Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2006/0005(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0182/2006

Előterjesztett szövegek :

A6-0182/2006

Viták :

PV 12/06/2006 - 20
CRE 12/06/2006 - 20

Szavazatok :

PV 13/06/2006 - 7.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2006)0253

Elfogadott szövegek
PDF 222kDOC 169k
2006. június 13., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az árvizek felmérése és kezelése ***I
P6_TA(2006)0253A6-0182/2006
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2006)0015 – C6–0020/2006 – 2006/0005(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0015)(1) ,

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 175. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0020/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6–0182/2006),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


Az Európai Parlament álláspontja amely első olvasatban 2006. június 13-án került elfogadásra az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2006/.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
P6_TC1-COD(2006)0005

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1) ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(2) ,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban(3) ,

mivel:

(1)  Az árvizek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy haláleseteket, emberek kitelepítését, környezeti károkat okozzanak, súlyosan veszélyeztessék a gazdasági fejlődést, valamint hogy fennakadást okozzanak a Közösség gazdasági tevékenységeiben.

(2)  Az árvíz természeti jelenség, amelyet nem lehet teljes mértékben megakadályozni. Ugyanakkor az árterületek természetes árvízvisszatartó kapacitásának jelentős csökkenése, az emberi tevékenységek nem megfelelő kezelése (mint az emberi települések és gazdasági egységek létesítése az árterületeken, az erózió, a föld természetes vízmegtartó képességének csökkenése az erdők kivágása és a vízgyűjtő területekben folyó mezőgazdasági tevékenységek miatt), az aszály és a globális felmelegedés hozzájárulnak az árvizek valószínűségének és káros hatásainak növeléséhez .

(3)  A hagyományos – főleg az emberek, ingatlanok és áruk azonnali védelmére épített infrastruktúrára összpontosító – árvízkockázat-kezelési stratégiák nem képesek biztosítani a tőlük elvárt mértékű biztonságot.

(4)   Megvalósítható és kívánatos az emberi egészségben és életben , a környezetben és infrastruktúrában bekövetkező árvízkockázatok csökkentése . Azonban a kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket össze kell hangolni a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatóságaik, valamint a folyógazdálkodásért felelős szervezeteik között a vízgyűjtő területek egészén .

(5)  A tagállamokat olyan intézkedések megtételére ösztönzik, amelyek elősegítik az árvízkockázat-kezelést a területükön belül vagy kívül eső felső vagy alsó szakaszokon, ahol lehetséges, megtartva a folyó természetes folyását. Ahol ez nem lehetséges, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy területükön helyettesítő területeket találjanak, vagy más tagállamokkal együttműködve kell ilyen területeket keresniük.

(6)  A tudósok egyhangúan felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt években növekedett az extrém csapadékok gyakorisága.

(7)  A kockázatkezelésnek és az árvízveszély megakadályozását szolgáló intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a szolidaritás alapelvét. Ebből következően az árvízkockázat kezelését két vagy több szomszédos ország közös folyójának vízgyűjtő területén úgy kell megszervezni, hogy egyik terület se legyen kitéve a nem fenntartható folyógazdálkodás által okozott árvízkockázatnak.

(8)  A (Környezetvédelmi) Tanács a 2004. október 14-i következtetéseiben felismerte, "hogy az ember tevékenysége hozzájárulhat az (extrém) árvízi események valószínűségének és negatív hatásainak növekedéséhez, és, hogy az éghajlatváltozás szintén az árvízesemények növekedéséhez fog vezetni". Mivel az Európai Unió alapjogi chartájának 37. cikke szerint a fenntartható fejlődés alapelvével összhangban magas színvonalú környezetvédelmet kell integrálni az uniós politikákba, a Bizottságnak és a tagállamoknak intézkedéseket kell hozni az árvízmegelőzés, az árvízkockázatok elleni védelem és a kárcsökkentés javítására.

(9)   Jelenleg nincs európai szintű jogi eszköz az árvízkockázatok elleni védelemre. A vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) szükségessé teszi olyan integrált gazdálkodási tervek kidolgozását minden vízgyűjtőre a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében, amely hozzájárul az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Azonban az árvízkockázat csökkentése nem tartozik az említett irányelv főbb céljai közé. Ezt a kockázatot, amely az éghajlatváltozás eredményeképpen egyre gyakoribbá fog válni a jövőben, figyelmen kívül hagyja .

(10)   Az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére "Árvízkockázat-kezelés; árvízmegelőzés, -védelem és az árvízkárok mérséklése" címen előterjesztett bizottsági közlemény megállapítja a közösségi szintű árvízkockázat-kezelés elemzését és megközelítését, kijelenti, hogy a közösségi szintű összehangolt és koordinált cselekvés jelentős hozzáadott értéket hozna létre és javítaná az árvízvédelem általános szintjét.

