagállamában: 89 millió tonna évente (ez fejenként 179 kg-ot jelent)

Előrejelzés 2020-ra (ha nem történik intézkedés): 126 millió tonna (40%-os növekedés)

Az élelmiszer-pazarlás felelősei:

– háztartások: 42% (ennek 60%-a elkerülhető lenne)
– gyártók: 39%
– kiskereskedők: 5%
– étkeztetési ágazat: 14%

(Forrás: Európai Bizottság)

Eljárás: Nem jogalkotási állásfoglalás