Sajtóközlemény
Megszavazták a Becsey-jelentést a mikrohitelezés élénkítéséről
Regionális politika - 24-03-2009 - 16:36
Plenáris ülés
Plenáris ülés
Nem megfelelőek az egész EU-ban a mikrohitelezésre vonatkozó mostani uniós szabályok. Az EP-képviselők felszólították az Európai Bizottságot, terjesszen elő egy új, a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést erősítő mikrohitelezést támogató jogszabálytervezetet. A képviselők kiemelten támogatnák a romákat.
Ajánlásokat fogalmaz meg a Becsey Zsolt (néppárti) által készített jelentés „a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatását célzó mikrohitelezés fejlesztése” érdekében. A szöveget az EP kedden, 574 igen, 23 nem, 12 tartózkodó szavazattal fogadta el.
A képviselők felkérik a Bizottságot, nyújtson be jogalkotási javaslatot a mikrohitelezés támogatására.
Hátrányos helyzetűek, romák
A szöveg szerint „a hátrányos helyzetűeket – mint például a (régóta) munkanélküliek, a szociális ellátástól függők, a bevándorlók, az etnikai kisebbségek, mint például a romák, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedők, vagy a hátrányos vidéki területeken élők és a nők – kell a mikrohitelekről szóló európai kezdeményezések középpontjába helyezni”.
Nem jók a fogalmak
A jelentés emlékeztet: a Bizottság jelenlegi meghatározása szerint a mikrohitel 25 ezer eurót meg nem haladó összegű hitel, és a 2003/361/EK ajánlás meghatározza, hogy a mikrovállalkozások olyan vállalkozások, amelyek maximum 10 főt foglalkoztatnak és éves forgalmuk vagy mérlegük nem haladja meg a 2 millió eurót.
A szöveg szerint „ezek a meghatározások nem tűnnek helyénvalónak az összes nemzeti piacon és nem teszik lehetővé, hogy egyértelmű különbséget tegyenek a mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek és a mikrokölcsönök között, valamint a nem bankképes hitelfelvevőknek nyújtott mikrohitelek és a bankképes mikrovállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek között”.
Kevesebb akadályt
A képviselők úgy vélik, „mindent meg kell tenni a mikrovállalkozások szabályozási terheinek a legszükségesebbekre történő csökkentésére”, és „át kell alakítani az Európai Unió versenyszabályait, csökkentendő a mikrohitelek megadásának akadályait”.
Javaslatok
A jelentés szerint az elfogadandó új EU-s jogszabálynak többek között az alábbiakra kell kiterjednie:
- A Bizottságnak gondoskodnia kell a mikrohitel fogalmának a pénzintézetekről szóló megfelelő statisztikákba és jogszabályokba történő bevezetéséről. A mikrohitelekről szóló statisztikáknak figyelembe kell venniük a tagállamok egy főre jutó GDP-jére vonatkozó adatokat, és különbséget kell tenniük az önálló vagy családi alapú , illetve a családon kívüli alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozások között, hogy lehetővé tegyék az előbbi pozitív megkülönböztetését.
- A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy szabványosítsák a mikrohitelek statisztikai bemutatását, beleértve az adatok nem, életkor és etnikai származás szerinti bontásban történő gyűjtését és elemzését.
- A Bizottságnak közösségi stratégiát kell kidogoznia az önfoglalkoztatás előmozdítására alternatívaként a keresetből történő megélhetésre, különösen a hátrányos helyzetű célcsoportok számára a munkanélküliségtől való megmenekülés lehetőségeként.
- A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy biztosítsanak adókedvezményeket a mikrohitel-üzletágban részt vevő magánszereplők számára.
- A Bizottságnak fel kell kérnie a tagállamokat, hogy korlátozzák a felső kamatlábhatár alkalmazását a fogyasztói kölcsönökre; ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok olyan mechanizmusokat alkalmazhassanak, amelyek kizárják a kiemelkedően magas kamatokat.
- Nemzeti vagy EU-s garanciaalapok a mikrohitelt nyújtók számára
Kényszer kell
Jelentésének plenáris ismertetésekor Becsey Zsolt azt mondta, a mikrohitelezés elterjesztésében „csak a kényszer hoz eredményt”, ezért minden tagállamnak kötelezően be kellene számolnia az e téren elért eredményeiről.
Becsey szerint „olyan hitelezést kell elindítani, amely a szerény képességgel rendelkező, a klasszikus kisvállalkozói hitelezés megkívánta önrészek és ingatlanfedezetek nélküli személyek munkaerőpiacra küldését segíti”.
Definiálni a hátrányos helyzetű csoportokat
A képviselő hozzátette: „túl kell lépni azon a sablonon, hogy a nehéz helyzetben lévőket keressük általában. Szükség van a hátrányos helyzetű csoportok konkrét definiálására, ilyenek a bevándorlók a nyugati államokban, a cigányok a keleti részeken, a tanyasi, rurális helyzetben lévő emberek, vagy általában a nők.”
Becsey nem támogatta a kamatmérték maximalizálását. Szerinte fontos viszont, „az ösztönzés elérése nemzeti szinten, hogy valaki munkanélküli segély helyett akarjon mikrohitelezéssel mikrovállakozó lenni”. A jelentéstevő azt mondta, el kell indítani évi kétmillió euróval egy kísérleti programot.
„Fontos, hogy a mikrofinanszírozó közvetítők ne egy uzsora felé vigyék az embereket. Például a cigányságnál ne a saját arisztokrácia igázza le ezeket az embereket, hanem valóban egy partnerségen alapuló, segíteni akaró tevékenységet tudjunk kibontakoztatni” - zárta felszólalását Becsey Zsolt.
REF: 20090324IPR52436