Sajtóközlemény
 

Európa és a demográfiai válság

Szociálpolitika - 21-02-2008 - 14:46
Plenáris ülés
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 

Szülőknek járó nyugdíj-kiegészítés, a korkedvezményes nyugdíjazás visszaszorítása, ingyenes meddőség-kezelés, az örökbefogadás megkönnyítése, apajogok, a bevándorlók integrálása, szabad munkaerő-áramlás - ezekkel is küzdene az EP a demográfiai válság ellen.

Átlagosan 1,5 gyermeket vállalnak a családok az EU-ban, ami abnormálisan alacsony - áll Françoise Castex (szocialista, francia) saját kezdeményezésű jelentésében, amelyet csütörtökön, kézfelemeléssel szavazott meg az EP.
 
A szöveg szerint a születési rátát kedvezően befolyásolná egy családbarát anyagi és érzelmi környezet. Az EP azt javasolja, hogy a tagállamok tegyék lehetővé a munkahelyi bölcsődék adómentességét, és büntessék szigorúbban azokat a munkáltatókat, akik bármilyen módon diszkriminálják a gyermeket vállalni kívánó nőket.
 
Korai nyugdíjazás és stressz helyett
 
A képviselők támogatnák az 50 év feletti munkavállalást, és arra kérik a vállalatokat, jelentősen szorítsák vissza a korai nyugdíjazást. Az EP „nyomatékosan kéri, hogy fogadjanak el konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy az idősebbek – amennyiben kívánnak – tovább dolgozhassanak, ami lehetővé tenné a hosszantartó szakmai gyakorlat során összegyűjtött szakismereteknek a fiatalok, a többi dolgozó és vállalkozó számára történő átadását”.
 
A képviselők szerint a tagállamoknak képzésekkel kellene segíteniük az idősebb munkavállalókat abban, hogy igazodni tudjanak a modern munkaerőpiaci elvárásokhoz. Az ilyen képzéseken - áll a jelentésben - megismerhetnék az állásinterjúk menetét, az önéletrajzírás technikáit, az életkorral összefüggő fontos munkajogi kérdéseket, továbbá frissíthetnék technológiai tudásukat, és önbizalomra tehetnének szert.
 
A parlament szerint „eljött az idő arra, hogy foglalkozzanak a »nyugdíjas stresszel«, azaz a letörtség, a hasznavehetetlenség és a céltalanság érzésével, amely a nyugdíjba vonulás után néhány nappal tör rá a munkavállalókra, amikor úgy érzik, hogy haszontalanok, mellőzöttek, magányosak és nincs jövőjük”.
 
Nyugdíj-kiegészítés a szülőknek
 
A nyugdíj kiszámításakor a szülési és a gyermeknevelési szabadság okozta munkaidő-kiesés miatt a nők hátrányosabb helyzetben vannak, ezért a parlament arra ösztökéli a tagállamokat, a felnevelt gyermekek számától függően adjanak nyugdíj-kiegészítést.
 
Az EP „kéri a tagállamokat, hogy folytassanak összehangolt vitát azon lehetséges reformokról, amelyekkel biztosítható a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, például olyan rendelkezések révén, melyek lehetővé teszik, hogy a nők anyasági szabadságát és az oktatási rendszerben eltöltött idejét figyelembe vegyék nyugdíjjogosultságuk kiszámításakor”.
 
Meddőségi kezelés
 
A képviselők az európai párok magas, 15 százalékos meddőségi aránya miatt felszólítják a tagállamokat, mindenki számára garantálják a meddőségi kezelést és az orvosi úton végzett megtermékenyítést - áll a jelentésben.
 
Apák jogai
 
Az apaság védelme érdekében javítani kell az európai jogi szabályozást - vélik a képviselők. A jelentés felkéri a Bizottságot, hogy készítsen olyan ajánlásokat, amelyek kifejezetten az apák családi életben való részvételét segítik elő az apasági szabadsághoz való jog bevezetése révén. Az EP erősítené az apák gyermekneveléshez és gyámsághoz való jogát szétköltözés vagy válás esetén.
 
