Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke
Jerzy Buzek 1940. július 3-án született a Dél-kelet-Sziléziában fekvő Śmiłowicében, amely ma a Cseh Köztársaságban található.
Az Európai Parlament elnöke
Jerzy Buzek személyisége és képességei a politikához való, a lengyel kormány tagjaként és ellenzékben egyaránt bizonyított professzionális hozzáállásával együtt meghozták gyümölcsüket, amikor 2009. július 14-én az Európai Parlament elnökévé választották. A leadott 644 szavazatból 555-öt szerzett meg, és ezzel az eredménnyel ő az EP legnagyobb többséggel megválasztott elnöke az 1979-ben bevezetett közvetlen választások óta. Ő az első elnök az új tagállamokból.
Tavaly szeptemberi beiktatási beszédében megfogalmazta hivatali idejének prioritásait: az európai energiaközösség eszméjének népszerűsítését, a demokrácia előmozdítását és az emberi jogok védelmét, az EU déli és keleti szomszédaival való együttműködés fokozását, az EU által a multipoláris világban betöltött szerep erősítését, annak biztosítását, hogy az EU többéves költségvetése megfeleljen a kibővített Unió igényeinek és törekvéseinek, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Parlament készen álljon a rá háruló jelentősebb feladatok ellátására a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően.
Feladatainak ellátása során az Elnök folyamatos kapcsolatban áll az Európai Bizottság elnökével, az Európai Tanács elnökével és az EU elnökségét betöltő országgal. Külföldi látogatásai alkalmával ő képviseli az Európai Parlamentet. Mindennapi feladatai közé tartozik a Parlament tevékenységének megszervezése és a plenáris üléseken való elnöklés. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az Európai Parlamentet érdekfeszítő politikai viták színhelyévé tegye, és hogy közelebb hozza a Parlamentet az emberekhez.
Hivatalát két és fél éven át tölti be.
A legjobb lengyel képviselő
2004-ben Jerzy Buzeket Lengyelországban a legnagyobb többséggel választották európai parlamenti képviselőnek.
Amint Brüsszelbe érkezett, azonnal munkához látott. Az Európai Energia Fórum alelnöke lett. Ő képviselte az Európai Parlamentet a 2004-es ukrajnai választások alkalmával, amelyek során támogatta a "narancsos forradalmat". Ő volt a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogrammal kapcsolatos 2007-2013 közötti jogszabálycsomagról, valamint az európai stratégiai energiatechnológiai tervről szóló európai parlamenti jelentés előadója. 2004 és 2009 között az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának, valamint Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja. Emellett tagja volt az EU-Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált európai parlamenti küldöttségnek és a délkelet-ázsiai országokkal és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek.
Elkötelezettségét és képességeit számos alkalommal elismerték. 2006-ban Brüsszelben megjelenő Parlamenti Magazin neki ítélte az év európai parlamenti képviselőjének járó díjat a kutatás és technológia kategóriában. 2006-ban a lengyel mérnökök Biały Węgiel díját is elnyerte.
A Wprost magazin és a Rzeczpospolita napilap által összeállított rangsor alapján 2008-ban ő volt a legjobb lengyel európai parlamenti képviselő.
A legutóbbi európai parlamenti választásokon közel 400 000 szavazatot kapott Sziléziában, ezzel második egymást követő alkalommal érte el a legjobb választási eredményt Lengyelországban.
Lengyel miniszterelnök
1997 februárjában Jerzy Buzek a Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) párt gazdasági szakértői bizottságának koordinátoraként működött. Az AWS e bizottság által összeállított kiáltványa a párt győztes választási kampányának kulcsfontosságú eleme volt. Jerzy Buzeket ekkor a harmadik ciklusra is beválasztották a Szejmbe, majd az AWS a miniszterelnöki posztra jelölte őt.
