Fókusz
Az EP plenáris ülése: 2009. december 14‑17., Strasbourg
Intézmények - 14-12-2009 - 11:09
Az EP plenáris ülésterme Strasbourgban. A héten az EP szavaz az EU 2010-es költségvetéséről és átadják a Szaharov‑díjat.
Az év utolsó plenáris ülésén az EP elfogadta az unió 2010‑es büdzséjét, a képviselők méltatták a svéd EU‑elnökséget, valamint vitát tartottak az EU afganisztáni és pakisztáni szerepéről. Az ülésen átadták az EP emberi jogi elismerését, a Szaharov‑díjat a Memorial oroszországi emberijog‑védő szervezetnek. További részletek alábbi összeállításunkban.
Plenáris ülés Strasbourgban: Elítélte az elnök a Berlusconi elleni támadást
Elítélte az olasz miniszterelnök elleni támadást Jerzy Buzek EP-elnök. A parlament vitát tart arról, sérti-e az emberi jogokat az, ha az olaszországi osztálytermekben feszületeket helyeznek el.
Könnyítené az EP a mikrohitelezést
Az EP első olvasatban megszavazta a mikrohitelezésről szóló jogszabályt. A kisösszegű hitelekkel a mikrovállalkozások beindítását és fejlesztését támogatnák. A téma európai parlamenti jelentéstevője a szocialista Göncz Kinga.
Elfogadta az EP a 2010-es EU-költségvetést
Az EU 2010-es költségvetése 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalások és 122 milliárd 937 millió euró a kifizetések szintjén. A számokat csütörtökön fogadta el az EP. Az Európai Parlament témafelelőse a néppárti Surján László.
Sommaire du dossier :
EP-hírlevél 
Plenáris ülés Strasbourgban: Elítélte az elnök a Berlusconi elleni támadást 
Könnyítené az EP a mikrohitelezést 
Elfogadta az EP a 2010-es EU-költségvetést 
Göncz Kinga a mikrohitelezés finanszírozásáról 
A képviselők méltatták a svéd EU‑elnökséget - Az orosz Memorial átvette az EP Szaharov-díját
REF: 20091207FCS66070
EP-hírlevél
Az orosz Memorial mozgalom kapja a Szaharov-díjat
Az EP emberi jogi elismerését, a Szaharov-díjat az idén Oleg Orlov, Szergej Kovaljev és Ljudmila Alekszejeva veheti át a Memorial nevű mozgalom és a többi orosz emberijog-védő képviseletében. A díjat szerdán délben, ünnepélyes ülésen adja át az Európai Parlament elnöke.
Szavazás az EU 2010-es költségvetéséről
Az EP csütörtökön szavaz az unió 2010-es büdzséjéről. Az idei költségvetés fő kérdése az volt, honnan teremtik elő a gazdaságélénkítési tervhez szükséges 2,4 milliárd eurót. A parlamenti témafelelős Surján László (néppárti).
Könnyítené az EP a mikrohitelezést
Az EP szavaz a mikrohitelezésről szóló javaslatról. A kisösszegű hitelekkel a mikrovállalkozások beindítását támogatnák. A parlament jelentéstevője Göncz Kinga (szocialista).
Az EP értékeli a svéd EU-elnökséget
Az Európai Parlament szerdán vitázik a svéd elnökség félévéről, valamint az Európai Tanács előző heti üléséről. A plenáris ülésen felszólal Fredrik Reinfeldt, svéd miniszterelnök.
Vita Jeruzsálem státuszáról és a közel-keleti helyzetről
A képviselők a Bizottság és a Tanács nyilatkozatait követően vitáznak a közel-keleti helyzetről. Az EU Tanácsának december 8-ai nyilatkozata szerint Jeruzsálemnek kell lennie Izrael és a jövendő palesztin állam fővárosának is.
Vita a közép- és kelet-európai EU-országok gazdaságáról
Az Európai Parlament kedd este folytat vitát az unió keleti fele gazdaságainak helyzetéről és a válságból való kilábalásról.
A 2009. december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében az Európai Parlament jelentős új jogalkotási hatásköröket kapott. Mostantól szinte az összes uniós jogszabályról - így a mezőgazdaság, a bevándorlás, az energia és az uniós költségvetés területén is - az Európai Parlament határoz a Miniszterek Tanácsával közösen. Az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve, az EP nagyobb szerepet játszik számos uniós főtisztviselő kinevezésében is, ezzel is növelve az EU elszámoltathatóságát.