Az idegengyűlölet és illegális munkavállalás
 
A képviselők szerint az európai demográfiai deficit egyik lehetséges megoldása a bevándorlás. A jelentés felszólítja a tagállamokat, az integráció elősegítése mellett küzdjenek az emberkereskedelem és az illegális munkaközvetítő hálózatok ellen, és sújtsák büntetésekkel azokat a munkaadókat, akik szabálytalan státuszú dolgozókat alkalmaznak.
 
A munkavállalók szabad mozgása 2014 előtt
 
A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy járuljon hozzá a demográfiai tendenciákra vonatkozó statisztikai adatok minőségének és megbízhatóságának javításához, továbbá felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, még 2014 előtt valósítsák meg a munkaerő maradéktalanul szabad áramlását az unióban.
 
Kósáné Kovács Magda (szocialista) az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményének előadójaként szólalt fel a plenáris vitában.
 
„A családtámogatási rendszerekre vonatkozó jogalkotás nemzeti hatáskörbe tartozik, mégis a gyermekes családok iránti kötelezettségvállalás morális kérdés is és az európai értékrend fontos része” - mondta a képviselőnő. A politikus azt mondta, „közvetlen kapcsolat is lehet a migráció és a népesedési ráta között, hiszen egyik oldalról a nagy gyermekszám a második generációs bevándorló családoknál csökken, míg a bevándorlók jelenléte is változtathat a befogadó népesség gyermekvállalási hajlandóságán”.
 
Kósáné szerint fel kell számolni az idősebb munkavállalók diszkriminációját, ugyanakkor „nem lehet kényszer a további dolgozásuk, valódi választási lehetőségük kell legyen, és ehhez az életen át tartó tanulás feltétlenül szükséges”.
 
Őry Csaba (néppárti) szerint a jelentésben felvetett kérdések „központjában a család áll, a családon belüli munkamegosztás kérdése, férj és feleség egyidejű munkavállalása, minél több gyermek ellátása, felnevelése, továbbá idős hozzátartozók ellátása, gondozása”. Emellett „az uniós politika szintjén egyszerre szeretnénk ösztönözni az aktív időskort (...) és kicsit kijjebb tolni a korhatárt és közvetett ösztönzők révén csökkenteni az előnyugdíjazást.
 
Őry úgy vélte, ezeket az egymással összefüggő célokat csak úgy lehet elérni, ha kiemelten kezelik a családok támogatását és az emberek egészségi állapotának javítását. Szerinte „sajnálatos, hogy költségvetési okokból számos tagállamban az egészségügyi kiadásokat inkább visszafogják, csökkentik, és újabb és újabb terheket raknak a munkavállalók, köztük az idősek, rászoruló emberek nyakába. Ez az irány egy helytelen irány, nem segíti a lisszaboni stratégia megvalósulását, és nem segíti a demográfiai problémák megoldását sem”. Ugyanez vonatkozik a családtámogatási rendszerekre is - tette hozzá Őry Csaba.
 
Olajos Péter (néppárti) azt mondta, a demográfiai problémák igen szorosan összefüggnek az egészségügyiekkel. Olajos szerint új politikát kell kidolgozni a demográfiai megújulás érdekében. „Míg 2050-re az iszlám országok népessége 1300 millióra nő, Európa 495-ről 400 millióra fogy” - mondta a képviselő, aki negatív példaként említette Magyarországot, „ahol talán már jövőre 10 millió alá süllyed a népesség, és ahol az átlagos életkor tíz évvel marad el az európai uniós átlagtól”
 
Olajos szerint az új demográfiai politika két alapjának a családnak, mint a legfontosabb társadalmi alapegységnek, és az egészséges embereknek kell lennie. „Vannak országok, ahol az állam átvállalja a nagycsaládok válláról a többletterhet. Ezt a jó példát kell mindenhol megvalósítani” - vélte a képviselő.
 
A politikus hozzátette, „az állampolgárokat érdekeltté kell tenni saját egészségi állapotuk megőrzésében. Ehhez kapják meg a szükséges állami támogatást mind anyagi téren – lásd kötelező szűrővizsgálatok, ingyenes sportolási lehetőségek –, mind pedig szellemi síkon, azaz egészségtan és demográfiai ismeretek oktatásával”.
 
 
REF: 20080221IPR21951