Háttér
Politikai mérföldkövek 2010 első felében
Intézmények - 22-07-2010 - 17:57
2010 legfontosabb pillanatai az EP-ben
Az Európai Parlamentnek az új, lisszaboni szerződés által kiterjesztett hatáskörét alkalmazva sikerült nyomást gyakorolnia az Európai Bizottságra és a tagországok kormányaira, hogy a polgári szabadságjogok védelme érdekében tárgyalják újra az USA-val a pénzügyi adatok megosztásával kapcsolatos SWIFT-megállapodást.
Az alábbi összeállításban részletesen olvashat 2010 politikai mérföldköveiről, például az új Bizottság megválasztásáról vagy a megerősített együttműködés első példájáról.
Sommaire du dossier :
REF: 20100630FCS77235
Hivatalba lépett az új Bizottság
Az új, „Barroso II” bizottság tagjai megválasztásuk előtt Strasbourgban
Az Európai Parlament kedden Strasbourgban megszavazta az új összetételű Európai Bizottság kinevezését. Ezzel három hónappal azután, hogy lejárt az előző bizottság mandátuma, hivatalba léphet az unió új, teljes felhatalmazású végrehajtó testülete.
A José Manuel Barroso vezette új biztosi testület mandátuma 2014. október 31-ig tart. A 27 tagú végrehajtó testületben minden EU‑tagországot egy személy képvisel. A magyar biztos, Andor László a foglalkoztatási és szociális ügyekért felel. Az EP február 9‑ei strasbourgi voksolásán 488-an szavaztak igennel, 137-en nemmel, 72-en pedig tartózkodtak.
27 jelölt, 81 óra, 1750 kérdés
Nyolc hónappal az európai parlamenti választásokat követően február 10-én hivatalba léphet az unió új, teljes felhatalmazású végrehajtó testülete. A biztosjelöltek listájának közzétételétől számítva közel három hónapot vett igénybe a 27 jelölt meghallgatása. Az új biztosoknak az összesen 81 órát igénybe vevő „parlamenti vizsgákon” 1750 kérdésre kellett felelniük.
Jelentős sajtóérdeklődés kísérte a meghallgatásokat
A meghallgatásokról mintegy 2 ezer cikket közöltek Európa-szerte: egyedül Bulgáriában 300 cikk jelent meg, nem véletlenül, hiszen nagy vihart kavart Rumjana Zseleva bolgár biztosjelölt meghallgatása, illetve az azt követő visszalépése. Az EP‑ből 83 tévécsatorna 165 munkatársa tudósított az eseményről. A témában 36 sajtóközleményt adott ki az Európai Parlament, és a maival együtt 20 cikk jelent meg a testület hivatalos honlapján.
Meghallgatások 22 nyelven
A meghallgatásokat megelőzően a képviselők kérdőíveket juttattak el a biztosjelöltekhez, hogy felmérjék szaktudásukat és alkalmasságukat. A jelöltek válaszát az EU 22 hivatalos nyelvén tették közzé: ami durván 3300 oldalnyi fordítást igényelt. Egyszerre két meghallgatás zajlott párhuzamosan, mindkettő szimultán tolmácsolással az EU 22 hivatalos nyelvén.
SWIFT-megállapodás: hogyan tovább?
SWIFT és IBAN kód szükséges a külföldi átutalásokhoz ©BELGA_imagebroker_Bernhard Classen
Az uniós külügyminiszterek immár hivatalosan is érvénytelennek nyilvánították azt az átmeneti megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy a SWIFT‑rendszeren keresztül banki adatokat adjanak át az Egyesült Államoknak. Mint ismert, az EP február 11‑én leszavazta az Egyesült Államokkal aláírt megállapodást, mivel a képviselők nem látták biztosítottnak az adatok védelmét, a kölcsönösség hiányára hivatkoztak és aránytalannak találták a rendelkezéseket. Az EP új tárgyalásokat javasolt.