További részletek :
Plenáris ülés Strasbourgban: Elítélte az elnök a Berlusconi elleni támadást
Újságíró az egyperces felszólalások élő közvetítését nézi Strasbourgban
Elítélte az olasz miniszterelnök elleni támadást Jerzy Buzek EP-elnök. A parlament vitát tart arról, sérti-e az emberi jogokat az, ha az olaszországi osztálytermekben feszületeket helyeznek el.
„Ez semmiképpen sem a politikai párbeszéd módja” - mondta Jerzy Buzek EP-elnök hétfőn, határozottan elítélve a Silvio Berlusconi olasz kormányfő elleni, vasárnap esti támadást.
Az elnök megemlékezett arról, hogy Lengyelországban 28 évvel ezelőtt vezették be a szükségállapotot, mely alatt közel száz embert megöltek, és mitegy tízezret letartóztattak.
Buzek emlékeztetett, hogy a Szaharovról elnevezett emberi jogi díjat szerda délben adják át a Memorial nevű orosz szervezetet képviselő Oleg Orlovnak, Szergej Kovaljovnak és Ljudmila Alekszejevának
Az EP 118-78 arányban úgy döntött, az EFD (Szabadság és Demokrácia Európája) frakció kezdeményezésére „a szubszidiaritás elvének védelme” címen napirendre vesz egy képviselői kérdést, amely az Európai Emberi Jogi Bíróságnak az olaszországi osztálytermekben elhelyezett feszületekkel kapcsolatos döntésével foglalkozik. Az erről szóló vitát kedd este tartják, csütörtökön pedig állásfoglalásról is szavaznak.
A 2009. december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében az Európai Parlament jelentős új jogalkotási hatásköröket kapott. Mostantól szinte az összes uniós jogszabályról - így a mezőgazdaság, a bevándorlás, az energia és az uniós költségvetés területén is - az Európai Parlament határoz a Miniszterek Tanácsával közösen. Az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve, az EP nagyobb szerepet játszik számos uniós főtisztviselő kinevezésében is, ezzel is növelve az EU elszámoltathatóságát.
Könnyítené az EP a mikrohitelezést
Göncz Kinga elégedetten fogadta, hogy az EP első olvasatban megszavazta a mikrohitelezésről szóló jogszabályt
Az EP első olvasatban megszavazta a mikrohitelezésről szóló jogszabályt. A kisösszegű hitelekkel a mikrovállalkozások beindítását és fejlesztését támogatnák. A téma európai parlamenti jelentéstevője a szocialista Göncz Kinga.
Az európai mikrofinanszírozási eszközből tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztató, legfeljebb évi 2 millió euró forgalmú vállalkozások beindítását vagy fejlesztését támogatná az Európai Unió. A legfeljebb 25 ezer eurós összeget olyanok vehetnék fel, akik ilyen forrásokhoz a hagyományos hitelpiacokon nem jutnának hozzá.
Az erről szóló jogszabálytervezetet kedden 516 igen, 82 nem, 4 tartózkodó vokssal szavazta meg az EP.
A képviselők elfogadták az Európai Bizottság javaslatát a négy évig tartó, 100 millió eurós mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról, azonban most nem szavaztak arról a bizottsági kezdeményezéséről, amelynek értelmében a programot a sérülékeny társadalmi csoportok támogatására szolgáló Progress-programból finanszíroznák. A Bizottság arra történő hivatkozással kérte ezt, hogy a 2006-os intézményközi megállapodás korábban az EP kérésére emelte meg 114 millió euróval a Progress keretét.
Annak érdekében, hogy a program 2010 elején elkezdődhessen, a képviselők támogatták, hogy erre a célra különítsenek el 25 millió eurót a 2010-es EU-költségvetésből. Erről a képviselők a 2010-es költségvetéssel együtt szavaznak csütörtökön. A további három év finanszírozására egyelőre nincs megállapodás a Tanács és a Parlament között.
Elfogadta az EP a 2010-es EU-költségvetést
Jerzy Buzek az EP elnöke aláírja az EU 2010-es költségvetését 2009. december 17-én, Strasbourgban
Az EU 2010-es költségvetése 141 milliárd 453 millió euró lesz a kötelezettségvállalások és 122 milliárd 937 millió euró a kifizetések szintjén. A számokat csütörtökön fogadta el az EP. Az Európai Parlament témafelelőse a néppárti Surján László.
