Fókusz
Szeptemberi plenáris: újrázhat Barroso, G20, tejtámogatás, SWIFT
Intézmények - 14-09-2009 - 18:16
Az EP 382 szavazattal jóváhagyta José Manuel Barroso újrajelölését az Európai Bizottság élére
Az EP-képviselők csütörtöki döntése értelmében legalább februárig megkapják a tejtermelők az eddigi támogatásokat. Az EP nyomására az EU Tanácsa elfogadta, hogy jövőre újratárgyalják az USA‑val a banki adatok átadásáról szóló megállapodást. Az EP szerdán támogatta, hogy José Manuel Barroso másodszor is az Európai Bizottság elnöke legyen. Alábbi olvashat még Jerzy Buzek EP‑elnök beiktatási beszédéről, valamint a pittsburghi G20‑tanácskozásról tartott vitáról.
Az alábbi linkekre kattintva figyelemmel kísérheti az Európai Parlament szeptember 14. és 17. között Strasbourgban zajló plenáris ülésének legfőbb témáit. Az egyes témákról készült összefoglalóinkat naponta frissítjük. Kellemes böngészést!
Sommaire du dossier :
EP-előzetes: 2009. szeptember 14–17., Strasbourg 
Buzek a „közös” Európa előtt álló kihívásokról 
Barroso bizottsági elnökjelölti kortesbeszéde az Európai Parlamentben 
Pittsburghi G20-tanácskozás: vita a pénzügyi intézményekről 
SWIFT: jövőre újratárgyalják az EU-USA megállapodást 
Többet kell tenni a tejtermelőkért az EP szerint 
Az EP-képviselők támogatták Barroso európai bizottsági elnökségét 
A plenáris képekben: 2009. szeptember 14–17., Strasbourg
REF: 20090904FCS60249
EP-előzetes: 2009. szeptember 14–17., Strasbourg
José Manuel Barroso újrajelölése
Az Európai Parlament kedden hallgatja meg az Európai Bizottság régi-új elnökjelöltjét, José Manuel Barrosót. A képviselők szerdán szavaznak, támogatják-e.
Jerzy Buzek EP-elnök beszéde
Az Európai Parlament júliusban megválasztott elnöke hivatali idejének politikai prioritásairól szól a plenáris ülésen.
Pittsburghi G20-tanácskozás: vita a pénzügyi intézményekről
A bankárfizetések és -bónuszok, a pénzpiaci felügyelet, a bankméret korlátozása - valószínűleg ezek a kérdések is szóba kerülnek a szerdai európai parlamenti vitában, amelyben felszólal a svéd EU-elnökség és az Európai Bizottság képviselője is.
Tejárak: 2010 februárjáig hosszabbítanák meg a támogatást
A képviselők szavaznak a Bizottság tervezetéről, amely értelmében 2010 februárjáig járna támogatás a vajra és tejporra. Az EP mezőgazdasági bizottsága a vajraktározással kapcsolatos intézkedéseket kiterjesztené a sajtokra is.
SWIFT: az adatok átadásának meg kell felelnie az európai szabályoknak
Az EP állampolgári jogi szakbizottsága aggódik az EU és az USA között a SWIFT-hálózaton keresztül történő adatcseréről kötendő átmeneti egyezmény miatt. A képviselők nem értenek egyet a jogalap megválasztásával, és szeretnének részt venni az egyezmény megszövegezésében.
További részletek :
Buzek a „közös” Európa előtt álló kihívásokról
Jerzy Buzek EP-elnök mandátuma prioritásairól szólt Strasbourgban
Jerzy Buzek, az Európai Parlament júliusban megválasztott elnöke hivatali idejének politikai prioritásairól szólt kedden Strasbourgban. A korábbi lengyel kormányfő parlamenti székfoglaló beszédében rámutatott: a pénzügyi válság a legkomolyabb kihívás, amellyel Európa jelenleg szembesül. Buzek kiemelte továbbá az összehangolt uniós energiapolitika fontosságát, valamint beszélt arról, hogy egy nyitott, dinamikus parlamentre van szükség.
Jerzy Buzek az első olyan EP-elnök, aki a 2004-ben csatlakozott országok valamelyikéből származik. Buzek az európai néppárti képviselőcsoport tagja.
Gazdasági válság, energia, bevándorlás, nők
Parlamenti felszólalásában a házelnök elmondta: megválasztása a vasfüggöny mögül érkezők egységes és „közös” Európával kapcsolatos álmainak jelképe.
Az Európa előtt álló jelenlegi kihívások kapcsán Buzek kiemelte a gazdasági válságot, az európai szolidaritás szükségességét, az energiaügyet és a környezetvédelmet, a külpolitikát és az emberi jogokat.
A gazdaság állapotáról szólva felszólította az Európai Uniót, hogy a globalizáció korában fogjon össze és álljon ellent a protekcionizmus kísértésének. Rámutatott továbbá a recesszió társadalmi költségeire: „Nincs igazi szolidaritási közösség, ha a leginkább kiszolgáltatottak margóra szorulnak”.
Anyanyelvén – lengyelül – elmondott beszédében Buzek elmondta: a bevándorlással kapcsolatban kiegyensúlyozott koncepcióra van szükség: hozzátéve, hogy a bevándorlás „mindig is előnyöket hozott Európának”. A felszólaló hangsúlyozta ugyanakkor a bevándorlók a társadalmi integrációjának szükségességét is.
A házelnök rámutatott emellett a nők hatékonyabb munkaerőpiaci integrációjának fontosságára: „Nem tudjuk legyőzni a válságot a nők hatalmas potenciális, gazdasági, szellemi és kreatív hozzájárulása nélkül”.
Az energiabiztonságról szólva Buzek azt mondta: „Lehet, hogy az európaiak nem értenek a geopolitikához, de azt megértik, ha a fűtés ki van kapcsolva”. Buzek sürgette a közös uniós energiapolitika megteremtését, illetve a megújuló és fosszilis tüzelőanyagok fejlesztésébe való további beruházásokat. Emlékeztetett emellett egy „zöld forradalom” eljövetelének, valamint „extravagáns életmódunk megfékezésének” szükségességére.
„A polgároknak tudniuk kell, kire adják szavazatukat”
A parlamentről szólva Buzek beszélt annak fontosságáról, hogy kiaknázzák az új kommunikációs technológiák nyújtotta előnyöket, mind a jövőbeli európai választások során, mind pedig annak érdekében, hogy a parlament minél több tevékenysége legyen látható az interneten. „A polgároknak tudniuk kell, kire adják szavazatukat” – mondta a házelnök a képviselőknek.
Az Európai Néppárt frakciójának vezetője Joseph Daul megerősítette a házelnök által elmondottakat, majd a vita során azt mondta: „jobban el kell magyaráznunk, mi forog kockán mindazoknak, akik európaiak és európai polgárok”.
Képviselői hozzászólások
A szocialisták és demokraták vezetője, Martin Schulz azt mondta: „Egy mindenki – különösen az EP – számára nehéz időszakban vállalja ezt a munkát. Most először látjuk, hogy az Európa-párti konszenzus veszélyben van e házban”.
A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt úgy reagált: „Beszédéből világos kitűnik: tökéletes tapasztalata van ahhoz, hogy megvalósítson három célkitűzést az elkövetkezendő években. Először is, hogy erősebb hangot biztosítson az európai polgároknak, illetve, hogy több demokráciáról és európai integrációról gondoskodjon”.
Rebecca Harms zöldpárti EP-képviselő szerint a pénzügyi válság még nehezebbé teszi áthidalni a Kelet és Nyugat között fennálló különbségeket „mert az egyenlőtlenségek súlya nehezedik mindenki vállára”.
Buzek honfitársa Michał Kamiński, az Európai Konzervatívok és a Reformerek nevében azt mondta: „Elnök Úr, megválasztása történelmi pillanat volt..., és még akkor is, ha a véleményeink eltérnek, kompromisszumra tudunk jutni”.
Eva Britt Svensson, a baloldali GUE/NGL nevében elmondta: a parlamentnek „nyitnia kell, és gondoskodni arról, hogy a döntéseket nyíltan hozzák”, hozzátéve: „Ha e Ház tagjai nem vesznek részt a parlament munkájában, hogyan várjuk el a polgároktól, hogy részt vegyenek?”.
Francesco Enrico Speroni, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport nevében azt mondta: „az egyik probléma az, hogy nincs kezdeményezési hatáskörünk. Folyamatosan állásfoglalásokat írunk, írásbeli nyilatkozatokat szignálunk, amit aztán nem követ semmi”.
