Az Európai Parlament támogatja az emberi jogokat

Az emberi jogok tiszteletben tartása az Európai Unió egyik alapvető értéke. E jogok bármilyen megsértése a társadalmunk alapját képező demokratikus értékeket érinti, függetlenül attól, hogy az Unión belül vagy azon kívül került-e rá sor.  Az Európai Parlament az ilyen jogsértések ellen jogszabályi fellépéssel küzd, amely magában foglalja a választási megfigyelést, a havonta  Strasbourgban megrendezett emberi jogi vitákat, illetve hogy a külső kereskedelmi megállapodásokba belefoglalják az emberi jogok kérdését.

Az Európai Parlament emellett az 1988-ban létrehozott, a gondolatszabadságért évente odaítélt Szaharov-díj révén is támogatja az emberi jogokat. A díjat az emberi jogokért világszerte folytatott küzdelemben kivételes eredményt elért személyeknek ítélik oda, ami ráirányítja a figyelmet az emberi jogi jogsértésekre, emellett támogatja a díjazottakat és ügyüket.

Kik az idei év jelöltjei?

 

Aura Lolita Chavez Ixcaquic

Sakharov Prize 2017 nominee Aura Lolita Chavez Ixcaquic

© CC Wikimedia Commons_Wotancito

A Lolita néven ismert Aura Lolita Chavez Ixcaquict oktató és emberi jogi jogvédő, a guatemalai El Quiché régióban élő maja-kicse őslakos közösség tagja. Lolita az életet, az anyatermészetet, a földet és a területet védelmező kicse indiánok tanácsának egyik vezetője, mely szervezet 87 olyan őslakos közösséget és hagyományos vének tanácsát fog össze, amelyek tevékenysége a földjük és erőforrásaik megőrzésére irányul.

Lolita a szóban forgó tanács politikai bizottságának tagja, amely védi népének a földhöz való, nemzetközi jog szerint biztosított jogát, valamint szembeszáll a nagy volumenű bányászati és vízerőmű-projektek megvalósításával. Ez a harc nagyhatalmú érdekcsoportokkal állította szembe az őslakos közösségeket. A tanács tagjai fenyegetéseknek, rágalmazásnak, megfélemlítésnek és erőszaknak voltak és vannak kitéve, és egyik tagját 2012-ben meggyilkolták.

2012. július 4-én egy békés tüntetésüket követően Lolitát és társait bozótvágókkal, késekkel és botokkal felfegyverzett férfiak egy csoportja támadta meg. Lolita megúszta sérülés nélkül, négy másik nő azonban megsebesült a támadásban, őt pedig ezt követően több alkalommal koholt büntetőjogi vádakkal rágalmazták meg.

Lolita inspiráló példája az őslakos közösségek fellépésének a kormányok által támogatott óriásvállalatok környezetromboló tevékenysége ellen, amely egyszerre vet fel az őslakosok jogaival, a nők jogaival és a környezetvédelemmel kapcsolatos lényeges kérdéseket. A nők részvétele és irányítása központi szerepet játszik a megmozdulásban.

Venezuelai demokratikus ellenzék

Venezuelai demokratikus ellenzék: a Nemzeti Közgyűlés (Julio Borges), valamint a Leopoldo López, Antonio Ledezma, Daniel Ceballos, Yon Goicoechea, Lorent Saleh, Alfredo Ramos és Andrea González által képviselt Foro Penal Venezolano (venezuelai büntetőfórum) névsorában szereplő valamennyi politikai fogoly

Sakharov Prize 2017 nominee Venezuelai demokratikus ellenzék

© EU 2017 - EP/AP Images / Ariana Cubillos

Venezuelát az elmúlt években politikai válság uralta. A hatalmon lévő párt folyamatosan korlátozta a jogállamiságot és alkotmányosságot, majd a legfelső bíróság 2017 májusában megvonta a demokratikusan megválasztott Nemzetgyűléstől jogalkotói hatáskörét. Julio Borges, a Nemzetgyűlés elnöke az alábbi szavakkal foglalta össze a venezuelai helyzetet: „A venezuelai konfliktus nem csupán politikai konfrontáció, hanem az életről, egzisztenciáról és értékekről döntő küzdelem."

Időközben a politikai foglyok száma meghaladta a hatszázat a Foro Penal Venezolano legutóbbi jelentése szerint. A Foro Penal Venezolano vezető emberi jogi szervezet Venezuelában, amely ingyenes jogsegélyt nyújt azoknak a rászorulóknak, akiket feltételezhetően önkényesen letartóztatnak, megkínoznak vagy akikkel szemben a tiltakozó megmozdulások során ok nélkül erőszakot alkalmaznak. A politikai foglyok között olyan vezető ellenzéki politikusokat találunk, mint Leopoldo López, Antonio Ledezma, Daniel Ceballos, Yon Goicoechea, Lorent Saleh, Alfredo Ramos és Andrea González.

Bár Leopold López venezuelai ellenzéki vezetőnek több mint három évnyi börtön után idén júliusban engedélyezték, hogy házi őrizetben folytathassa büntetése letöltését, augusztusban visszaszállították a börtönbe. Egy másik vezető ellenzéki politikus, Caracas korábbi polgármestere, Antonio Ledesma 2015 óta házi őrizetben van, míg két másik város ex-polgármestere, Alfredo Ramos (Iribarren) és Daniel Ceballos (San Cristobal) is börtönbe került, csakúgy, mint Lorent Saleh diákaktivista. A politikai foglyok névsorát gyarapítja két spanyol állampolgár is, Andrea Gonzalez és Yon Goicoechea.