(11)   A polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat(5) mozgósítja a tagállami támogatást és segítségnyújtást súlyos vészhelyzetek esetén, beleértve az árvizeket. A polgári védelem megfelelő válaszlépést tud biztosítani az érintett lakosságnak és javítja a felkészültséget és a rugalmasságot, azonban nem foglalkozik az árvizek kiváltó okával.

(12)   Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet(6) értelmében lehetőség van gyors pénzügyi támogatás odaítélésére súlyos katasztrófa esetén az érintett ökológiai rendszerek, emberek, régiók és országok segítésére abban, hogy visszatérhessenek a lehető legnormálisabb életkörülmények közé, de az alap csak vészhelyzeti műveletek esetében avatkozhat be, és nem a vészhelyzetet megelőző fázisokban.

(13)  Az európai vízgyűjtők nagy része több tagállam területén helyezkedik el. Az árvizekkel kapcsolatos hatékony megelőzés és beavatkozás a közösségi szintű összehangoláson kívül a határokon átnyúló együttműködést is szükségessé teszi.

(14)  Fenntartható árvízkockázat-kezelési követelményeket kell figyelembe venni a tagállamok és a Közösség valamennyi más vonatkozó politikájának – például vízi szállítási, agrár-, kohéziós, energia- és kutatási politikájának – meghatározásában és végrehajtásában.

(15)   A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, hirtelen árhullámok, városi árvizek, csatorna árvizek, part menti áradások és erős esőzések által okozott árvizek . Az árvízesemények okozta károk is változóak lehetnek a Közösség országaiban és régióiban. Ennélfogva az árvízkockázat kezelésére vonatkozó céloknak a helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk.

(16)   Az árvízkockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, vagy a korlátozott számú gazdasági eszközzel vagy ökológiai értékkel rendelkező területeken. Az ilyen területek azonban jelentőséggel bírhatnak az árvízkárok mérséklésében. A vízgyűjtők, részvízgyűjtők és kapcsolódó part menti terület árvízkockázatának előzetes értékelését minden esetben a vízgyűjtő kerület szintjén kell elvégezni az árvízkockázat, az árvízkár-mérséklési potenciál és annak meghatározására, hogy kell-e további lépéseket tenni.

(17)   Egy érvényes információs eszköz megléte, valamint a prioritások meghatározásának és a további technikai, pénzügyi és politikai döntések értékes alapjának létrehozása érdekében rendelkezni kell az olyan árvíztérképek és indikatív árvízkártérképek kidolgozásáról, amelyek a különböző árvízkockázati szinttel rendelkező területeket írják le, beleértve az árvizek miatt bekövetkező környezetszennyezés kockázatát .

(18)  Tekintettel a tagállamok fennálló lehetőségeire, a szubszidiaritás elvének megfelelően helyi és regionális szinten jelentős mértékű rugalmasságot kell biztosítani, különösen ami a hatóságok felelősségét és szervezési tevékenységét, az árvízkezelési terveket és a kockázati térképeket, a védelmi szintet, valamint a kitűzött célok elérésére hozott intézkedéseket és ütemterveket érinti.

(19)   Az érintett területre az árvizek által kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése céljából, helyénvaló megállapítani árvízkockázat-kezelési terveket. Az árvízesemények okai és következményei változóak a Közösség országaiban és régióiban. Az árvízkockázat-kezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az érintett vízgyűjtők, részvízgyűjtők vagy partvidéki szakaszok sajátos földrajzi, geológiai, hidrológiai, topográfiai és egyéb vonatkozó körülményeit, beleértve a népsűrűséget és a gazdasági tevékenységeket is , valamint a vízgyűjtő, a részvízgyűjtő vagy partvidék szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testre szabott megoldásokat kell meghatározni a vízgyűjtő kerületekkel való összehangolás biztosítása mellett. Az árvízkockázat-kezelési terveknek az érintett terület ipari és mezőgazdasági létesítményeit, valamint egyéb lehetséges szennyező forrásait is figyelembe kell venniük a szennyezés megelőzése érdekében.

(20)   A megelőzés, védelem, felkészültség, vészhelyzeti intézkedés, helyreállítás és felülvizsgálat lépésekből álló árvízkockázat-kezelési ciklusnak kellene az árvízkockázat-kezelési tervek egyik alapvető elemének lennie a megelőzési, védelmi és felkészültségi szempontokra helyezett hangsúllyal.

(21)   Ugyanazon feladat kétszer történő elvégzésének megelőzése érdekében a tagállamoknak képesnek kell lenniük a meglévő árvízkockázati térképek és árvízkockázat-kezelési tervek ezen irányelv követelményei teljesítésének céljából történő használatára.

(22)  Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja egy Európai Árvízi Riasztórendszert (EÁR) dolgoz ki, amely Európa-szerte közepes kiterjedésű árvíz-szimulációk biztosítására képes 3–10 napos előrejelzéssel. Az EÁR adatai hozzájárulhatnak a közelgő árvízeseményekre való fokozottabb felkészüléshez. Ezért a vizsgálati szakasz befejezését követően az EÁR-t tovább kell fejleszteni. Feltehetően 2010-ben válhat működőképessé.

(23)  A vízgyűjtők árvízkezelésének a közös felelősség és szolidaritás kialakítására kell törekedniük a vízgyűjtőn belül. E célból a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük az összes érintett fél, valamint azon területek figyelmének felhívása és együttműködésének ösztönzése céljából, amelyek nincsenek, vagy kevésbé vannak kitéve az árvizeknek, de amelyek földterület-használatuk és eljárásaik révén hozzájárulhatnak az alsó vagy felső szakaszokon bekövetkező árvizekhez.

(24)  A rövid távú előrejelzés tekintetében a tagállamoknak a rendelkezésre álló legjobb gyakorlat és a korszerű technológiák, például a LAM-modellezés (2–4 órás előrejelzés) alapján kell elkészíteni terveiket.

(25)   A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás elemei; a két folyamatnak tehát a szinergiák kölcsönös potenciálját kell használnia. A hatékonyság és az erőforrások bölcs felhasználásának biztosítása érdekében, ezen irányelv végrehajtását szorosan össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelvvel.

(26)   Amennyiben a víztesteket a fenntartható emberi tevékenységek (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) konkurens formáira használják, amelyek hatást gyakorolnak a víztestekre, a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására. Érdekellentétek esetén mindig elsőbbséget kell biztosítani az emberi egészség és élet védelmének a környezetvédelemmel szemben.

(27)   Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal(7) összhangban kell elfogadni.

(28)   Mivel a foganatosítandó intézkedés céljait tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és mivel azokat az intézkedés nagyságrendje és hatásai miatt közösségi szinten könnyebben meg lehet valósítani, a Közösség a szubszidiaritásnak a Szerződés 5. cikkében meghatározott elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. A tagállamok tehát a feldolgozás első lépésében 2018-ig felhasználhatják már létező terveiket, amennyiben teljesülnek a 4. cikkben említett minimumkövetelmények.

(29)  Az irányelv kidolgozása során átfogó módon figyelembe vették az Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 30. jegyzőkönyv rendelkezéseit,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

Általános rendelkezések

1. cikk

Ezen irányelv célja, hogy a közösségi árvizek által az emberi egészségre, a környezetre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt kedvezőtlen következmények csökkentésének szándékával az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére szolgáló keretet hozzon létre . Ezenkívül elősegíti a hatályos közösségi jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok megvalósítását.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében említett "vízfolyás", "vízgyűjtő", "részvízgyűjtő" és "vízgyűjtő kerület" fogalommeghatározásokon túlmenően a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

   1. "árvíz": a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése, amely lehet a lakott és/vagy ipari területek elárasztásához vezető erős esőzések következménye is.
   2. "árvízkockázat": egy árvízesemény valószínűsége egy ilyen árvízesemény által az emberi egészségben és életben , a környezetben és a gazdasági tevékenységben okozott lehetséges kárral együtt.

3. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok kihasználják a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti megállapodásokat.

Amennyiben a tagállamok ezen irányelv átültetésével más illetékes hatóságot bíznak meg, akkor a 2000/60/EK irányelv 3. cikke (6), (8) és (9) bekezdéseinek rendelkezései érvényesek.

Előzetes árvízkockázati értékelés

4. cikk

(1)  A tagállamok – minden vízgyűjtő kerületre vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő szakaszára – előzetes árvízkockázati értékelést dolgoznak ki a (2) bekezdéssel összhangban. A tagállamok által készített már létező értékeléseket – amelyek megfelelnek az ebben az irányelvben szereplő előírásoknak – fel lehet használni erre a célra.

(2)  Az előzetes árvízkockázati értékelésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

   a) a folyó vízgyűjtő kerületének térképét, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és a partvidéki területek határait, jelöli a domborzatot és a földterület-használatot;
   b) a múltban bekövetkezett és azon árvizek leírását, amelyek jelentős káros hatásokkal járnak az emberi életekre, a gazdasági tevékenységekre és a környezetre ;
   c) az árvízfolyamatok leírását, beleértve a változásra mutatott érzékenységüket , különösen a süllyedést, és az árterületek természetes árvízvisszatartó/kiegyenlítő szerepét, valamint a jelenlegi és jövőbeli árvízterjedési útvonalak leírását ;
   d) fejlesztési tervek leírását, amely magában foglalná az adott terület vagy a felső vagy alsó szakasz régiói árvízkockázatának növekedését eredményező földterület-használat, népességeloszlás és gazdasági tevékenység megoszlás változását;
   e) jövőbeli árvizek valószínűségének értékelését a hidrológiai adatok, az árvíztípusok, valamint az éghajlatváltozás és földterület-használati tendenciák előrevetített hatása alapján;
   f) egy előrejelzést a jövőbeli árvizek becsült következményeiről az emberi egészségre, a környezetre és a gazdasági tevékenységre, amely figyelembe veszi a hosszú távú fejlődéseket, beleértve az éghajlatváltozást;
   g) az árvízkockázat-kezelési intézkedéseket, különösen az infrastruktúrák kiépítésével kapcsolatosakat, hatékony és átlátható gazdasági és környezetvédelmi értékelésnek kell alávetni annak érdekében, hogy biztosított legyen hosszú távú életképességük a polgárok és a vállalkozások számára, figyelembe véve a költségmegtérülés elvét, beleértve a környezeti és erőforrásköltségeket;
   h) a már meglévő emberi építésű árvízvédelmi infrastruktúra hatékonyságának értékelése, figyelembe véve azok valós kármegelőzési kapacitását, valamint gazdasági és környezetvédelmi eredményességüket.

(3)  A tagállamok döntést hozhatnak arra vonatkozóan, hogy lemondanak az (1) bekezdésben említett előzetes árvízkockázati értékelésről olyan vízgyűjtőkre, részvízgyűjtőkre vagy partvidéki szakaszokra nézve, amelyek esetében már fennálló potenciális kockázatból lehet kiindulni, amennyiben:

   a) az árvízkockázati térképek vagy az árvízkockázat-kezelési tervek a 6. cikk (1) bekezdésében említett határidőre már rendelkezésre állnak;
   b) a tagállamok a Bizottságot a 6. cikk (1) bekezdésében említett határidőig arról tájékoztatják, hogy élnek ezen eltéréssel; és
   c) a II., III. és IV. fejezet szerinti előzetes árvízkockázati értékelést, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket ellenőrzik a 6. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, illetve a 10. cikk (2) bekezdésében rögzített határidőkig.

5. cikk

(1)  A 4. cikkben megállapított értékelés alapján az egy vízgyűjtő kerületbe tartozó vízgyűjtőket, részvízgyűjtőket, partvidéki szakaszokat vagy ezek részeit a következő kategóriák egyikéhez kell rendelni:

   a) Vízgyűjtők, részvízgyűjtők, partvidéki szakaszok vagy ezek részei , amelyekről megállapították, hogy nem rendelkeznek potenciálisan jelentős árvízkockázattal, vagy , hogy potenciális következményei a környezetre vagy gazdasági tevékenységre elfogadhatóan alacsonynak tekinthetőek, figyelembe véve az előrelátható földterület-használatot vagy éghajlatváltozást ;
   b) Vízgyűjtők, részvízgyűjtők vagy partvidéki szakaszok, amelyekről megállapították, hogy potenciálisan jelentős árvízkockázattal rendelkeznek.

(2)  Egy nemzetközi vízgyűjtő kerületen belül a nemzetközi vízgyűjtők, részvízgyűjtők, partvidéki szakaszok, vagy ezek részei (1) bekezdés szerinti felosztását az érintett tagállamok között kell összehangolni.

A tagállamok e cikk alkalmazása céljából biztosítják a megfelelő adatátadást a megosztott vízgyűjtőkön belül .

6. cikk

(1)  A tagállamok az előzetes árvízkockázati értékelést ezen irányelv hatálybalépését követően legkésőbb ...(8) befejezik.

(2)  A tagállamok legkésőbb 2018-ban és azt követően hatévente felülvizsgálják és –szükség esetén – korszerűsítik az (1) bekezdés szerinti értékelést.

Árvízkockázati térképek

7. cikk

(1)  A tagállamok a vízgyűjtő kerület szintjén árvíztérképeket és indikatív árvízkártérképeket (a továbbiakban: árvízkockázati térképek) készítenek az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott vízgyűjtőkhöz, részvízgyűjtőkhöz és partvidéki szakaszokhoz. A tagállamok által korábban készített térképeket fel lehet használni erre a célra, amennyiben azok megfelelnek az ebben az irányelvben meghatározott előírásoknak. A tagállamok az árvízkockázati térképeket az árvízkockázat növekedésével fenyegető hatású közvetlen vagy közvetett támogatások fokozatos leépítésére használják.

