Gazdaságélénkítés eladósodás nélkül

Elisa Ferreira (szocialista, portugál) jelentésében foglalta össze véleményét az EP az Európai Bizottság által javasolt uniós gazdaságélénkítési tervről. A képviselők szerdán, 526-105 arányban, 22 tartózkodás mellett fogadták el a szöveget.

 

A parlament szerint a fellendülési tervnek elsődlegesen az Európai Unió gazdaságának és versenyképességének ösztönzésére kell összpontosítania, és a pénzügyi piacok normális működésének lehetővé tételével, a befektetések megkönnyítésével, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés lehetőségeinek növelésével kell ellensúlyoznia a gazdasági hanyatlást.

 

 

A testület „aggodalommal állapítja meg az államadósság és a költségvetési hiány gyors növekedését, és aggódik amiatt, hogy az államadósság túlzott teherré válhat a jövő generációi számára”.

 

A jelentés szerint „a pénzügyi rendszerbe történő jelenlegi kivételes állami beavatkozás legfőbb indoka a magánszemélyek és vállalkozások – köztük a kkv-k – megtakarításainak, valamint a számukra történő hitelnyújtás védelme”.

 

 

A képviselők úgy vélik, „a szabályozóknak és a megfelelő tagállami hatóságoknak alaposan ellenőrizniük kell a bankok és bankárok utóbbi hónapokban végzett tevékenységét, valamint ki kell deríteni, hogy elítélendő magatartás, vagy netán bűncselekmények járultak-e hozzá a bankrendszer összeomlásához”.

 

A parlament „óv az uniós versenyszabályok indokolatlan lazításától, mivel az gyengítheti a belső piacot”. A szöveg „hangsúlyozza, hogy a közösségi versenypolitika alóli ideiglenes kivételeket és az azoktól való eltéréseket vissza kell fordítani, és a szabályos állapotot egyértelműen meghatározott időrendben vissza kell állítani”. Az EP „aggódik amiatt, hogy a gazdasági visszaesésre adott nemzeti válaszok protekcionizmushoz és a verseny torzulásához vezethetnek, ami hosszú távon súlyosan aláásná az unió polgárainak gazdasági jólétét”.

 

 

A szöveg arra kéri a tagállamokat, „a vásárlóerő növelése és a kiskereskedelmi termékek iránti kereslet ösztönzése érdekében vegyék fontolóra az alacsonyabb jövedelmek esetén a munkával kapcsolatos adók csökkentésének lehetőségét”.

 

A jelentésben az áll, hogy „a jelenlegi igen nehéz körülmények között az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférésre azoknak a tagállamoknak van szükségük, amelyek nemrégiben csatlakoztak az Európai Unióhoz és amelyek nem tagjai az euróövezetnek”.

 

 

A szöveg „hangsúlyozza, hogy a válság rendkívül kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatást gyakorolt számos tagállamra, és komoly a kockázata annak, hogy a növekedés és a stabilitás meggyengül, a szegénység pedig fokozódik”.

 

A parlament úgy véli, „hogy az eurót és az euróövezetet is érintő továbbgyűrűző hatásokra lehet számítani”. Az EP ezért közösségi szintű és összehangolt megközelítét kér „a kollektív felelősség megvalósítása érdekében”, és „kéri a Bizottságot, hogy tekintse át és vonja szorosabbra az érintett tagállamok stabilizálását célzó valamennyi eszközt, ideértve az átváltási árfolyamok stabilizálását is”.

 

 

A szöveg „határozottan ösztönzi az Európai Uniót, hogy játsszon vezető szerepet a nemzetközi fórumokon, különösen a pénzügyi stabilitási fórumon és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) belül, illetve a G20 elkövetkező találkozóin”. Az EP „különösen fontosnak tartja az árfolyamok és a pénzügyi piacok többoldalú felügyeletének megerősítését, és emlékeztet, hogy a szabad tőkeáramlás idején a konvergencia jelenti a valóban egyenlő feltételek, illetve az átfogó szabályozó és felügyeleti keret lényegét”.

 

 

579 igen, 94 nem, 21 tartózkodó vokssal fogadta el az EP szerdán a március 19-20-án összeülő uniós állam- és kormányfői csúcsnak címzett állásfoglalását. Az egyik előterjesztő képviselő Herczog Edit (szocialista) volt.

 

A parlament „új pénzügyi struktúra kialakítását kéri olyan átlátható és hatékony szabályozás bevezetésével, amely leginkább szolgálja a fogyasztók, a vállalkozások és a munkavállalók érdekeit”.

 

 

A képviselők elvárják, hogy „a pénzügyi szektor – amely állami támogatásban részesült – elégséges hitelt nyújtson a vállalkozásoknak, különösen a kkv-knek, valamint a háztartásoknak”.

 

Az EP „figyelmeztet a csökkenő beruházások és fogyasztói kiadások csökkenésének ördögi körére, amely munkahelyek elvesztéséhez, visszafogott üzleti tervekhez és kevesebb innovációhoz vezet majd, ezzel valószínűleg mély és hosszan elhúzódó recesszióba taszítva az EU-t”.

 

 

A képviselők összehangolt európai álláspont kialakítását sürgetik, nehogy a válságból való kilábalás „egymással esetlegesen ütköző és költséges nemzeti tervekhez vezessen”. Ez ugyanis - véli az EP - „aláásná az egységes piacot, a gazdasági stabilitást, a gazdasági és monetáris uniót, továbbá az EU globális szerepét”.

 

 

A parlament szerint „a megújuló energia, az energiahatékonyság és a környezetvédelem adhatja meg az ösztönző intézkedések stratégiai irányát, amelyek kiváló minőségű, környezetbarát munkahelyeket hoznak létre”.

 

„Európának egy zöld new dealre van szüksége, amely kezeli a gazdasági, környezeti és szociális válságot” - áll az állásfoglalásban.

 

A képviselők szerint „az éghajlatváltozás elleni küzdelem félretétele és a környezetvédelmi beruházások felfüggesztése közvetlen és nemzedékeken átívelő hatásait tekintve egyaránt katasztrofális hiba lenne”.

 

 

„A gazdasági válság hatásai közül az EU-ban a szegénység növekedése a legnagyobb probléma” - vélik a képviselők, hozzátéve: „létfontosságú megállítani a munkanélküliség növekedését”.

 

A parlament szerint „a szegénység csökkentésének és megelőzésének leghatékonyabb módja a teljes foglalkoztatáson, a kiváló minőségű munkahelyeken, a társadalmi integráción, a vállalkozásösztönző intézkedéseken, a kkv-k szerepén és a befektetések ösztönzésén alapuló stratégia”.

 

 

Az EP „középtávon elengedhetetlennek tartja a pénzügyi felügyeleti struktúra európai szintre emelését, a hatékony versenyjogi szabályokat, valamint a pénzpiacok megfelelő szabályozását és átláthatóságuk javítását a jelenlegi válság megismétlődésének elkerülése érdekében”.

 

Az állásfoglalás „felszólítja a tagállamokat és az Európai Uniót az EU költségvetésének átdolgozására, hogy lehetővé váljon a kihasználatlan pénzügyi források felhasználása”.

 

 

Az EP „aggodalmának ad hangot a pénzügyi válság hatásainak tekintetében a növekvő regionális egyenlőtlenségek miatt, amit többek között a tagállamok hitelképessége közötti különbségek is tükröznek”.

 

A képviselők szerint „a válság több új tagállamban is rendkívül káros gazdasági és társadalmi következményekkel jár, és ez nagymértékben lassítja a korábban csatlakozott 15 uniós tagállamhoz történő felzárkózásukat”.

 

Ez „az euróra és az euróövezet államaira is kihatással lehet” - véli a parlament, amely ezért kéri, „hogy olyan európai szolidaritási intézkedéseket hozzanak, amelyek célja az euróövezet védelme és az Európai Unió belső egységének megerősítése, különös tekintettel a közép- és kelet-európai gazdaságok hatékonyabb támogatására”.

 

 

A parlament „sajnálja, hogy mindössze egy év maradt a lisszaboni stratégiára előírt időtartamból, és a világosan meghatározott célokat nem érték el, a programterületeken pedig elégtelen az előrelépés”. A képviselők „véleménye szerint a tagállamok elmulasztották azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek közelebb hozzák a lisszaboni stratégia céljait”.

 

Az állásfoglalás ugyanakkor „javasolja, hogy a 2010-ben kezdődő, lisszabon utáni menetrendről folytatott gondolkodás a jelenlegi lisszaboni stratégia általános szerkezetén alapuljon (versenyképesség és az európai iparágak környezetbarát átalakítása, több és jobb munkahely, társadalmi integráció, fenntarthatóság)”.