Mérlegen az EU-Oroszország kapcsolatok a közelgő szamarai csúcs előtt

A Szamarában tartandó május 18‑ai EU-Oroszország csúcstalálkozón aláírásra kerül az új partnerségi és együttműködési megállapodás, amely felváltani hivatott az 1997‑ben életbe lépett és 2007‑ben lejáró megállapodást. A megállapodás aláírását eddig a lengyel‑orosz húsvita hátráltatta, amelyben kompromisszumos megoldás születhet.

 

A csúcstalálkozó napirendjén szerepel még az éghajlatváltozás, az energia, a vízummentesség, illetve Oroszország WTO-csatlakozásának kérdésköre. Az unió részéről Angela Merkel, német kancellár és soros elnök, Jose Manual Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesznek jelen, akiket Putin orosz elnök fogad.

 

 

Az Európai Parlament nagy többséggel állásfoglalást fogadott el az EU-orosz kapcsolatokról május 10-én. Az állásfoglalásban a képviselők támogatják Oroszország WTO‑csatlakozását, illetve a „kölcsönös függőségen és az átláthatóságon” alapuló együttműködést az energia területén. Az energiakérdés kulcsfontosságú, mivel Európa olajszükségletének 30%‑át, gázszükségletének pedig 40%‑át fedezi orosz forrásokból. Az energiaellátás biztonságának kérdése különösen ez év januárjában került előtérbe, amikor is Oroszország leállította több uniós tagállam — köztük Magyarország — felé irányuló olajszállítását. Emellett a képviselők üdvözölték az EU és Oroszország közötti vízummentesség elérésére irányuló kezdeményezéseket is.

 

A parlamenti állásfoglalásban a képviselők aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok oroszországi helyzetét illetően. Különösen kiemelték a moszkvai és a szentpétervári békés tüntetéseknek az orosz hatóságok által történt brutális szétverését. A mostanában ellenzéki politikusként tevékenykedő sakkvilágbajnok Gari Kaszparovot is letartóztatták egy ilyen tüntetés alkalmával. A képviselőket aggodalommal tölti el továbbá a demokratikus szabadságjogok korlátozása a parlamenti választásokat és az elnökválasztást megelőző kampányidőszakban. A szöveg említést tesz a csecsenföldi titkos börtönökben alkalmazott kínzásokról is. Emellett az EP folytatni kívánja a párbeszédet az Egyesült Államok rakétaelhárító rendszerének európai vonatkozásáról. A parlament arra is felszólítja Oroszországot, hogy ne késleltesse tovább a Koszovó végleges jogállásáról szóló döntést. Az EU-orosz kapcsolatokat szintén beárnyékolja a kiszámíthatatlan befektetői környezet, a hatóságok által hozott jogszabályok alkalmazásának megbízhatatlansága.

 

 

Bilaterális szinten az EU-orosz kapcsolatokat beárnyékolja a nemrég kirobbant észt‑orosz emlékművita, miután Észtország eltávolította a tallini városközpontból a Bronzkatona szobrát, amely a II. világháborúban elesett szovjet katonáknak állít emléket. A legutóbbi brüsszeli plenárison a liberális Graham Watson (ALDE, brit) úgy fogalmazott: „amikor a megfélemlítés győzedelmeskedik a tárgyalás felett...akkor már nem beszélhetünk szokásos üzletmenetről az Európai Unió és Oroszország viszonylatában. Az oroszoknak világos üzenetet kell küldeni: elég volt!”.

 

A közelgő uniós-orosz csúcson aláírandó új keretmegállapodás támogatását eddig Lengyelország attól tette függővé, hogy Moszkva megszünteti‑e a lengyel hústermékre 2005‑ben bevezetett behozatali tilalmat. Több hónapig tartó tárgyalásokat követően úgy tűnik, a helyzetet egy kompromisszumos megoldással sikerül kimozdítani a holtpontról.

 

 

A szamarai csúcstalálkozó a 2003 májusában Szentpétervárott tartott EU–Oroszország csúcson elhatározott négy közös térség létrehozásához kíván hozzájárulni. E térségek a következők: a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, a külső biztonsági térség, valamint a kutatási, oktatási és kulturális térség.