(2)  Az árvíztérképeknek azokra a földrajzi területekre kell kiterjedni, amelyek a következő forgatókönyv szerint kerülhetnek víz alá :

   a) árvizek , amelyek valószínű ismétlődési időszaka 10-30 év;
   b) árvizek , amelyek valószínű ismétlődési időszaka százévente egyszer;
   c) alacsony valószínűségű árvizek (szélsőséges események).

Minden egyes, az első albekezdésben említett forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelnie:

   a) tervezett vízmélységek;
   b) áramlási sebesség – adott esetben;
   c) területek, amelyek a folyóteraszok és lejtős folyóvölgyek eróziójának, valamint parteróziónak és hordaléklerakódásnak kitettek lehetnek;
   d) a meredeken lejtő területek, amelyek nagy áramlási sebességű árvizeknek és nagy mennyiségű hordaléknak lehetnek kitéve;
   e) a potenciálisan árvizet okozó tényezők, amelyek esetlegesen megtalálhatók a kockázati térképen megjelölt területen;
   f) árterületek és más természetes területek, amelyek vízvisszatartó-/tárterületként szolgálhatnak a jelenre vagy a jövőre nézve.

(3)  Az indikatív árvízkártérképeken fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett forgatókönyvek szerinti árvizek által potenciálisan okozott káros következményeket , amelyeket a következő szempontok alapján kell kifejezni:

   a) a potenciálisan érintett lakosok száma;
   b) a területen potenciálisan bekövetkező gazdasági kár;
   c) a környezet potenciális károsodása, ideértve a 2000/60/EK irányelv 6. cikke értelmében védett területeknek nyilvánított területeket, figyelembe véve a lokális környezetszennyezés, vagy annak diffúz forrásainak helyszínét és az akvatikus, illetve szárazföldi ökoszisztémákkal kapcsolatos, az árvízesemények alkalmával előforduló kockázatokat – és az emberi egészséget fenyegető veszélyeket;
   d) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (9) I. mellékletében említett, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv (10) által említett műszaki berendezések, amelyek árvíz esetén véletlenszerű környezetszennyeződéshez vezethetnek, valamint a 2000/60/EK irányelv 6. cikke által védett területeknek minősített területek.

Az árvízkockázati térképek a talajhasználat és a valószínű károk általi sebezhetőség szempontjából övezetekre oszthatják fel a területeket.

(4)  A tagállamok meghatározzák azokat a helyszíneket, ahol nagyobb az árvizek kockázata. Ezt az információt figyelembe kell venni a földhasználattal kapcsolatos tervezés során.

(5)  A tagállamok, régióik egyedi jellemzőinek függvényében, ha szükségesnek tartják, egyedi előkészületeket is jelölhetnek a kockázati térképeiken.

8. cikk

(1)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvízkockázati térképek legkésőbb 2013. december 22-ig elkészüljenek.

(2)  Ezeket a térképeket legkésőbb 2019. december 22-ig és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és – szükség esetén – korszerűsíteni.

Árvízkockázat-kezelési tervek

9. cikk

(1)  A tagállamoknak a vízgyűjtő kerület szintjén árvízkockázat-kezelési terveket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk ezen cikk (4) és (5) bekezdésével, valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvvel (11) , a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (12) , valamint a 2000/60/EK irányelv 1. és 4. cikkében foglalt célokkal összhangban, az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott vízgyűjtőkhöz, részvízgyűjtőkhöz és partvidéki szakaszokhoz.

(2)  Az árvízkockázati tervek elkészítéséhez a tagállamok leírják az árvízfolyamatokat és a változásra mutatott érzékenységet, beleértve az árterületek természetes árvízvisszatartó/kiegyenlítő szerepét, valamint a jelenlegi és jövőbeli árvízterjedési útvonalakat. A tagállamok elkészítik továbbá a fejlesztési tervek leírását, amelyek magukba foglalnák az adott terület vagy az ahhoz viszonyított felső vagy alsó folyamszakasz régiói árvízkockázatának növekedését eredményező földterület-használat, népességeloszlás és gazdasági tevékenység megoszlás változását.

(3)  Amennyiben már egy vízgyűjtő kerületre vagy a vízgyűjtő kerület részeire vonatkozóan léteznek olyan térképek vagy tervek, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek, akkor a tagállamok felhasználhatják a meglévő térképeket, illetve terveket ezen irányelv alkalmazásában. A térképek, illetve tervek felülvizsgálatának és aktualizálásának a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménye érvényes.