Jerzy Buzek kormánya október 31-én tette le az esküt. A miniszterelnöki tisztet a parlamenti ciklus végéig, 2009. október 19-ig töltötte be, amely időszakban Lengyelország belépett a NATO-ba és tárgyalások zajlottak Lengyelország európai uniós csatlakozásának feltételeivel kapcsolatban.
A helyi önkormányzatok, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a bányászat reformjával Jerzy Buzek koalíciós kormánya 1989 óta a legambiciózusabb reformprogramot kezdeményezte és hajtotta végre.
Lengyel miniszterelnökként létrehozta az Oświęcim Stratégiai Programot, amelynek fő célkitűzése, hogy Oświęcimben nemzetközi központot hozzon létre az emberi jogokkal kapcsolatos oktatás céljaira. E kezdeményezésben a mai napig részt vesz. Jerzy Buzek segítségével jött létre a Oświęcim Akadémia, amely a Jagelló Egyetemmel együttműködve egy, a Paweł Włodkowic Kulturális és Emberi Jogi Iskola köré szerveződő oktatási program kidolgozásán fáradozik.
1998-ban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel együtt részt vett az Élők Menetében, amely Auschwitzból a birkenaui koncentrációs tábor kapujáig vonult. Ő volt az első lengyel miniszterelnök, aki részt vett e felvonuláson, ezzel lökést adva e rendkívül fontos kezdeményezés fejlődésének.
1999-ben az AWS Szociális Mozgalom elnökévé választották. Jerzy Buzek 2001-ben néhány évre visszavonult az aktív politizálástól, amikor az AWS elvesztette a parlamenti választásokat.
Tudós
Jerzy Buzek a Juliusz Słowacki Gimnáziumban végzett Chorzówban. Miután 1957-ben leérettségizett, a Gliwicében található Sziléziai Műszaki Egyetemen folytatott gépészmérnöki és energetikai mérnöki tanulmányokat, diplomáját 1963-ban szerezte meg. Ezután a Lengyel Tudományos Akadémia gliwicei Vegyészmérnöki Kutatóintézetében kezdett dolgozni. Doktori disszertációját 1969-ben védte meg. Jerzy Buzek az 1970-es években tudományos munkát végzett. 1971-ben kutatói ösztöndíjat kapott a Cambridge-i Egyetemen. A következő évtizedben a környezetvédelem területén kezdett kutatásokba. A gliwicei Sziléziai Műszaki Egyetem, később az Opolei Műszaki Egyetem megbecsült előadója volt.
Jerzy Buzek tudományos kutatásait és oktatói munkáját egyetemi tanári kinevezéssel ismerték el.
A Szolidaritás aktivistája
1980 szeptemberében Jerzy Buzek belépett a Szolidaritásba, ahol a munkabizottság elnökévé választották. 1981 nyarán küldöttként vett részt a Szolidaritás küldötteinek első nemzeti kongresszusán. Ezután egyre fontosabb szerepet töltött be a mozgalomban. Ő töltötte be a negyedik, ötödik és hatodik nemzeti konferencia elnöki tisztét. Miután 1981. december 13-án sikerült elkerülnie az internálást, tovább folytatta politikai tevékenységét a földalatti mozgalomban. Az ő szerkesztésében jelent meg az "S" című pamflet, amelynek első száma 1982 januárjában került az utcára.
1987-ben lánya, Agata súlyos betegsége miatt felfüggesztette tevékenységeit.
A Szolidaritás 1989-es sikere után teljes munkaidejében tudósként tevékenykedett.
Közösségi aktivista és oktatási szakértő
Az 1990-es évek végén megalapította a legjobb lengyel civil kezdeményezésnek járó, évente kiosztásra kerülő Pro Publico Bono díjat. 2002 és 2004 között a częstochowai Polonia Egyetem természettudományi karának dékánhelyettese. Az ő nevéhez fűződik továbbá a Polonia Diplomáciai Iskola és a Családi Alapítvány létrehozása.
