Topolánek az Európai Parlamentben

Az ülés kezdetén Hans-Gert Pöttering EP-elnök - az előző napi csehországi eseményekre utalva - támogatásáról biztosította Mirek Topoláneket, és reményét fejezte ki, hogy a lisszaboni szerződés ratifikációja folytatódik, és 2010 elejéig életbe léphet az új alapszerződés.

 

Mirek Topolánek visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az EU nem tenne eleget a gazdasági válság ellen. Topolánek megemlítette a 400 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot és - az európai csúcs legnagyobb eredményeként - az IMF számára biztosított 75 milliárd eurót.

 

Az unió 5 milliárd eurót szán az energetikai infrastruktúra és a szélessávú kommunikáció feljlesztésére, a tagállamok pedig egyetértettek abban, hogy egy esetleges újabb energiaválság esetén koordinált fellépésre lesz szükség - mondta Topolánek.

 

A kormányfő szólt a koppenhágai klímavédelmi konferencia előkészítéséről és arról, hogy 600 millió eurót szán az EU a nem uniótag európai országokkal való partnerség támogatására.

Mirek Topolánek megemlítette, hogy a Barack Obama amerikai elnökkel április 5-én folytatandó tárgyalásokon kiemelten foglalkoznak majd a G20-találkozó eredményeivel, az energia- és éghajlatkérdéssel, továbbá Afganisztánnal, Pakisztánnak és a földközi-tengeri térséggel.

 

A cseh miniszterelnök úgy vélte, az Egyesült Államok megismétli az elmúlt század harmincas éveiben elkövetett hibáit. Szerinte ugyanis a protekcionizmus, a „vegyél amerikait” és a hasonló intézkedések a „pokolba vezető utat” jelentik.

 

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az 5 milliárd eurós energetikai projektet, az 50 milliárdos fizetésimérleg-támogatási és a GDP 4 százalékára rúgó stabilizációs keretet, valamint a 75 milliárdos IMF-hozzájárulást ambiciózus szabályozási reform fogja kiegészíteni.

Barroso szerint a globális pénzügyi rendszert etikai értékekkel kell beoltani. A bizottsági elnök bízik abban, hogy még a nyári parlamenti szünetig sikerül elfogadni a javasolt pénzügyi szabályozási intézkedéseket.

 

„A munkanélküliség növekedni fog” - mondta az elnök, hozzátéve: ezt a kérdést az Európai Bizottság prioritásként kezeli.

 

Joseph Daul (néppárti, francia) szerint a pusztán nemzeti próbálkozások nem lesznek elegendők a válság kezelésére. „Nem szocialista intézkedésekre van szükségünk, több munkahelyre van szükségünk” - fogalmazott.

 

Daul hozzátette: „Meg kell győznünk partnereinket, hogy haladjunk előre a klímaváltozással kapcsolatban”. A frakcióvezető italt arra, hogy az amerikai elnök késznek mutatkozik arra, hogy csatlakozzon a széndioxid-kibocsátási rendszerhez.

„Hogy ön most itt van, az azt mutatja, hogy ön egy harcos, de ön még mindig nem értette meg, mi a feladata” - mondta Topoláneknek Martin Schulz (szocialista, német). Szerinte a baloldali Gordon Brown előző nap pont az ellentétét adta elő annak, amit a cseh kormányfő. Schulz úgy vélte, a „pokolba vezető úttal” kapcsolatos megjegyzésével Topolánek egyedül van, az EU-nak meg nem ezen a szinten kellene működnie. A politikus hozzátette: „önnek most biztosítania kellene, hogy a tagállamok tartsák tiszteletbe vállalásaikat, és a foglalkoztatási intézkedéseket helyezzék a központba”.

 

Graham Watson (liberális, brit) támogatásáról biztosította a Tanács által elfogadott csomagot, amely szerinte munkahelyeket fog teremteni, és segíteni fog abban, hogy Európát felkészítse a jövőre, és enyhítse az Oroszországtól való függőséget.

Adam Bielan (UEN, lengyel) kevesellte a kelet-európai partnerségre szánt összegeket, és úgy vélte, amiatt, hogy a gazdaságélénkítési csomagból kapott összeget az év végéig fel kell használni, sok pénz elveszik majd.

 

Claude Turmes (zöldpárti, luxemburgi) szerint Roosevelt a harmincas években azért volt sikeres, mert elkötelezett volt a nagy amerikai vállalatok újraszabályozása és a szociális rendszer erősítése mellett, és beruházásokat hajtott végre. Thurmes szerint hasonló intézkedésekre van szükség most is, kigészítve a zöld technológiák támogatásával.

 

A bizalom építése a gazdasági válságból való kilábalás útja - vélte Vladimír Remek (GUE/NGL, cseh). Szerinte a zöld technológiák támogatásával lehetne munkahelyeket teremteni.

 

Hanne Dahl (IND/DEM, dán) szerint nincs meg a politikai akarat a pénzügyi szektor megtisztításához, az európai gazdaságok pedig túlságosan különböznek ahhoz, hogy közös valutájuk legyen.

 

Jana Bobošíková (független, cseh) szerint az EU-nak nem szabad új klímavédelmi vállalásokat tennie, ameddig az USA és Kína nem csatlakozik a meglévőkhöz. A képviselő úgy vélte, a lisszaboni szerződésre nincs szükség.

 

A vitában felszólaló Olajos Péter (néppárti) üdvözölte, hogy „vezető politikusaink felismerték, hogy a globális válságkezelő intézkedések és a klímaváltozás elleni harc szorosan összefüggenek”. A képviselő szerint ugyanakkor az intézkedéscsomag ahhoz, „hogy az EU alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasággá alakuljon át, csak nagyon kis mértékben járul hozzá. Bár szavakban kiemelten kezeljük az energiahatékonyság javítását és az energiatakarékosságot, mégis nagyobb figyelmet és több pénzt kapnak az energiaszolgáltatók, az ellátási útvonalak diverzifikálására, valamint az uniós energiaügyi érdekek harmadik országokkal szembeni előmozdítására”.

 

Tabajdi Csaba (szocialista) szerint „ez a csúcs igen sikeres volt, védelmébe vette az egységes piacot, fellépett a fenyegető protekcionizmus ellen, végül és nem utolsósorban újabb segítséget kínált a fokozott nehézséggel küzdő közép- és kelet-európai tagállamoknak. A képviselő üdvözölte, hogy elvi döntés született arról, hogy létrehozzák a pénzpiaci és bankfelügyeleti rendszer európai szervezetét, és nagyon fontos előrelépés történt az energiabiztonság terén is.