EU–Oroszország kapcsolatok/EU-bővítés/szlovák nyelvtörvény
A külkapcsolatokról szólva Dél-Kelet-Európa mellett Buzek hangsúlyozta az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok fontosságát: „folytatni kell az Oroszországgal fenntartott stratégiai partnerség fejlesztését, nem engedhetjük meg, hogy a gazdasági és politikai megfontolások felülkerekedjenek az emberi jogokon, a jogállamiságon, valamint a demokrácián, és ez igaz Kínára is”.
Az EU további bővítése kapcsán megjegyezte: „az továbbra is az egyik legsikeresebb politika”, hozzátéve: Horvátország, illetve Izland úgy tűnik, közelebb került az EU‑tagsághoz.
Buzek felajánlotta azt is: személyesen közvetítene a szlovák nyelvtörvény kapcsán kialakult jelenlegi magyar‑szlovák vitában.
Mondja el véleményét az Európai Parlament elnökének!
Az Európai Parlament elnöke Jerzy Buzek vitát kezdeményezett parlamenti székfoglaló beszédéről a Facebook közösségi weboldalon (angolul és lengyelül). Mondja el Ön is, mit gondol! (Kattintson a lenti linkre).
Barroso bizottsági elnökjelölti kortesbeszéde az Európai Parlamentben
Napirenden José Manuel Barroso újrajelölése az EP-ben
Az EP kedden, José Manuel Barroso beszéde után tartott vitát. Az Európai Bizottság régi-új elnökének kinevezéséről szerdán voksolnak a képviselők. Barroso a múlt héten az EP egyes frakciói előtt ismertette programját, most pedig a teljes plenáris ülésen tette ezt. A képviselőcsoportok megosztottak voltak.
José Barroso, az Európai Bizottság elnöke beszédében a gazdaság helyreállítására és a szociális piacgazdaságra koncentrált. „Eltökélt vagyok a szociális dömping elleni harcban” - mondta, hozzátéve, felül kívánja vizsgálni a munkaidő-irányelvet. Barroso ígéretet tett arra, kezdeményezni fogja a nők és férfiak közötti fizetési különbségek felszámolását. A költségvetésnél a „szolidaritáson alapuló megközelítés” felé kellene elmozdulni - mondta. Barroso hozzátette: az EU-nak „áttekinthetőbb és hatékonyabb módon kell finanszíroznia a politikáit”.
Az elnök változásokat ígért az Európai Bizottság struktúrájában is. Eszerint lenne igazságügyi, alapjogi, szabadságjogi, továbbá belügyekért, illetve bevándorlásért felelős biztos, és az éghajlatvédelem is önálló tárcát kapna. Ezen kívül létrehozná a kutatásért és innovációért felelős tudományos tanácsadó posztját is.
A frakciók vezérszónokai
Joseph Daul (francia, néppárti) frakciója nevében támogatásáról biztosította Barroso jelölését, hozzátéve: az elnöknek meg kell felelnie az elvárásoknak. Daul az új biztosi kollégium gyors felállítását javasolta. „Az európai polgárok júniusban a Néppárt mellett voksoltak, mi pedig most Barrosót támogatjuk” - mondta a frakcióvezető.
Martin Schulz (német, szocialista-demokrata) azt mondta, frakciója nem támogatja Barrosót, a végleges döntést azonban esti tanácskozásukon hozzák meg. „Európának valódi irányváltásra van szüksége”, és Barrosót ezen az alapon fogják megítélni - mondta Schulz. A frakcióvezető új európai jogszabályok elfogadását sürgette, kiemelve a közérdekű szolgáltatásokról szólót.
Guy Verhofstadt (liberális, belga) azt mondta, frakciója támogatni fogja Barroso jelölését, feltéve, hogy elfogadja a bankrendszer megtisztítására és a bankfelügyelet megerősítésére vonatkozó terveket. „Egyes frakciókat nem győztek meg Barroso elképzelései, nekünk viszont az a felelősségünk, hogy minél hamarabb végleges döntést hozzunk” - tette hozzá Verhofstadt.
„A zöldpárti frakció nem bízik Önben. Azt gondoljuk, Önnél jobbat érdemlünk” - mondta Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, francia). A politikus azt kérte, halasszák el a szavazást annak érdekében, hogy figyelembe tudják venni a lisszaboni szerződésről tartandó ír népszavazás eredményét. „Ha az írek igennel szavaznak Lisszabonra, új helyzet áll elő a Bizottság számára” - tette hozzá.
Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformista, lengyel) támogatásáról biztosította a jelöltet. „Sok olyan ügy van, például a lisszaboni szerződés, amelyben nem értünk egyet Barrosóval. Ő azonban a nemzeti önzés ellen van, és ezért támogatjuk” - fogalmazott a politikus.