„Ha azt akarjuk, hogy 2010-ben növekedjék az európaiak biztonságérzete, akkor ezt a költségvetést hatékonyan, ügyesen végre kell hajtani, hiszen ezért növeltük meg az energiabiztonságot, támogatjuk a munkahelyteremtést, vezetjük be a mikrofinanszírozási eszközt. Támogatjuk a kutatás-fejlesztést, az élethosszig tartó tanulást. Segíteni akarunk a tejágazaton, lehetőségekhez képest mérsékeljük a klímaváltozás káros hatásait.” Ezt mondta a költségvetés plenáris vitájában Surján László, az EP jelentéstevője.
A képviselő hozzátette: „nincs elég mozgásterünk, olyan fejezetek vannak, amelyekben semmiféle tartalék nincs. Elkerülhetetlen tehát a többéves költségvetési terv időközi felülvizsgálata”.
Az elfogadott 2010-es büdzsé a tagállami nemzteti jövedelmek összességének 1,04 százalékának felel meg (a kifizetéseket tekintve).
A fő számok millió euróban (Köt.: kötelezettségvállalás, Kif.: kifizetés):
|
2009-es költségvetés |
A 2007-2013-as költségvetésben 2010-re tervezett |
2010-es költségvetés | ||||
|
Fejezet |
Köt. |
Kif. |
Köt. |
Kif. |
Köt. |
Kif. |
|
1a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |
13775 |
11106 |
14362 |
- |
14862 |
11342 |
|
1b Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért |
48427 |
34963 |
49388 |
- |
49388 |
36385 |
|
2 Természeti erőforrások megőrzése |
56721 |
52566 |
59955 |
- |
59499 |
58136 |
|
3a Szabadság, biztonság, igazságosság |
864 |
617 |
1025 |
- |
1006 |
739 |
|
3b Polgárság |
663 |
691 |
668 |
- |
668 |
659 |
|
4 Az EU mint globális partner |
8104 |
8324 |
7893 |
- |
8141 |
7788 |
|
5 Adminisztráció |
7695 |
7695 |
7882 |
- |
7889 |
7889 |
|
Összesen |
136458 |
116172 |
141173 |
134155 |
141453 |
122937 |
|
A GNI %-ában |
1,18% |
1,00% |
- |
- |
1,20% |
1,04% |
Háttér
A főbb számokban november 18-án egyezett meg az EP és a Tanács delegációja. Az összesen 5 milliárd eurós gazdaságélénkítési tervhez még szükséges 2,4 milliárdot a második (főleg mezőgazdaság) és az ötödik fejezetben (adminisztráció) lévő 2009-es és 2010-es tartalékokból és maradványösszegekből csoportosították át. A rugalmassági eszközön keresztül a tagállamok további 120 millió eurót is rendelkezésre bocsátanak. Ebből támogatják a bulgáriai kozloduji atomerőmű bezárását is. Az EP szakbizottsága a második olvasatban december 2-án fogadta el a plenáris ülés elé terjesztett számokat.
A mostani az utolsó költségvetés, amelyet még a nizzai szerződés alapján fogadnak el. Eszerint a képviselőknek nem lenne hatáskörük a mezőgazdasági büdzsé módosítására. Ezzel együtt sikerült elérni, hogy az EP kérésére bekerüljön a költségvetésbe egy 300 millió eurós összeg a tejtermelők támogatására. A jelentéstevő Surján László szerint ez már „Lisszabon szelleme”. A december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés szerint ugyanis a parlament hatásköre költségvetési kérdésekben teljessé vált.
Göncz Kinga a mikrohitelezés finanszírozásáról
Göncz Kinga reméli, hogy jövőre 500 millió euróval támogatnák a mikrohitelezést
Az európai mikrofinanszírozási program célja, hogy segítse a veszélyeztetett csoportokat és a munkanélkülieket saját vállalkozásuk beindításában, mint a válságból való felépülés támogatásának egyik legokosabb módja. Ha az EP jóváhagyja a programot, a pénz már 2010 elejétől folyósítható. Az EP foglalkoztatási bizottsága külön finanszírozási keretben gondolkodik, ellentétben a Bizottság terveivel, melyek szerint egy másik létfontosságú EU‑támogatási rendszerből vonnának el forrásokat.
