Hamarosan bíróság elé áll Ratko Mladic és Goran Hadžić?

 

Még nem vagyunk a teljes folyamat végén, talán még túl korai lenne végső következtetést vonni. Úgy vélem, egyértelmű, hogy 161 személy elleni vádemeléssel a Törvényszék meghatározó szerepet játszott a régióban elkövetett bűncselekmények kezelésében. Ez lehetett volna több is, kevesebb is.

 

Természetesen a Törvényszék kezdeti szakaszában számos szervezési, logisztikai problémával kellett szembenéznünk. De ha megnézzük a perek számát úgy vélem, meglehetősen sikeresek voltunk. Tágabb kontextusban szemlélve pedig közismert, hogy a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék (ICTY), a Ruandai nemzetközi törvényszék (ICTR), a Sierra Leone-i különleges bíróság, a kambodzsai bíróság rendkívüli kamarái (ECCC) után ott a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB). Szóval úgy vélem, az ad hoc bíróságok tapasztalata meghatározó szerepet játszott az állandó törvényszékkel rendelkező Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásában.

Több millió oldalnyi dokumentumot kezelnek a bíróságok. Több ezer áldozat tett tanúbizonyságot az elmúlt 16 évben. De nem vagyunk abban a helyzetben, hogy számokkal szolgáljunk, mert a számok nagyon viszonylagosak, és az áldozatok tekintetében különböznek. Vannak olyan áldozatok, akik elvesztették életüket, családjukat, és vannak, akik nemi erőszak áldozatává váltak: az áldozatok közössége rendkívül nagy. Valahogy az egész térség néhány egyén által elkövetett bűncselekmények áldozata, és az egész térség még ma is szenved politikailag.

 

Az egyetlen jó forgatókönyv az, ha a szökevényeket még a Törvényszék fennállása alatt letartóztatják, ami azt jelenti, a következő két-három évben. A legkedvezőtlenebb esetre a Biztonsági Tanács az úgynevezett reziduális mechanizmuson dolgozik. Ez egy olyan intézmény létrehozását jelenti, amely a tanúk védelmével kapcsolatos fennmaradó segítségnyújtási kérelmekkel foglalkozik majd. És ennek a reziduális mechanizmusnak lesz egy bírósági összetevője is – ha úgy tetszik egyfajta alvó bíróság, amely akkor lépne életbe, ha egy későbbi időpontban letartóztatnák az egyik szökevényt.

 

Mivel az üzenet – úgy vélem – amit a Biztonsági Tanács és a nemzetközi közösség valójában közvetíteni szeretne az az, hogy bármikor, bárhol is fogják el a szökevényeket, bírósági eljárás alá vetik majd őket.

Nem ez a terv. Ez az egyik ok, amiért itt vagyunk, hogy segítséget kérjünk partnerektől a világban – ezek egyike éppen az Európai Parlament –, hogy valóban munkálkodhassunk, és támogassuk a térségbeli országokat a még szabadlábon lévő szökevények letartóztatása érdekében.