Andrej Szaharov – a névadó

Andrej Szaharov portréja
Az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett orosz fizikus, Andrej Dimitrijevics Szaharov (1921-1989) mindenekelőtt a szovjet hidrogénbomba feltalálójaként vált ismertté.

Mivel munkájának az emberiség jövőjére gyakorolt hatása aggodalmakat ébresztett benne, igyekezett ráébreszteni az embereket a nukleáris fegyverkezési verseny veszélyeire. 1963-ban, amikor aláírták a nukleáris kísérletek elleni szerződést, részleges sikert könyvelhetett el.

A Szovjetunióban másként gondolkodó felforgatónak tartották. 1970-ben bizottságot hozott létre az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmére. A kormány növekvő nyomása ellenére Szaharov nem pusztán a hazájában másként gondolkodók szabadon bocsátásáért küzdött, hanem a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett, valóságos hadjáratot folytatva az alapvető jogok lábbal tiprása ellen. Erőfeszítéseit 1975-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták.

Andrej Szaharovot a szovjet hatóságok Gorkijba száműzték, ezzel korlátozva a külföldiekkel való kapcsolattartását. Itt értesült arról, hogy az Európai Parlament díjat szeretne alapítani a gondolkodás szabadságáért, és ezt róla nevezné el. 1987-ben, száműzetésből küldött üzenetében meghatódottságának adott hangot és egyben hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament róla nevezze el e díjat. A díjat joggal tekinthette bátorításként mindenki számára, aki hozzá hasonló módon az emberi jogokért folytatott harcnak szentelte életét.

A nevét viselő díj korlátokat nem ismerve - még az elnyomó rendszerek határait is átívelve - részesíti elismerésben az emberi jogi aktivistákat és másként gondolkodókat az egész világon.