EP-állásfoglalás az EU2020 stratégiáról

Az EU2020 stratégiának hatékony választ kell adnia a gazdasági és pénzügyi válságra - vélik a képviselők 462-140-58 arányban elfogadott állásfoglalásukban.

 

Az EP arra kéri a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett tegyen javaslatot az EU2020 stratégiát végre nem hajtó tagállamok elleni szankciókra, emellett úgy véli, a tagállamoknak be kellene számolniuk arról, hogyan használták fel az európai forrásokat a stratégia céljai elérése érdekében

 

„Mivel túl sok fontos európai cél nem valósult meg a lisszaboni stratégia keretében”, a parlament „üdvözli az Európai Tanács azon határozatát, mely szerint kevesebb, de jobban meghatározható, realisztikusabb és számszerűsíthetőbb célt kell kitűzni.” Az állásfoglalás szerint intézményközi megállapodásban kell biztosítani, hogy a Tanács a Parlamenttel való formális konzultáció nélkül az elkövetkező években nem hagyhasson jóvá a stratégiát érintő változtatásokat.

 

A képviselő úgy vélik, „a lisszaboni stratégia amiatt fulladt kudarcba, hogy a tagállamok elkötelezettség és a saját felelősség hiányában nem valósították meg a közösen kitűzött fellépéseket, továbbá hiányoztak a hatékony uniós szintű ösztönzők és a kötelező erejű uniós jogi aktusok”.

 

Az állásfoglalás felszólítja az Európai Tanácsot, hogy a gazdaságpolitika területén hagyjon fel a legjobb gyakorlatok cseréjén és a tagállamok egymásra gyakorolt nyomásán alapuló, nyílt koordinációs módszerrel.

 

A képviselők szerint „a magas és növekvő munkanélküliség eredményes kezelése érdekében az EU-nak nagyratörő szociális menetrendet kell kidolgoznia”.

 

A parlament „úgy ítéli meg, hogy Európa népességének elöregedése szükségessé teszi az egész életen át tartó tanulásra irányuló politikákat és a nyugdíjkorhatár rugalmasabbá tételét”.

 

A szöveg szerint szorosabb gazdasági koordinációra van szükség az euróövezet országai között, európai felügyeleti hatóságot kell létrehozni az esetleges válsághelyzetek megelőzése érdekében, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kis- és középvállalkozások ösztönzésére és támogatására, valamint a bürokrácia csökkentésére.

 

A parlament „úgy véli, hogy a jelenlegi költségvetés nem fedezi kellőképpen a XXI. század kihívásainak való megfeleléshez szükséges pénzügyi igényeket”, ezért arra kéri a Bizottságot, „terjesszen elő bátor javaslatot arra, hogyan lehetne sikerre vinni az EU 2020 stratégiát”.