Göncz Kinga (szocialista) jelentéséről december 14-én tart vitát az EP. Alább a parlamenti témafelelős nyilatkozik.
Miben áll a mikrofinanszírozási program, és miért ilyen fontos ez most?
Különböző forrásokból azt halljuk, hogy vége a pénzügyi-gazdasági válságnak. De a legtöbb politikus és szakértő szerint a válság társadalmi következményei távolról sem értek véget, és a munkanélküliség egész Európában növekszik.
A mikrofinanszírozási lehetőség a válság által különösen érzékenyen érintett rászoruló társadalmi csoportokat támogató új eszköz. Ezek olyan emberek, akik elveszíthetik munkájukat, vagy ha már munkanélküliek, másoknál nehezebben tudnak visszakerülni a munkaerőpiacra. Ezen felül, nincs hozzáférésük a hagyományos hitelrendszerekhez, mivel a bankok túl kockázatosnak és költségesnek tartják őket.
A veszélyeztetett csoportok és a munkanélküliek saját vállalkozásuk beindításához való segítése a gazdaság élénkítésének egyik eszköze. Új lehetőségeket teremt, és bizonyos mértékben kompenzálja őket a hagyományos munkaerőpiacon elérhető korlátozott lehetőségekért.
A kedvezményezettek képzést és segítséget is kapnak életképes és fenntartható vállalkozások kifejlesztéséhez. Remélem, hogy a kezdeti finanszírozás az 500 millió eurót is elérheti, állami és magán forrásból egyaránt.
Mi volt eddig az EP álláspontja a Bizottságéhoz képest a mikrohitelek finanszírozásával kapcsolatban?
A foglalkoztatási és szociális bizottság által novemberben elsöprő többséggel elfogadott jelentésem a mikrofinanszírozási eszközről tovább megy az eredeti bizottsági javaslatnál a finanszírozás és a célcsoportok számára történő tanácsadás és képzés támogatásának tekintetében.
A Bizottság azt javasolta, hogy csoportosítsanak át 100 millió eurót a Progress költségvetéséből. (A szerk.: A Progress közösségi program célja, hogy támogassa a tagállamokat a foglalkoztatási, a megkülönböztetés-mentességi és a társadalmi integrációs politikáik összehangolásában).
A foglalkoztatási bizottság elfogadott egy módosítást, amely külön költségvetési tételbe sorolja az eszközt. Meg vagyok róla győződve, hogy a Progress költségvetéséből történő átcsoportosítás rossz jelzést adna, mivel az a leginkább veszélyeztetett csoportokat célozza. Ezen kívül meg vagyok győződve arról, hogy négy évre 100 millió euró a minimális kiinduló összeg az eszköz hatékony működése az egyéb források bevonzása érdekében.
Mit vár a hétfői közös vitától?
Remélem, hogy az Európai Parlament elfogadja a mikrofinanszírozási eszközzel foglalkozó jelentésemet és biztosítják a program első évéhez szükséges pénzügyi eszközöket. Így az Európai Parlament mindent megtesz majd annak érdekében, hogy 2010 elején elindulhasson a program. Most a Tanács térfelén a labda.
További részletek :
A képviselők méltatták a svéd EU‑elnökséget
Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő a svéd EU‑elnökségről szóló EP-vitán
A svéd elnökség és a Tanács december 10–11‑i ülésének eredményeit értékelő szerda délelőtti vitában a képviselők méltatták Stockholm teljesítményét. Az elmúlt hat hónap értékelése mellett az EP‑képviselők érintették az éghajlatváltozás, valamint az új 2020‑as uniós stratégia kérdését is.
Fredrik Reinfeldt a parlamenti vita elején elmondta: amikor Svédország július 1-én átvette az EU elnökségét volt egy új Európai Parlament, ám az Európai Bizottságnak még nem volt új elnöke, és nem történt meg az ír népszavazás. „Nem volt világos, hogy az összes tagállam ratifikálja‑e a lisszaboni szerződést, és hogy az hatályba léphet-e a svéd elnökség ideje alatt. Majd a dráma megoldódott”. Reinfeldt az EU legfőbb prioritásai között említette az éghajlatvédelmet, a gazdasági válság kezelését és a lisszaboni szerződés végrehajtását.
