Cikk
Ria Oomen-Ruijten: török csatlakozás a közvélemény támogatásával
Külkapcsolatok - 03-10-2007 - 15:17
Ria Oomen-Ruijten
Az Európai Bizottság november 7-én teszi közzé a Törökország által elért haladásról szóló éves jelentését. A jelentés elfogadását megelőzően a parlament állásfoglalást indítványoz az EU-török kapcsolatokról annak érdekében, hogy az EP véleménye is meghallgattasson. Az alábbiakban az indítvány szerzőjét, a holland, kereszténydemokrata Ria Oomen‑Ruijtent kérdeztük a szöveg céljáról, valamint az EU‑Törökország kapcsolatok jövőjéről.
A közelmúltban lezajlott török választásokkal, amelyek során hivatalában megerősítették Recep Tayyip Erdogan eddigi miniszterelnököt, továbbá Abdullah Gül államfővé választásával, Törökország uniós csatlakozása újra a figyelem középpontjában került.
Mint ismert, már javában folynak a csatlakozási tárgyalások az immár hivatalosan is tagjelölt Törökországgal. Ennek keretében az Európai Bizottság minden évben jelentést közöl Törökországnak a csatlakozás felé történő előrelépéséről. Mint minden potenciális EU‑csatlakozás esetében, a parlamentnek a folyamat végén most is hozzájárulását kell adnia. Nem meglepő tehát, különösen a török kapcsolatnak az unió jövője szempontjából betöltött jelentőségét tekintve, ha az EP‑képviselők már ebben a korai szakaszban hangot adnak véleményüknek.
Mi a célja az ezen a héten az EP külügyi szakbizottsága által tárgyalt állásfoglalásra irányuló indítványnak?
Novemberben az Európai Bizottság bemutatja a Törökország által elért haladásról szóló éves jelentését. Az EP állásfoglalásának megszavazására a bizottsági jelentés előterjesztése előtt kerül sor. Éppen ezért az állásfoglalásnak nem célja, hogy reagáljon az éves jelentésre, hanem a bizottság figyelmét kívánja ráirányítani azokra a kérdésekre, amelyeket a Törökország által elért haladás során vizsgálnia kell.
A legfontosabb: a parlament állásfoglalása tovább kívánja szélesíteni a bizottsági jelentés hatáskörét. Szeretnénk megerősíteni például a társadalmi kohézió szükségességét, az EU és Törökország között folyó civil társadalmi párbeszédről való tájékoztatást, a bizottság és az előcsatlakozási eszközök hatékony bevonását Törökország délkeleti részének társadalmi és gazdasági fejlődésébe.
Melyek ma Törökországnak, mint az EU-csatlakozásra váró tagjelölt országnak a legerősebb, illetve a leggyengébb pontjai?
A bizottsági éves jelentések célja éppen a legerősebb és a leggyengébb pontok azonosítása. Az elmúlt években lelassultak a szükséges reformok. Ma már minden választáson túl vagyunk, remélem tehát, hogy az erős mandátummal rendelkező és a választók bizalmát élvező új török kormány felgyorsítja a reformfolyamatot. A kormány már jelezte a reformok iránti erőteljes elkötelezettségét. Ez pozitív jel.
Mit gondol, végső soron milyen alapvető tényezők határozzák majd meg az EU‑Törökország kapcsolatok jellegét? Végül mi számít majd jobban: Törökország csatlakozási készsége vagy az unió bővítési hajlandósága?
Végül valamennyi tagállam és Törökország írják alá a tárgyalások eredményét, amit aztán a felek parlamentjeinek kell tovább vinniük. Az Európai Parlament szintén hangot ad majd egyetértésének. Törökországban és a tagállamokban egyaránt szükséges, hogy a közvélemény támogassa a bővítést. Most még túl korai lenne megjósolni a tárgyalások kimenetelét. A csatlakozási tárgyalásokat 2005‑ben nyitották meg, ami egy hosszan tartó, nyitott kimenetelű folyamat kezdetét jelentette.
Az EP plenárisa október 24-én szavaz az állásfoglalás-tervezetről a Tanács és az Európai Bizottság nyilatkozatait követően. Az Európai Bizottság november 7‑én teszi közzé a Törökország által elért haladásról szóló éves jelentését.
REF: 20070927STO10901