Európai Polgári Kezdeményezés: új eszköz a részvételi demokrácia megerősítésére

Április 1-jétől az unió lakosai az Európai Polgári Kezdeményezés segítségével közvetlenül tehetnek javaslatot arra, hogy miről hozzon jogszabályt az EU. Kérdéseinkre válaszolva az alábbiakban Gurmai Zita (S&D), az Alkotmányügyi bizottság alelnöke, az Európai Polgári Kezdeményezés társ-jelentéstevője mutatja be ezt az új lehetőséget.

1. 2012. április 1-jétől vadonatúj eszköz, az Európai Polgári Kezdeményezés áll az uniós polgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül beleszólhassanak az uniós jogalkotásba. Melyek a feltételei egy ilyen kezdeményezés indításának és hogyan, milyen kritériumok alapján határozták meg azokat?

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés hozta létre. Segítségével az európai polgároknak először nyílik lehetősége arra, hogy uniós jogszabály megalkotását kezdeményezzék olyan, az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken, ahol szükségesnek tartják az egységes európai fellépést.

Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke szerint: “Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.”

Az Európai Polgári Kezdeményezés tehát az első eszköz, amely lehetőséget ad az európai állampolgároknak, hogy befolyásolják az EU politikai napirendjét.

Az EPK az EU demokratikus deficitjét hivatott csökkenteni azáltal, hogy részvételt biztosít az állampolgároknak a jogalkotási eljárásban. Előmozdítja még az országhatárokon átívelő, európai szakpolitikákról szóló eszmecserét.

A részletes működési szabályok az Európai Bizottság honlapján lelhetőek fel: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/welcome?lg=hu

A szabályozást a Lisszaboni Szerződés előírásainak megfelelően a rendes jogalkotási eljárás keretében az EP és a Tanács fogadta el. Ennek a folyamata visszakövethető több helyen, például saját honlapomon es blogomon is: http://www.gurmai.hu/europai-polgari-kezdemenyezes

2. Az európai parlamenti képviselők elérték, hogy az aláírásgyűjtés megkezdése előtt minden polgári kezdeményezést nyilvántartásba kelljen vetetni az  Európai Bizottságnál, amely megvizsgálja, hogy a kezdeményezés  elfogadható-e / teljesülnek-e a szükséges feltételek. Mi alapján történik ez a vizsgálat és mi a célja?

Először is tisztázzuk: nem az európai parlamenti képviselők kérték, hogy legyen egy ilyen követelmény! Sőt, mi voltunk azok, akik meggyőztek az Európai Bizottságot, hogy csak egy vizsgálat legyen, és ne úgy nézzen ki a dolog, hogy regisztráció, 300 ezer aláírás gyűjtése, majd újabb vizsgálat. Ahogy egyik képviselőtársam fogalmazott, ez olyan lenne, mintha elindulnánk Budapestről Brüsszelbe és Németországból visszafordulnánk.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozom, hogy az EPK egy olyan eszköz, amelyet az európai döntéshozók nagyon komolyan vesznek, és ugyanezt várjuk az európai állampolgároktól is. Ennek egyik eleme a regisztráció, amely az „aláírásgyűjtések” komolyan vételén túl az átláthatóság követelményének teljesüléséhez is elengedhetetlen.

A vizsgálat során négy alapvető kritériumot vizsgál a Bizottság, amelyek a szabályozás negyedik cikkében vannak kifejtve, illetve részletes magyarázattal ellátva itt: http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/how-it-works/registration

3. Az elfogadhatóság feltételein kívül néhányan attól tartanak, hogy az európai polgári kezdeményezést csak szervezetek  (civil szervezetek, különböző egyesületek) tudják majd használni, mivel csak ők tudnak komoly támogatottságot elérni és összegyűjteni a megfelelő számú aláírást. Ön mit gondol erről?

A civil szektor nagyon fontos az európai döntéshozatal és az Európai Unió egészének működése szempontjából. A civil szervezetek, tevékenységükből fakadóan érzékelik a társadalmi folyamatokban történő változásokat, látják, mi foglalkoztatja a lakosságot és milyen kérdésekben szükséges az összefogás.

Az EPK ugyanakkor elsősorban az állampolgároknak szól. Természetesen szervezetek is tudják támogatni a Kezdeményezéseket, ugyanakkor én ezt akkor látnám kiemelkedően nagy problémának, ha ez úgymond „fű alatt” történne, tehát az állampolgárok nem lehetnének biztosak abban, végső soron kinek a kezdeményezését is írják alá. Éppen ezért fordítottunk kiemelt figyelmet az átláthatóság biztosítására, amely az egész szabályozást áthatja. Igy mindig tudni fogjuk, ki, kik vagy mely szervezet van az aláíró ív mögött.