A képviselők elégedettek a svéd EU-elnökséggel
José Manuel Barroso elmondta, az általa eddig látott 11 elnökségből a svéd elnökség mindenképpen dobogós helyen végezne.
Joseph Daul (néppárti, francia) gratulált Reinfeldtnek amiért „becsületes és felelős módon” kezelték az ügyeket, ami „a svéd elnökség védjegye” volt.
Martin Schulz (S & D, német) úgy vélte, hogy a kemény munka ellenére, a svéd elnökség nem volt képes befolyást gyakorolni olyan kérdésekben, mint Koppenhága, a rotációs elnökségi rendszer miatt. A svéd elnökségnek azt is „meg kellett még egyszer tapasztalnia, hogy Sarkozy és Merkel nem rakták ki az asztalra kártyáikat, és az emberek azt mondták – a svéd miniszterelnök nem tudja, mi folyik itt”.
Michał Tomasz Kamiński (konzervatív-reformer, lengyel) köszönetet mondott a svéd miniszterelnök azért, hogy „a válságos időszakokban ellenállt a populizmus kísértésének”.
Mario Borghezio (Szabadság és Demokrácia Európája, olasz) az illegális bevándorlás, a menekültek és a szervezett bűnözés kapcsán bírálta a svéd elnökséget. Kritikával illette továbbá Stockholmot a minaretek építéséről szóló svájci népszavazás kapcsán tett nyilatkozatai miatt: „Hogyan bírálhatja az EU e demokratikus országot, amely már a középkor óta demokratikus?”"
„Ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat" várnak a képviselők Koppenhágától
A koppenhágai klímacsúcs kapcsán Barroso bizottsági elnök kijelentette: „Az éghajlatvédelmi intézkedések már többször megosztották az Európai Tanácsot, de most nem: mindenki egyetértett abban, hogy az uniós összefogás közös érdek”.
Daul olyan „ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat" vár a koppenhágai konferenciától, „amelyekhez, megsértésük esetén, pénzügyi szankciók kapcsolódnak".
Guy Verhofstadt (liberális, belga) szerint az EU-nak szorosan együtt kellene működnie az Egyesült Államokkal és Kínával, mert ha ez a három szereplő megállapodik, akkor az már „megfelelő alap a többiek meggyőzése érdekében”. Az EU-nak azonnal 30%-os gázkibocsátás‑csökkentést kellene javasolnia – tette hozzá.
Rebecca Harms (zöldpárti, német) hangsúlyozta, hogy a kibocsátás‑csökkentési célok „egyszerűen nem elegendőek”, mert „az európaiaknak sok kiskapu áll rendelkezésükre”.
2020-as EU-stratégia
Az Európai Bizottság 2010 elejére stratégiai javaslatot kíván tenni annak érdekében, hogy az EU teljes mértékben kilábalhasson a válságból, felgyorsítva az intelligens és zöld gazdaság felé történő elmozdulást. Az EU 2020-as stratégiája azt pótolná tehát, amit a lisszaboni stratégiának nem sikerült megvalósítania.
Daul arra szólított fel, hogy „Ne ismételjük meg a lisszaboni stratégia hibáit”, amely „irreális célokat” tűzött ki. A néppárti frakcióelnök abbéli reményének is hangot adott továbbá, hogy a 2020-as stratégiának nem nagyobb a füstje, mint a lángja.
Lothar Bisky (GUE/NGL, német) azt bírálta, hogy az új stratégia a kudarcot vallott lisszaboni stratégia folytatása. Most itt az ideje, hogy „a gazdasági haszon helyett az emberek társadalmi szükségleteire" összpontosítsunk.
Barroso felajánlotta az EP-nek, hogy szervezzenek külön vitát az EU 2020-as stratégiájáról. Svédországot 2010. január 1‑jétől Spanyolország követi az EU Tanácsának soros elnöki posztján.
Az orosz Memorial átvette az EP Szaharov-díját
Szergej Kovalev, az oroszországi Memorial emberijog‑védő szervezet munkatársa, egykori politikai fogoly december 16‑án Strasbourgban szívhez szóló beszédben emlékezett meg meggyilkolt emberijog‑védő kollégáiról, felszólítva Európát: gyakoroljon nyomást Oroszországra. Kovalev, Oleg Orlovval és Ljudmila Alekszejevával együtt, az EP ünnepélyes ülésén Jerzy Buzek házelnöktől vehette át az Európai Parlament 2009‑es emberi jogi elismerését.