(4)  A tagállamoknak a helyi és regionális hatóságokkal szoros együttműködésben, az adott vízgyűjtőkre, részvízgyűjtőkre és partvidéki szakaszokra jellemző megfelelő védelmi szinteket kell létrehozniuk az árvizek emberi egészségre, a környezetre és a gazdasági tevékenységre vonatkozó potenciális következményeinek csökkentésére helyezett hangsúllyal, és figyelembe kell venniük a vonatkozó szempontokat : vízgazdálkodás, talajgazdálkodás, területrendezés, földterület-használat, az adott területnek a valószínű károk általi sebezhetősége és természetvédelem, valamint a költségek és hasznok. A közös vízgyűjtők, részvízgyűjtők, illetve partvidéki szakaszok esetében a tagállamok együttműködnek a fenti kötelezettségek teljesítésében. Az árterek emberi célokra történő hasznosítását a megállapított árvízkockázatokhoz kell igazítani.

(5)  Az árvízkockázat-kezelési tervek magukban foglalják az alábbi intézkedéseket :

   a) a természetes folyamatokat elősegítő munkálatok, mint például árterek fenntartása és/vagy visszaállítása annak érdekében, hogy ahol lehetséges, a folyók visszakapják területüket, valamint hogy a vízgyűjtő teljes területén a megfelelő földhasználatot, mezőgazdasági és erdészeti eljárásokat támogassák;
   b) az árvizek kezelésének segítése az adott területhez viszonyított alsó vagy felső folyamszakasz régióiban vagy legalább tartózkodás az árvízkockázatok olyan befolyásolásától, amely miatt az adott területhez viszonyított felső vagy alsó folyamszakasz régióinak aránytalanul magas költségekkel járna a kockázatmegelőzés és a védelem megfelelő szintjének biztosítása;
   c) a meglévő, mesterséges árvízvédelmi infrastruktúra hatékonyságának figyelembe vétele, beleértve gazdasági és környezetvédelmi eredményességét is.

Az árvízkockázat-kezelési terv az árvízkockázat-kezelési ciklus minden fázisára vonatkozik, a megelőzésre, védelemre, felkészültségre helyezett hangsúllyal, valamint az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőinek figyelembevételével. Az árvízkockázat-kezelési tervnek tartalmaznia kell a mentési és helyreállítási intézkedések értékelését.

Az árvízkockázat-kezelési terv intézkedéseket foglal magába az árvizek következtében a műszaki berendezések által okozott véletlenszerű környezetszennyezés megelőzésére a 96/61/EK irányelv I. melléklete és a 96/82/EK irányelv értelmében.

(6)  Az árvízkockázat-kezelő, különösen az infrastruktúrák létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket megbízható és átlátható gazdasági és környezetvédelmi értékelésnek kell alávetni az állampolgárok és vállalatok számára nyújtott szolgálatuk hosszú távú életképességének biztosítására a költségmegtérülés elve figyelembevételével, ideértve a környezetvédelmi és erőforrás költségeket.

(7)  A szolidaritás elvével összhangban figyelembe kell venni az adott területhez viszonyított felső, illetve alsó folyamszakasz területein foganatosított intézkedéseket, adott esetben az árvízkockázat-kezelési tervek részeként. Az egyik tagállamban megtett árvízkockázat-kezelési vagy bármely egyéb intézkedések nem növelhetik az árvízkockázatot a szomszédos országokban.

(8)  Abban az esetben, ha egy tagállam jelentősen meg szándékozik változtatni a végrehajtási intézkedéseket vagy a végrehajtási ütemtervet a 11. cikk (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálati időszak alatt, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedést a nemzetközi vízgyűjtő kerületben található többi tagállammal való együttműködés, valamint a nyilvánosság tájékoztatása és részvétele biztosítására.

10. cikk

(1)  Az első árvízkockázat-kezelési terv a melléklet A. részében meghatározott alkotóelemeket tartalmazza. Az ezt követő felülvizsgálat a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban a melléklet B. részében meghatározott alkotóelemeket tartalmazza.

(2)  A tagállamok minden egyes árvízkockázat-kezelési terv közzétételét vagy korszerűsítését követő három éven belül a tervezett intézkedések végrehajtásában elért haladást leíró időközi jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

11. cikk

(1)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek legkésőbb 2015. december 22-ig elkészüljenek és azokat közzétegyék, valamint 2015. december 23-tól végrehajtsák.

(2)  Az árvízkockázat-kezelési terveket legkésőbb 2021-ben és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell.

12. cikk

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a teljes egészében a területükön fekvő vízgyűjtő kerületekre vonatkozóan egyetlen, egységes árvízkockázat-kezelési terv készüljön.