Lothar Bisky (Egységes Európai Baloldal, német) szerint „szociális, békés, környezetbarát Európára van szükség”, Barroso ehhez pedig nem jó választás.
Nigel Farage (Szabadság és Demokrácia) úgy vélte, az EP-nek az ír népszavazásig nem lenne szabad voksolnia.
Morvai Krisztina (független) „alapvető változást” szeretne Európában. A képviselőnő azt mondta, támogatni kell az emberek alapvető jogait.
Tanács
A Tanács képviseletében Cecilia Malmström emlékeztetett arra, hogy Barrosót a 27, különféle pártállású állam- és kormányfő egyhangúlag támogatta. A Bizottság elnökének kinevezése a stabilitás és a hatékony cselekvés miatt is fontos - vélte Malmström.
Pittsburghi G20-tanácskozás: vita a pénzügyi intézményekről
Cecilia Malmström Joaquin Almunia felszólalását hallgatja
Az EP-képviselők a pénzügyi rendszer szabályozását, a bankárfizetések és ‑bónuszok korlátozását, valamint – a rövidtávú profithajhászással szemben – a hosszú távú törekvéseket jutalmazó intézkedéseket sürgettek a G20‑ak szeptember 24–25‑i pittsburghi csúcstalálkozóját megelőző szerdai európai parlamenti vitában. Érintették továbbá a munkanélküliség és a recesszió emberi költségeinek kérdését.
A legnagyobb parlamenti frakció, a jobbközép EPP nevében szólva Corien Wortmann-Kool a jelenlegi gyakorlat teljes megújítására szólított fel: „Minden gordiuszi csomót át kell vágnunk, amikor a szerkezeti átalakításokról és a kockázatkezelésről van szó, a pénzügyi felügyelet szempontjából is növelve az átláthatóságot és a jobb szabályozást.”
Szerdán az Európai Bizottság és a svéd elnökség bemutatta válságkezelő terveit az EP‑képviselőknek, mivel az Európai Uniót a Tanács és a Bizottság képviseli majd a G20‑megbeszélésen.
Górcső alatt a bankári prémiumok
A vita során reflektorfénybe került a pénzügyi szektorban dolgozók bónuszainak kérdése is. Cecilia Malmström, svéd európaügyi miniszter ez ügyben elmondta, hogy a bónuszoknak „ésszerű arányban kell lenniük az eredményekkel”.
Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa Joaquín Almunia sürgette a pénzügyi szektorban nyújtott prémiumok „korlátozását”, és Miguel Portas a baloldali GUE/NGL képviselőcsoport nevében felszólította a G20-akat, hogy foglalkozzanak a problémával.
Kay Swinburne, az Európai Konzervatívok és a Reformerek vezérszónoka azt sürgette: a G20-ak inkább a pénzügyi rendszerek összehangolására összpontosítsanak, mintsem a bankárok fizetésére.
Hosszú távú törekvések jutalmazása
A szocialista képviselőcsoport vezérszónoka Udo Bullmann azt mondta: "nem mehet minden ugyanúgy tovább, mint régen". Rendkívül fontos szabályozni azon rövid távú spekulatív pénzügyi gyakorlatokat, amelyek megakadályozzák az embereket a hosszú távú előnyök realizálásában – mondta.
Mario Borghezio, a Szabadság és a Demokrácia Európája képviselőcsoport nevében azt mondta képviselőtársainak: „Az európai kormányoknak a reálgazdaságba, a gyártásba, illetve a munkahelyek teremtésébe kell fektetniük pénzüket”.
Fény az alagút végén?
Almunia elmondta a képviselőknek, hogy a G20-ak által kezdeményezett „fiskális ösztönzők” és az „automatikus stabilizátorok” „elkezdték megállítani a szabadesést a gazdaságban”.
Majd Malmström asszony az „óvatos remény” hangján szólva megállapította: a válság nehezén már túl vagyunk, hozzátéve azonban: továbbra is kulcsfontosságú a nemzetközi összehangolás és a reálgazdaság támogatása.
Bullman felszólalásában arra figyelmeztetett: bár már előbújtak „az élénkülés zöld hajtásai, a munkanélküliség növekedésével” kell számolnunk.
