Az EP támogatja az Iránnal szembeni új szankciókat és óv a helyzet további kiéleződésétől

A képviselők csütörtökön elfogadott állásfoglalásukban támogatták az Iránnal szemben bevezetett új, szigorú szankciókat, amelyek célja Irán tárgyalóasztalhoz ültetése, ugyanakkor felszólítottak arra, hogy a szankciók a lehető legkevesebb hatással járjanak a civil lakosságra. A Parlament sürgeti, hogy Irán állítsa le titkos atomprogramját, és elítéli a Hormuzi-szoros lezárásával való fenyegetést.

A Parlament megállapítja, hogy az új szankciók – amelyek magukban foglalják az iráni nyersolaj Unióba történő behozatalának fokozatos tilalmát – segíthetnek rávenni az iráni kormányt az ENSZ határozatainak tiszteletben tartására, megelőzve a helyzet további kiéleződését. Ugyanakkor a Parlament biztosítani akarja, hogy a szankciók csak az elszámoltatható elitre irányuljanak, és ne sújtsák a lakosságot, különösen a legkiszolgáltatottabbakat. Az EP aggódik az olajembargó különböző uniós tagállamokra gyakorolt hatása miatt, és kéri a Tanácsot, hogy hozzon intézkedéseket ennek ellensúlyozására.

A képviselők úgy vélik, hogy a Hormuzi-szoros blokádja regionális konfliktushoz vezethet, illetve retorziókat válthat ki a nemzetközi közösség részéről, ezért sürgetik az iráni hatóságokat, hogy álljanak el szándékuktól.

A diplomáciai megoldás fontossága

A Parlament támogatja a Tanács azon kötelezettségvállalását, hogy az átfogó és hosszú távú rendezésre vonatkozó uniós célkitűzéssel összhangban diplomáciai megoldást keres az iráni atomkérdésre. Ezzel összefüggésben kifejti, hogy az atomprogrammal kapcsolatos kérdéseket békés úton kell rendezni Iránnal mert a konfliktust katonai úton nem lehet megoldani.

A képviselők elismerik, hogy a Törökországgal folytatott párbeszéd és együttműködés fontos tényező lehet a megállapodás elérésében.

Az EP sajnálja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Kína és Oroszország jelenleg elutasítja az Iránnal szembeni szankciókat, és felszólítja Oroszországot, hogy mindaddig ne nyújtson támogatást Irán nukleáris fejlesztéséhez, amíg Irán nem tesz teljes körűen eleget az ENSZ-határozatok szerinti kötelezettségeinek.

Háttér

Az uniós külügyminiszterek január 23-án megállapodtak az Iránnal szembeni további korlátozó intézkedések bevezetéséről, ideértve az iráni nyersolaj Unióba való behozatalának július 1-jétől kezdődő fokozatos tilalmát. Irán olajexportjának jelenleg mintegy 20%-át vásárolja meg az Unió.

A leginkább Görögország függ Irántól, ahonnan olajszükségletének mintegy egyharmadát szerzi be. Olaszország és Spanyolország olajszükségletének valamivel több mint 10%-át vásárolja Irántól.

Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás