Sajtóközlemény
 

Elfogadták Barsiné Pataky Etelka jelentését a Galileo-programról

Ipar - 23-04-2008 - 15:04
Plenáris ülés
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 

2013-ra üzemkész lehet az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo, miután az EP megszavazta a Tanács és a parlament delegációi által már elfogadott kompromisszumos javaslatot. A teljes programra 2013-ig 3,4 milliárd euró jut az EU költségvetéséből. A rendelet EP-s témafelelőse Barsiné Pataky Etelka.

Az Európai Parlament 2008. április 23-án, 607 igen, 36 nem, 8 tartózkodó szavazattal elfogadta Barsiné Pataky Etelka (néppárti) jelentését az európai műholdas rádiónavigációs programokról, az Egnos-ról és a Galileóról.
 
Az mi?
 
Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll: az Egnos-ból és a Galileóból. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) egy regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo pedig 30 műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, és anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint alternatívát jelenthet az amerikai GPS-nek és az orosz Glonass-nak is.
 
A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget. Ez után következhet a hasznosítási szakasz.
 
Az első kísérleti műholdat, a GIOVE-A-t 2005 decemberében lőtték fel. A következő, a GIOVE-B pedig a tervek szerint most vasárnap, április 27-én indul az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból. Ezt követően lövik fel a 30 Galileo-műhold közül az első négyet.
 
3,4 milliárd euró EU-pénz
 
A projektet végül teljes egészében EU-forrásokból finanszírozzák (ld. az Előzmények c. részt - a szerk.). A 2007–2013-as időszakra a programokra rendelkezésre álló teljes költségvetés 3 milliárd 405 millió euró (ebből 400 millió a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramból jön). A tagállamok és a programhoz kapcsolódó harmadik országok további finanszírozást is nyújthatnak.
 
A jogszabály ugyanakkor hozzáteszi: „egy későbbi szakaszban hozható olyan döntés, hogy a rendszer 2013 utáni üzemeltetése és utánpótlása a köz- és magánszféra partnersége vagy a magánszektorral kötött egyéb szerződés útján is történhet”.
 
Az EU-é legyen a haszon
 
„A programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének az Európai Közösség tulajdonát kell képeznie, ezért ennek érdekében – ahol ez megfelelő – megállapodásokat kell kötni a harmadik felekkel a fennálló tulajdonjogokra vonatkozóan” - áll a szövegben. „A rendszerek üzemeltetéséből származó bevételek az Európai Közösséget illetik; e bevételeket a közösségi költségvetésnek juttatják, és a programok céljára különítik el.”
 
Biztonság és adatvédelem
 
A programokat a Bizottság által képviselt Európai Közösség, az Európai GNSS Ellenőrző Hatóság (GSA) és az Európai Űrügynökség (ESA) irányítja majd, szigorú hatáskörmegosztással. A Bizottság kezeli például a rendszerek biztonságát érintő kérdéseket. Ha a rendszerek üzemeltetése befolyással lehet az Európai Unió vagy tagállamai biztonságára, a közösség közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell eljárni.
 
A jogszabály tervezete szerint a Bizottság gondoskodik a személyes adatok és a magánélet védelmének biztosításáról és a rendszerek technikai struktúrájába való beépüléséről.
 
Közbeszerzés
 
A szöveg felhívja a figyelmet arra, hogy a Galileo-program kiépítési szakaszára az unió közbeszerzési szabályai vonatkoznak, így például az ipari beszállítói lánc teljes hosszában nyílt hozzáférést és tisztességes versenyt kell biztosítani, átlátható és időben nyújtott tájékoztatás alapján, egyenlő feltételek mellett kell versenyeztetni.
 
A képviselők az infrastruktúra beszerzését hat fő és több kiegészítő munkacsomagra osztanák. A fő csoportok a következők: rendszertechnikai támogatás, a földi szolgáltatás infrastruktúrájának kialakítása, a földi irányítás infrastruktúrájának kialakítása, műholdak, műholdkilövők és üzemeltetés. Bármely független jogi személy vagy a csoport tagját képező jogi személy által e célból képviselt csoport a hat fő munkacsomag legfeljebb két csomagjánál pályázhat fő szerződőként.
 
A jelentéstevő a parlamenti vitában
 
A jelentés kedd délutáni vitájában Barsiné Pataky Etelka emlékeztetett arra, hogy „az Európai Parlament a kezdeti időszaktól folyamatosan és határozottan támogatta a Galileo program megvalósítását”. A képviselőnő azt mondta, „a teljesen közösségi költségvetésből történő finanszírozás az adófizető európai polgárok felé különös felelősséget, és ennek megfelelő gondos szabályozást követel meg”.
 
Az EP „felkéri a Bizottságot, hogy 2010-ig nyújtson be javaslatot a 2013 utáni finanszírozásra, és különösen a köztulajdonból eredő kötelezettségekre vonatkozóan. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a programok gazdasági sikere szempontjából az ütemterv betartása és a további késések kiküszöbölése kardinális. Az árpolitikát a hasznosítási szakasz finanszírozására vonatkozó részletes elemzés után fogjuk meghatározni, figyelemmel arra, hogy a fogyasztók magas minőségű szolgáltatást kapjanak” - fogalmazott Barsiné.
 
A jövőben, a Galileo intézményközi panel keretében a Bizottság, a Tanács és az EP negyedévente együtt követi a program megvalósítását - mondta a jelentéstevő.
 
Barsiné hozzátette: „a Galileo programmal új technológiát, fejlesztést, új vállalkozási lehetőséget és munkát ígértünk, különösen kiemeltük a kkv-k részvételi lehetőségeit a 27 tagállam vállalkozói előtt. A szabályozás ezt is biztosítja”.
 
Zárszavában a jelentéstevő kiemelte: „made in Europe” programokról van szó, tehát „nem egyik vagy másik tagállam, egyik vagy másik iparvállalat ügyéről”.
 
Előzmények
 
A képviselők korábban, 2005 szeptemberében már elfogadtak egy - szintén Barsiné által készített - Galileo-jelentést, amely még az EU és a magántőke egyharmad-kétharmad arányú részvételével (ppp-konstrukcióval) számolt. Az Európai Bizottság a Tanács és az EP nyomására végül 2007 szeptemberében nyújtott be új javaslatcsomagot az elakadt GNSS-projekt újraindítása érdekében.
 
Az Európai Parlament a EU 2008-as költségvetésben Galileo ez évi finanszírozását igen jelentősen, 150 millió euróról 890 millióra növelte. A 2007. decemberi lisszaboni Európai Tanács végül jóváhagyta a GNSS-programok felülvizsgált költségvetését.
 
Barsiné a jelentés indokolásában, a korábbi megközelítés kudarcának elemzésekor úgy véli, óvakodni kell az olyan ppp-től, amely monopolhelyzeteket kialakító egyesülésekhez és konzorciumokhoz vezet. A jelentéstevő hozzáteszi: a fejlett, bonyolult technológiák kockázatainak vállalására „az ipar nem nagyon hajlik”, ezért a ppp-konstrukció nem előnyös az EU számára, ahogy az USA-ban, Oroszországban, Kínában és Indiában is a kormányok finanszírozták a hasonló projekteket. Barsiné szerint mivel a Galileo az első uniós infrastruktúra, annak sikerét csak közös akarat garantálhatja. A korábbi tárgyalások - véli a képviselőnő - a belső nézeteltérések miatt vallottak kudarcot.
 
A jelentéstevő véleménye szerint a hagyományos költség-haszon elemzés – amely nem a lehetséges költségekre és lehetséges haszonra összpontosít – az ismeretlen piacon történő sokféle alkalmazásból adódó multiplikáló hatás miatt elfogult eredményekre vezet, ezért a Galileo költség-haszon elemzésénél új módszereket kell alkalmazni.
 
REF: 20080422IPR27268

További részletek :