A recesszió – különösen a fejlődő világot érintő – emberi áráról beszélt a zöldpárti Sven Giegold, aki azt mondta: a visszaesés növekvő munkanélküliséghez, mélyebb szegénységhez, az AIDS-szel fertőzöttek számára több nehézséghez, illetve gyakoribb csecsemőhalálozáshoz vezetett.
Nemzetközi együttműködés
Sylvie Goulard a liberális ALDE csoport nevében sürgette az európai kormányokat, hogy folytassák a nemzetközi együttműködést, és számos felszólaló az Atlanti-óceán mindkét partjára vonatkozó szabályozási konvergenciát követelt a döntőbíráskodás és a spekuláció elkerülése végett.
Almunia megjegyezte: „a G20-aknak a pénzügyi rendszer globális reformjával kell előrukkolniuk”, hozzátéve: „A három évtizedes piaci deregulációt követően egy radikális változás keretében a pénzügyi piacok szigorúbb ellenőrzését és szabályozását akarjuk”.
Swineburn asszony támogatta a közös szabályozási keret tervét, de figyelmeztetett: hiba lenne „elsőként egy túlbonyolított szabályozás felé elmozdulni”.
Bullman felvetette a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatásának gondolatát.
Mi az a G20?
A G20 csoportosulás 19 nagy gazdaságot (pl. USA, Kína, India, Brazília), valamint az Európai Uniót foglalja magában. Az EU tagállamai közül Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Németország közvetlenül is képviseltetik magukat a G20-ban, a többi uniós tagállam közvetve, az EU-tagság révén van jelen a szervezetben.
A pittsburghi tanácskozás szeptember 24-25-én lesz. A húsz fejlett, illetve fejlődő ország (például Kína, India, Brazília) vezetői vitáznak többek között a kompenzációs csomagokról, a pénzügyi intézmények által fizetett bónuszokról, és a pénzügyi piacok szigorúbb felügyeletéről és szabályozásáról. Szóba kerül az IMF finanszírozása és irányítása, a munkahelyteremtés, az energiahatékonyság, a dohai tárgyalások és az alacsony jövedelmű országok támogatása is.
További részletek :
SWIFT: jövőre újratárgyalják az EU-USA megállapodást
Újratárgyalná az USA-val a banki adatok átadásáról szóló megállapodást az EP. ©SWIFT
Az EP-képviselők nyomására az EU Tanácsa elfogadta, hogy jövőre újratárgyalják az Egyesült Államokkal a banki adatok átadásáról szóló megállapodást. Ekkorra - a lisszaboni szerződés életbe lépése esetén - az Európai Parlament döntési jogkörrel rendelkezhet ezen a területen.
Az EP által csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint az amerikai hatóságoknak kizárólag a terrorizmus elleni harc érdekében szabad átadni adatokat, és azokat csak az arányosság követelményének tiszteletben tartásával lehet tárolni, illetve használni.
A képviselők szerint megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a biztonsági intézkedések és a szabadságjogok védelme között. Az EU polgárainak és az itteni cégeknek megfelelő jogi védelemben kell részesülniük, és jogorvoslati mechanizmusokat kell létrehozni a visszaélések elkerülése érdekében - áll a szövegben.
Az EP szabadságjogokkal foglalkozó szakbizottsága aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a banki adatok átadásáról szóló köztes egyezmény tárgyalásából kihagyták az Európai Parlamentet. A Tanács nevében Beatrice Ask, svéd igazságügyminiszter bejelentette, a most tárgyalt egyezmény nem lesz hatályban 12 hónapnál hosszabb ideig. Jacques Barrot EU-biztos hozzátette, a lisszaboni szerződés elfogadása esetén azonnal újratárgyalják a szöveget. Ebben az esetben az EP mondhatja ki a döntő szót a kérdésben.
Az EP-képviselők az állásfoglalásban úgy vélik, nem volt helyes az egyezménykötés jogalapjának megválasztása. Júliusban az uniós miniszterek egyhangúlag tárgyalási felhatalmazást adtak az Európai Bizottságnak, anélkül, hogy a döntésbe bevonták volna az Európai Parlamentet. Ez - vélik a képviselők - szembemegy a Tanács jogi szolgálatának véleményével, amely szerint az ügy közösségi hatáskörbe tartozik.
További részletek :
Többet kell tenni a tejtermelőkért az EP szerint
Francia tejtermelők tüntetnek a zuhanó felvásárlási árak ellen ©BELGA/PHOTOPQR/LA MONTAGNE/GORCE Jean-Louis
Az EP-képviselők csütörtöki döntése értelmében legalább februárig megkapják a tejtermelők az eddigi támogatásokat. A parlament szerint az Európai Bizottság eddigi intézkedései messze nem voltak elegendőek.