2017 eleje óta több mint 130 ellenzékit gyilkoltak meg, és több mint 500 személyt börtönöztek be önkényesen.

Dawit Isaak

Sakharov Prize 2017 nominee Dawit Isaak

© EU/ Belga / SCANPIX / KALLE AHLS

Dawit Isaak újságíró és lelkiismereti fogoly Eritreában, aki a sajtószabadságért folytatott harc nemzetközi szimbólumává vált egy olyan országban, amelynek emberi jogi helyzete a legrosszabbak közé tartozik a világon. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságra vonatkozó globális indexe szerint Eritrea az összes értékelt ország rangsorában nyolcadik éve az utolsó helyet foglalja el.

2001-ben a svéd-eritreai újságírót és szerzőt eritreai otthonából hurcolta el a rendőrség. Az eritreai kormány szerint az állambiztonság veszélyeztetésére hivatkozva tartóztatták le, és hazaárulónak tekintik, míg mások szerint egy olyan cikk miatt börtönözték be, amelyet az eritreai demokratikus reform szükségességéről írt. Az Amnesty International lelkiismereti fogvatartottként tartja Isaakot számon.

Dawit Isaakot 15 éve tartják fogva bírósági tárgyalás nélkül különböző, rossz körülményeiről hírhedt eritreai börtönökben. Ezen évek alatt semmilyen kapcsolatot nem tarthatott fent ügyvédjével vagy családjával. Utoljára 2005-ben adott életjelet magáról. Az eritreai hatóságok sokáig nem nyújtottak egyértelmű tájékoztatást az egészségi állapotáról vagy tartózkodási helyéről, de 2016. június 20-án az eritreai külügyminiszter, Osman Saleh élőként beszélt róla és további politikai foglyokról, és azt mondta, hogy akkor fogják az ügyében a tárgyalást lefolytatni, amikor „a kormány így határoz".

A közelmúltban egy médiaszakértőkből álló független nemzetközi zsűri Isaaknak ítélte a 2017. évi UNESCO-Guillermo Cano Sajtószabadság Világdíjat, elismerve bátorságát, ellenállását és a véleménynyilvánítás szabadsága iránti elkötelezettségét. Neki jutalmazta a Lapok és Lapkiadók Világszövetség a Szabadság Arany Tollát, a Riporterek Határok Nélkül a sajtószabadság-díjat, a Svéd PEN-Klub a Tucholsky-díjat, a Norvég Írószövetség a véleménynyilvánítás szabadságáért járó díjat, valamint a Svéd Nemzeti Sajtóklub az Anna Politkovszkaja-díjat.

Valamennyi rajzot Ali Ferzat, a Szaharov-díj 2011. évi kitüntetettje készítette

Hogyan támogatja az Európai Parlament az emberi jogokat?

Az Európai Parlament a Szaharov-díjon kívül az emberi jogokat is konkrét politikai és jogi fellépésekkel támogatja.

Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár, a gondolatszabadságért járó Szaharov-díj 2016. évi kitüntetettjei

Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár az Iszlám Állam (IS) szexuális rabszolgatartásának túlélői, akik az IS nemierőszak-hadjáratát elszenvedő nők szószólóivá váltak. A nyilvánosság előtt képviselik az Irakban élő jezidita közösséget, egy vallási kisebbséget, amely ellen az IS harcosai népirtó hadjáratot folytatnak.

2014. augusztus 3-án az IS lemészárolta valamennyi férfi lakost az iraki Szindzsár körzetben fekvő Kocsóban, Adzsi Bassár és Murád szülőfalujában. A mészárlást követően a nőket és a gyermekeket rabszolgává tették: minden fiatal nőt, köztük Adzsi Bassárt, Murádot és nővéreiket elhurcolták, több alkalommal eladták és megvásárolták, és szexrabszolgaként használták őket. A kocsói mészárlásban Murád elveszítette hat bátyját, valamint édesanyját, akit nyolcvan idősebb asszonnyal együtt szintén megöltek, miután úgy ítélték meg, hogy nincs szexuális értékük. Adzsi Bassárt szintén szexrabszolgaként használták hat nővérével együtt. A harcosok egymás közt öt alkalommal eladták, és arra kényszerítették, hogy bombákat és öngyilkos mellényeket készítsen Moszulban, miután az IS harcosai kivégezték fivéreit és édesapját.
 
Murádnak 2014 novemberében sikerült megszöknie egy szomszédos család segítségével, akik kicsempészték őt az IS által ellenőrzött területről, így eljuthatott előbb egy észak-iraki menekülttáborba, majd később Németországba. Egy évvel később, 2015 decemberében Murád saját tapasztalatairól szóló, nagy hatású beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, a szervezet történetének embercsempészettel foglalkozó első ülésén. 2016 szeptemberében ő lett az UNODC emberkereskedelem túlélőinek méltóságáért tevékenykedő első jószolgálati nagykövete, aki világméretű és helyi támogató kezdeményezésekben vesz részt annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az emberkereskedelem számtalan áldozatának szenvedéseire. 2016 októberében az Európa Tanács a Václav Havel emberi jogi díjjal tüntette ki.

Adzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt áprilisban családja segítségével - akik helyi csempészeket béreltek fel - végül sikerült elmenekülnie. A kurd határon való átjutása, valamint az iraki kormányerők ellenőrzése alatt álló területre történő menekülése során - nyomában az IS őt üldöző harcosaival - egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig megsebesítette, és majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsával kapcsolatos figyelemfelhívással foglalkozik, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket.

Kapcsolat

Kommunikációs kampányok (COMM főigazgatóság)

Európai Parlament
60 rue Wiertz / Wiertzstraat 60
B-1047 - Bruxelles/Brussels
Belgium