4. Az Európai Bizottság megőrzi kezdeményező szerepét a jogalkotási folyamatban és dönthet úgy, hogy a megfelelő számú aláírást összegyűjtött európai polgári kezdeményezés (1 millió aláírás, legalább 7 tagállamból) alapján nem terjeszt elő jogalkotási javaslatot.  Ez az ellentmondás nem fogja megfékezni ennek az új eszköznek a használatát? Lát-e esetleg egyéb nehézséget a megvalósítás folyamán?

A kezdeményezés megfogalmazásakor és végig az intézményközi egyeztetés során komoly együttműködés jellemezte a közös munkát. Nagyon sok kérdést megvitattunk és a jogszabályban minden előre látható problémás kérdéskört megnyugtatóan rendeztünk – jelenlegi ismereteink szerint. Én nem látok abban ellentmondást, hogy az Európai Bizottság megőrzi kezdeményező monopóliumát, hiszen ez az európai konstrukció alapműködésének része, amelyet a Szerződések szabályoznak.  Ha megfelelő a tájékoztatás, akkor ez ismert lesz a potenciális szervezők körében is, tehát nem kell attól tartani, hogy túlzó elvárások övezik az EPK-t. Akkor lenne gond, ha ezt elhallgattuk volna, de nem tettük.

Itt arról van szó, hogy a lakosság, az európai polgárok első alkalommal folyhatnak bele a közösségi döntéshozatali folyamatba. Ez új impulzusokat, ötleteket hozhat, amely segíti és felgyorsíthatja és emberközelivé teheti a sokak számára bonyolultnak látszó közösségi jogalkotást. Nagyon bízom abban, hogy ez egy igazán sikeres és előremutató eszköz lesz.

5. Ön szerint milyen tárgyban születnek az első kezdeményezések? 

Az eljárási szabályzatot 2010. december 16-án fogadtuk el, és 2012. április 1-étől alkalmazandó. Regisztrálják kezdeményezésüket a Bizottság honlapján!

Már nagyon sok érdekesnek ígérkező ötletről hallottam, mint például a vízzel foglalkozó EPK. Kíváncsian várom, milyen témákra hívják fel az állampolgárok figyelmünket.

Most, kedves európai állampolgárok, önöké a szó!

6. Ön miben látja az Európai Polgári Kezdeményezés jelentőségét?

Az EPK egy egyedülálló lehetőség. Európa állampolgárai most először tudják egy emberként a tudomásunkra hozni, hogy ha úgy gondolják, hogy mi, európai döntéshozók nem jól végezzük, a munkánkat vagy valamivel nem foglalkozunk, amivel kellene.

Mindnyájan tudjuk, hogy a 2009-es európai parlamenti választások két okból is csalódást okoztak. Egyrészt országos szintű félidős választásként kezelték sokan, másrészt pedig az, hogy mennyire kevesen mentek el szavazni megmutatta, hogy milyen szakadék tátong az állampolgárok és a politikai elit között. Én ebből azt szűröm le, hogy a választók nem bíznak bennünk, ez viszont az egész EU legitimitását kérdőjelezi meg.

Befogadóbb európai társadalomra van szükségünk, amely közös értékeink, az állampolgárok fokozott részvételén és valódi, európai eszmecserén nyugszik.

Az állampolgárok maguktól kell, hogy úgy érezzék, érdemes részt venni az Unió demokratikus életében. Ehhez meg kell mutatnunk nekik, hogy milyen szerepet játszik az EU a mindennapokban. El kell adnunk Európát. Világos, érthető és hozzáférhető információval tartozunk az állampolgároknak, amelyből láthatják, hogy mi mit csinálunk – és ők mit tehetnek.

Az EPK mindkét kérdésre választ ad, ha megfelelően használjuk. Az állampolgároknak kell használni, de az már rajtunk, döntéshozókon múlik, hogy mit kezdünk vele. Ezért hatalmas a felelősségünk. Most bebizonyíthatjuk az állampolgároknak, hogy hallgatunk rájuk. Visszanyerhetjük bizalmunkat.

Mi történik most?

Az eljárási szabályzatot 2010. december 16-án fogadtuk el, és 2012. április 1-étől alkalmazandó. Most, kedves európai állampolgárok, önöké a szó: regisztrálják kezdeményezésüket a Bizottság honlapján!

Kíváncsian várom, milyen témákra hívják fel az állampolgárok figyelmünket.