EP: Magyarországnak tiszteletben kell tartania az uniós értékeket

Parlamenti jelentés készül arról, hogy tiszteletben tartják-e Magyarországon az uniós jogszabályokat és értékeket, döntött csütörtökön az EP. A jelentés alapján dönthet később az EP arról, hogy szükséges-e alkalmazni az EU szerződés 7. cikkét. Erre akkor kerülhet sor, ha fennáll a veszély, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós értékeket. Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy „szorosan kövesse nyomon” bizonyos magyarországi jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását.

A magyar hatóságoknak eleget kell tenniük az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítaniuk kell az érintett jogszabályokat - áll abban az állásfoglalásban, amelyet a szocialista, liberális, zöldpárti és baloldali frakciók közösen nyújtottak be. Az állásfoglalást 315 igen, 263 nem és 49 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európai Parlament.

Az Európai Parlament „súlyos aggodalmának” ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt.

Az EP emellett utasítja az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ajánlásainak végrehajtását, annak módját, megállapításairól pedig készítsen jelentést.

„Szoros nyomon követés” az Európai Bizottságtól

A képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy „szorosan kövesse nyomon” bizonyos magyarországi jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, és biztosítsa, hogy azok megfelelnek az európai szerződések betűjének és szellemének. Az EP szerint az Európai Bizottságnak az alábbiak biztosítása érdekében kell alapos vizsgálatot folytatnia:

• a bíróságok teljes körű függetlensége;
• a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja;
• az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és szavatolása;
• az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is;
• a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása;
• az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása;
• a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása;
• annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tartsa tiszteletben a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését.

Az uniós szerződés 7. cikke

Az EP az állásfoglalásban utasítja az Elnökök Értekezletét (az Európai Parlament elnökéből és a parlamenti frakciók vezetőiből álló testület), hogy az állampolgári jogi szakbizottság jelentése fényében mérlegelje, hogy szükség van-e intézkedések, köztük az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, életbe léptetésére.

Háttér

Magyarország 2011. április 18-án új alkotmányt fogadott el, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az állásfoglalás szerint a sarkalatos törvények elfogadása számos területen aggályokat ébresztett, nevezetesen a bírói függetlenséggel, a központi bank függetlenségével, az adatvédelmi hatóság függetlenségével, a politikai verseny és hatalomváltás tisztességes feltételeivel, valamint a jövedelemadó rendszerét kétharmados döntéshozatal alá rendelő, úgynevezett stabilitási törvénnyel kapcsolatban. Valamint azon sarkalatos törvényekkel kapcsolatban, amelyek a jelenlegi többségnek kizárólagos jogot biztosítanak arra, hogy szokatlanul hosszú időre nevezzen ki tisztviselőket, ami korlátozza a jövőbeli kormányok kormányzási képességét.

Az Európai Bizottság 2012. január 17-én jogsértési eljárásokat indított Magyarország ellen a Magyar Nemzeti Bank függetlensége, a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának a magyar Alaptörvényben rögzített csökkentése, valamint az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében. Ezenkívül további tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól a bírói függetlenséggel kapcsolatban. A magyar kormány egy hónapot kapott a válaszadásra.