(2)  Abban az esetben, ha egy nemzetközi vízgyűjtő kerület teljesen a Közösség területén belül helyezkedik el, a tagállamok biztosítják a koordinációt, létrehozva például a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcserét segítő hálózatot, azzal a céllal, hogy egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv készüljön. A csatlakozó és tagjelölt országokat erőteljesen bátorítani kell, hogy aktívan működjenek együtt az ilyen koordinációs tevékenységekben.

Ha nem készül ilyen terv, akkor a tagállamok olyan árvízkockázat-kezelési terveket készítenek, amelyek a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a területükre eső részeit lefedik. Ezeknek a terveknek az elkészítése során konzultálnak a nemzetközi vízgyűjtő területen található tagállamokkal, jelentést készítenek e tagállamok meglátásairól és figyelembe veszik terveik kihatását a szomszédos tagállamokra.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy összehangolják ezen irányelv követelményeit a vízgyűjtő kerület egészére vonatkozóan. Nemzetközi vízgyűjtő kerületek esetében az érintett tagállamok együtt biztosítják ezt a koordinációt, és erre a célra felhasználhatják a nemzetközi egyezményekből származó meglévő struktúrákat.

(4)  A Közösség területén túlnyúló olyan nemzetközi vízgyűjtő kerület esetében, ahol nem készült bármely érintett harmadik országot magában foglaló, egyetlen egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv, az érintett tagállam vagy tagállamok a megfelelő koordináció kialakítására törekednek az érintett harmadik országokkal azzal a céllal, hogy ezen irányelv célkitűzéseit a vízgyűjtő kerület egészén elérjék.

(5)  Tekintettel bármilyen olyan problémára, amely hatással van egy tagállamban az árvízkockázat-kezelésre, és amelyet nem lehet a tagállamok szintjén megoldani, a 2000/60/EK irányelv 12. cikkét kell figyelembe venni.

A 2000/60/EK irányelvvel való összehangolás, nyilvános tájékoztatás és részvétel

13. cikk

(1)  A 8. cikkben említett első árvízkockázati térképek fejlesztését és későbbi felülvizsgálataikat a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése által meghatározott felülvizsgálatokkal szorosan összehangolva és azokba integrálva lehet végrehajtani.

(2)  A 10. cikk ben említett első árvízkockázati térképek fejlesztését és későbbi felülvizsgálataikat a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatokkal szorosan összehangolva kell végrehajtani, és azokba integrálni lehet.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikk szerinti összes érdekelt fél aktív részvételét összehangolják a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti összes érdekelt fél aktív részvételével.

14. cikk

(1)  A tagállamok a környezeti információknak a nyilvánosság számára való elérhetőségéről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) , valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménnyel összhangban az előzetes árvízkockázati értékelést, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2)  A tagállamok biztosítják az összes érdekelt fél aktív részvételét a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és korszerűsítésében.

(3)  Az árvizek károkat okozó hatásainak csökkentése céljából az árvízkockázat-kezelési tervek részeként a tagállamok tájékoztatják, és aktívan bevonják a nyilvánosságot a magas szintű felkészültség érdekében.

Végrehajtási intézkedések és módosítások

15. cikk

(1)  A Bizottság – a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – az adatok, beleértve a statisztikai és kartográfiai adatokat is, továbbításának és feldolgozásának céljára technikai formátumokat fogadhat el.

(2)  A Bizottság – figyelembe véve a felülvizsgálati és korszerűsítési időszakokat és a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban – kiigazíthatja a 4. cikk (2) bekezdését, a 7. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a tudományos és technikai haladásról szóló mellékletet.

(3)  A tagállamok rendszeres tájékoztatással és képzéssel segítik a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott lakosokat annak érdekében, hogy képesek legyenek megtenni a megfelelő árvízmegelőző óvintézkedéseket és elvégezni az árvíz utáni teendőket.

16. cikk

(1)  A Bizottságot munkájában a 2000/60/EK irányelv 21. cikke szerint létrehozott bizottság segíti (a továbbiakban: a bizottság).

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időszakot 3 hónapban állapítják meg.

(3)  A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

17. cikk

(1)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem végzik el a 4. cikkben említett előzetes árvízkockázati értékelést azon vízgyűjtők és partszakaszok esetében, amelyek tekintetében megállapították, hogy .. (14) -ig potenciális jelentős árvízkockázat létezik vagy bekövetkeztének reális valószínűsége olyan mértékű, hogy az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett területekként kell meghatározni azokat.

(2)  A tagállamok ... * -ig dönthetnek úgy, hogy az akkor aktuális árvízkockázati térképeket használják, amennyiben azok megfelelnek a 7. cikkben említett térképekre vonatkozó követelményeknek.