Az EP-képviselők 447 igen, 70 nem, 16 tartózkodó vokssal fogadták el a vaj és a tejpor felvásárlási támogatásáról szóló jogszabálytervezetet. A képviselők a támogatást a sajtokra is kiterjesztenék. Az EP felszólította az Európai Bizottságot, tegyen többet a válság leküzdéséért.
A képviselők szerint a Bizottságnak sürgősen élénkítenie kell a tejtermékek iránti keresletet, az iskolatej-program alapul vételével. Az EP egy 600 millió eurós EU tejtermék-alap létrehozásával támogatnák az ágazati modernizációt.
A vitában felszólaló mezőgazdasági bizottsági elnök, Paolo De Castro (S&D, IT) azt mondta, az eddig elfogadott intézkedések nem elegendőek a termelők megsegítésére.
Tisztességes árak a fogyasztók számára
Az EP által elfogadott állásfoglalás szerint a Bizottságnak növelnie kell az élelmiszerkereskedelem átláthatóságát, sok tagországban ugyanis a fogyasztók által fizetett ár a termelői árak esése ellenére is magas maradt.
A képviselők az exporttámogatások kifutása után más EU forrásból támogatnák tovább a tejszektort, és az USA-hoz hasonlóan agrárexport-hitelbiztosítást vezetnének be.
Jó irányt lát a Bizottság
Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági biztos bejelentette, további intézkedésekkel segítik az ágazatot. Eszerint a tagállamok termelőnként 15 ezer eurós állami támogatást nyújthatnak, illetve kiegészítő kvóta alapján tejtermékeket vásárolhatnak fel.
A biztos szerint ugyan „még nem vagyunk ott, ahol szeretnénk, de jó irányba haladunk”.
További részletek :
Az EP-képviselők támogatták Barroso európai bizottsági elnökségét
José Manuel Barroso (53) egykori portugál kormányfő
Az Európai Parlament szerdán, titkos szavazáson támogatta, hogy José Manuel Barroso másodszor is az Európai Bizottság elnöke legyen.
Barroso kinevezését az EP 382 igen szavazattal, 219 ellenében, 117 tartózkodás mellett támogatta. A nizzai szerződés alapján a leadott szavazatok többségét kellett megszerezni. (A tartózkodások nem számítanak.)
Korábbi bizottsági elnöki szavazások:
2004. július 22. José Manuel Barroso 413–251–44
1999. május 5. Romano Prodi 392–72–41
1994. július 21. Jacques Santer 260–238–23
A plenáris képekben: 2009. szeptember 14–17., Strasbourg
Fotógaléria
Jerzy Buzek egykori lengyel kormányfő és jelenlegi EP-elnök belép a plenáris ülésterembe – Strasbourg, szeptember 15.
Egyéb fotók
- Képviselők és egykori EP-elnökök tapssal fogadják Jerzy Buzek jelenlegi EP-elnököt, amint belép a plenáris ülésterembe.
- Látogatók a karzatról követik, ahogy a képviselők az ülésteremben szavaznak.
- A szó elszáll, az írás megmarad…
- Lázas munka zajlik az EP sajtótermében.
- Külföldi tudósító jegyzetel miközben José Manuel Barrosót újraválasztották az Európai Bizottság elnökévé.
- Az EP teremszolgái José Manuel Barrosóra várnak az ülésterem hátsó bejáratánál.
- Ki van mellette? Ki ellene?
- A képviselők tapssal fogadják José Manuel Barroso újraválasztását az Európai Bizottság élére.
- Egy csokor virág is dukál az újraválasztott portugál politikusnak.
Bizonyára több okból is emlékezetes marad az új Európai Parlament szeptemberi plenáris ülése: megszavazták, hogy José Manuel Barroso másodszor is az Európai Bizottság elnöke legyen, és megtartotta beiktatási beszédét Jerzy Buzek, az EP új elnöke. A képviselők támogatták emellett a vaj és a tejpor felvásárlási támogatásáról szóló jogszabálytervezetet, hogy enyhítsék a bajbajutott ágazat gondjait.
Képgalériánkra kattintva felidézheti az Európai Parlament szeptember 14. és 17. között zajló strasbourgi plenáris ülésének legemlékezetesebb pillanatait.
További részletek :
- EP-összefoglaló
- Fotóriportunk