EP-állásfoglalás az uniós Duna-stratégiáról

A parlament csütörtökön, 544 igen, 13 nem, 10 tartózkodó vokssal megszavazott állásfoglalása felszólítja az Európai Bizottságot, hogy legkésőbb 2010 végéig nyújtsa be a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát.

 

A Duna tíz európai országot köt össze, ezek közül hat uniós tagállam. A folyó a Majna-csatornával és a Rajnával együtt összeköti az Északi-tengert a Fekete-tengerrel, és - vélik a képviselők - erősítheti a fekete-tengeri térség geostratégiai helyzetét.

 

Az EP szerint „a Duna-medence fontos kereszteződési pont az EU kohéziós politikájával kapcsolatos programok, az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokra vonatkozó programok és a potenciális tagjelölt országok között”. Ezért - így az állásfoglalás - „olyan terület, ahol fokozott szinergia alakítható ki a különböző európai uniós politikák - a kohéziós, a közlekedési, az idegenforgalmi, a mezőgazdasági, a halászati, a gazdasági és szociális fejlesztési, a környezetvédelmi, a bővítési és a szomszédsági politika - között.

 

A képviselők úgy vélik, az uniós Duna-stratégia előkészületeibe be kell vonni a Duna térségének illetékes regionális és helyi érdekelt feleit, hogy világosan azonosítani lehessen, mire van szükség a területek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztése érdekében.

 

Az EP „sürgeti a jelenleg szennyezett Duna ökológiai állapotának javítását és a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok további folyóba engedésének megakadályozását célzó intézkedések meghozatalát”.

 

Az állásfoglalás „hangsúlyozza a dunai halállomány védelmének és megerősítésének szükségességét”, és felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tervet a Dunában élő természetes tokhal-állomány megőrzésére és megújítására.

 

A szöveg kitér az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások használatát ösztönző projektek, valamint a fenntartható idegenforgalom, az ökoturizmus támogatására, a vállalkozásfejlesztési hálózatok létrehozására. A parlament továbbá úgy véli, „a belvízi hajózási rendszer a régió közlekedésfejlesztésének fontos aspektusa”, és javasolja transzeurópai és a régión közlekedés fejlesztését, árufuvarozási folyosók és nagy sebességű vasutak létrehozását.

 

Az EP erősítené a Duna térségében a „multinacionális mobilitást”, támogatja a régión belüli egyetemi csereprogramokat, „és javasolja, hogy a régióban működő egyetemek alakítsanak hálózatokat a nemzetközi szinten is versenyképes kiválósági központok kialakulásának elősegítése érdekében”.

 

Az Európai Parlament állásfoglalása végül javasolja, „hogy a helyi és regionális szinten érintett felekkel való konzultációt követően kétévente kerüljön sor egy uniós Duna-csúcsra, és ennek következtetéseit ismertessék az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel”.