(3)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem készítik el a 9. cikkben említett árvízkockázat-kezelési terveket, amennyiben a ... * -kor aktuális tervek megfelelőek az 1. és 9. cikkben megfogalmazott célok megvalósításához.

(4)  Az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban a tagállamok értesítik a Bizottságot határozataikról az 6. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében megjelölt határidőkön belül.

Jelentések és záró rendelkezések

18. cikk

A tagállamok az előzetes árvízkockázati értékelést, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket, ideértve a határokon átnyúló árvízkockázatokat, elkészítésüket követő három hónapon belül benyújtják a Bizottság számára.

19. cikk

A Bizottság legkésőbb 2018. december 22-ig és azt követően hatévenként jelentést nyújt be ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés készítése során figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.

20. cikk

(1)  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb a hatálybalépésétől ...(15) számított két éven belül megfeleljenek. Haladéktalanul a Bizottság elé tárják az intézkedések szövegét, valamint egy táblázatot az említett intézkedések és ezen irányelv közötti megfelelésről.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket , azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A tagállamok maguk döntik el ennek a hivatkozásnak a módját.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

21. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt , […]-án/én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

Melléklet

Árvízkockázat-kezelési tervek

A.  Az első árvízkockázat-kezelési terv alkotóelemei:

   1. az előzetes árvízkockázat-értékelés következtetései a II. fejezetnek megfelelően;
   2. a III. fejezet szerint elkészített árvízkockázati térképek, valamint az e térképek alapján levonható következtetések;
   3. a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban létrehozott, megfelelő védelmi szint leírása;
   4. a megfelelő védelmi szintek eléréséhez szükséges intézkedések leírása, beleértve a 9. cikkel összhangban tett intézkedéseket, valamint az egyéb közösségi jogi aktusok szerint tett árvízhez kapcsolódó intézkedések;
  5. a 2000/60/EK irányelvben szereplő "a romlás elkerülésével" és/vagy a "jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapotával" kapcsolatos céloknak megfelelő kármegelőzést elősegítő intézkedések előnyben részesítése, mint például:
   - vizes élőhelyek és árterületek védelme,
   - a leromlott vizes élőhelyek és árterületek helyreállítása (ideértve a folyókanyarokat is), különös tekintettel azokra, amelyek a folyókat az árterületeikkel kötik össze,
   - az elavult árvízvédelmi infrastruktúrák eltávolítása a folyóktól,
   - a további árterületi építkezések (infrastruktúra, lakóhelyek stb.) megakadályozása,
   - a meglévő épületek fejlesztésére irányuló lépések előmozdítása (például cölöpalapok alkalmazásával),
   - a vízgyűjtő területeken a fenntartható földhasználati gyakorlatok, például az újraerdősítés támogatása a természetes árvisszatartás és a talajvíz-feltöltés javítása érdekében,
   - az árterületeken végzett tevékenységek, például építkezések vagy iparfejlesztési tevékenységek előzetes engedélyezéshez vagy bejegyzéshez kötése;
   6. a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedések/cselekvések leírása;
   7. bármely vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a 2000/60/EK irányelvvel történő koordináció folyamatának a leírása, valamint az illetékes hatóságok jegyzéke.

B.  Az árvízkockázat-kezelési tervek későbbi korszerűsítésének alkotóelemei:

   1. az árvízkockázat-kezelési terv előző változatának közzététele óta tett minden változtatás vagy korszerűsítés, beleértve a II., III. és IV. fejezet szerint végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalását;
   2. a kockázatmegelőzési és védelmi szint megvalósítása felé tett haladás értékelése;
   3. minden olyan intézkedés leírása és magyarázata, amelyet az árvízkockázat-kezelési terv korábbi változatában előirányoztak, de amelyek nem valósultak meg;
   4. az árvízkockázat-kezelési terv korábbi változatának közzététele óta tett minden kiegészítő intézkedés leírása.

(1) HL C […]., […].,[…]. o.
(2) HL C […]., […].,[…]. o.
(3) Az Európai parlament 2006. június 13-i álláspontja.
(4) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal módosított (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) irányelv.
(5) HL L 297., 2001.11.15., 7. o.
(6) HL L 311., 2002 .11.14., 3. o.
(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(8)* Ezen irányelv hatályba lépésétől számított három év.
(9) HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.
(10) HL L 10., 1997.1.14., 13. o. A legutóbb a 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 97. o.) módosított irányelv.
(11) HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.
(12) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb a 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(13) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
(14)* Ezen irányelv hatályba lépésének időpontja .
(15)* Két évvel ezen irányelv hatályba lépésének időpontja után .

Utolsó frissítés: 2006. december 12.Jogi nyilatkozat