A három díjnyertes jogvédő személyesen megjelent Strasbourgban, hogy Jerzy Buzek házelnöktől átvegyék az Európai Parlament emberi jogi elismerését.
„Büszke vagyok erre a döntésre, és arra, hogy azt egyhangúan hoztuk meg. Natalia Estemirovának és Anna Politkovszkajának ma itt kellene lenniük: gyilkosaikat bíróság elé kell állítani” – jelentette ki Jerzy Buzek az Európai Parlament elnöke.
„Ez a díj halott barátainké is”
A díjnyertes oroszországi emberi jogi szervezet nevében felszólaló Szergej Kovalev elmondta: „Biztos vagyok benne, hogy amikor a Memorial szervezetnek ítélték oda a Szaharov-díjat, az Európai Parlament szem előtt tartotta őket – elsősorban halott barátainkat, fegyvertársainkat, rokonlelkeinket. Ez a díj jogosan illeti meg őket. Az első név, amelyet említenem kell: az idén nyáron Csecsenföldön meggyilkolt emberi‑jogvédő Natalia Estemirováé, a Memorial munkatársáé.”
„De nem folytathatom anélkül, hogy további neveket ne említenék: a Moszkvában meggyilkolt Sztaniszlav Markelov ügyvéd, Anna Politkovszkaja és Anasztazia Baburova újságírók, a Szentpéterváron lelőtt Nyikolaj Girenko etnológus, a Dagesztánben meggyilkolt Farid Babayev, és sokan mások– sajnos a listát hosszan folytathatnám” – tette hozzá.
„Andrej Szaharov egy kiváló gondolkodó”
A díj névadójáról, Andrej Szaharovról szólva Kovalev elmondta: „Andrej Szaharov, aki pontosan húsz évvel ezelőtt halt meg, nem csak az emberi jogok kiváló bajnoka, hanem egy kiváló gondolkodó is volt. Az Európai Közösség, amelynek parlamentje még Szaharov életében létrehozta a Szaharov-díjat, ma talán a legközelebb áll ahhoz a jövőben egységes emberiség modelljéhez, amelyről Andrej Szaharov Dmitrijevics álmodott”.
Oroszország kapcsán az egykori politikai fogoly Kovalev kifejtette: „Országunkban a helyzet nem olyan egyszerű, mint amilyennek az a felületes szemlélőnek tűnhet. Sok szövetségesünk van a társadalomban – az emberi jogokért és a sztálinizmus elleni küzdelmünkben egyaránt. Mindazonáltal az orosz hatóság sem olyan homogén, mint amilyennek első látásra tűnhet”.
„Oroszországnak ma támogatás és nyomásgyakorlás kell”
„Mit várhatunk az európai politikusoktól és az európai közvéleménytől? Andrej Szaharov Dmitrijevics több mint húsz évvel ezelőtt már megfogalmazta ezen elvárásokat: »Hazámnak ma támogatásra és nyomásgyakorlásra van szüksége«”.
Európáról szólva Kovalev úgy fogalmazott: „Mit tegyen tehát Európa Oroszországgal kapcsolatban? A mi szempontunkból a válasz egyszerű: úgy kell fellépnie Oroszországgal szemben, mint bármely más európai országgal szemben, amely bizonyos kötelezettségeket vállalt és felelősséggel tartozik azok teljesítéséért”.
„A gondolatszabadság minden más szabadságjog alapja”
.
„Európa kötelessége, hogy ne maradjon csendben, hanem újra és újra emlékeztessen arra, és tisztelettel, határozottan ragaszkodjon ahhoz, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségeit” – tette hozzá.
„Európa kötelessége, hogy ne maradjon csendben, hanem újra és újra emlékeztessen arra, és tisztelettel, határozottan ragaszkodjon ahhoz, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségeit” – tette hozzá.
„A gondolatszabadság minden más szabadságjog alapja. Ezért olyan találó a Szaharov-díjat a gondolat szabadsága díjának nevezni. Büszkék vagyunk arra, hogy ma ezt mi kaphatjuk meg."
Kovalev beszédét állótapssal üdvözölték a képviselők.