A SWIFT nevű, belgiumi székhelyű cég kezeli a világ nemzetközi pénzügyi átutalásainak 80 százalékát. Aki már indított külföldről utalást, az tudja, hogy az indító banknál kérik a kedvezményezett bank SWIFT kódját.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően az Amerikai Egyesült Államok Kincstára bevezette az ún. Terrorizmus finanszírozását nyomon követő Programot (TFTP), amelynek keretében azonosítják és nyomon követik azokat a pénzügyi tranzakciókat, amelyek feltehetően terrorista cselekmények finanszírozásával állnak összefüggésben. A terroristák ugyanis rendszeres átutalásokkal finanszírozzák fegyverbeszerzéseiket, új tagjaik kiképzését, utazásaikat, hamis okmányok beszerzését, stb.
2009 végére a SWIFT új operatív központot létesít Svájcban. Addig, rendszerbiztonsági okokból, az európai adatbázisnak létezett egy ún. „tükör‑adatbázisa” az Egyesült Államokban is. Ezért új megállapodás megkötésére van szükség az EU és az USA között.
Leszavazta az EP az Egyesült Államokkal aláírt megállapodást
A képviselők a kezdetektől fogva bírálták a megállapodást, mondván, hogy nem biztosítottak a személyes adatok védelméhez fűződő jogok. Kritikával illették továbbá a Tanácsot is, amiért a lisszaboni szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépését megelőzően írta alá az átmeneti megállapodást. Mint ismert, a lisszaboni szerződés jelentősen megnövelte az EP idevonatkozó hatáskörét.
A megállapodást elutasító február 11-ei állásfoglalásában a Parlament kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdeményezzen egy olyan, az Egyesült Államokkal kötendő hosszú távú megállapodást, amely minden tekintetben megfelel az immár kötelező erejű alapjogi chartát is magában foglaló lisszaboni szerződésnek.
„Az EP-ben kialakult többségi nézet szerint nem sikerült elérni a biztonság és az állampolgári jogok védelmének helyes egyensúlyát a Tanács által hozzánk benyújtott szövegben” – mondta a parlamenti elutasító szavazást követően Jerzy Buzek, az EP elnöke.
A február 10-ei EP‑vitán a téma jelentéstevője Jeanine Hennis‑Plasschaert (liberális, holland) azt mondta, a bankadatok felhasználása szükséges a terrorizmus elleni harcban, de „a Tanács nem volt elég kemény” az adatvédelem terén. A képviselő csalódásának adott hangot, amiért az EU „továbbra is az Egyesült Államokba szervezi ki a biztonsági szolgálatait, mindenféle kölcsönösség nélkül”.
„Egyenlő súllyal akarjuk biztosítani a biztonságot és az adatvédelmet” – mondta a szavazást megelőzően Ernst Strasser (néppárti, osztrák), hozzátéve, hogy a szöveg létrejötte nem volt megfelelő. „A Tanács tett pár bátorító jelzést, de nem ment túl ezen” – tette hozzá a néppárti szónok.
Martin Schulz (szocialista, német) szerint az alapvető jogokkal összhangban nem lévő egyezmény aláírásával hibáztak az uniós kormányok. Szerinte „ez egy rossz egyezmény, amit egyszerűen nem támogathatunk”.
Új tárgyalások, új megállapodás
Kérdésünkre válaszolva Hennis‑Plasschaert kijelentette: „A terrorizmus ellenes célú adatcsere továbbra is szükséges lesz. Ám az európai polgároknak képeseknek kell lenniük, hogy egyaránt bízzanak a biztonsági és az adatvédelmi követelményekben”.
A szavazást követően az uniós belügyekért felelős biztos, Cecilia Malmström kijelentette: „Változatlan meggyőződésem, hogy a program javítja polgáraink biztonságát: a Bizottság feladata lenne annak biztosítása, hogy egy esetleges jövőbeli megállapodás tartalmazzon minden olyan elvárható biztosítékot, amely az uniós polgárok személyes adatainak és magánéletének védelméhez szükséges.”
„E megtorpanás ellenére őszintén remélem, hogy hamarosan sikerül egyetértésre jutnunk egy olyan megállapodásról, amely a szövege révén növeli majd biztonságunkat, javítja az adatvédelmet, és az Egyesült Államok hatóságaival való együttműködés hasznos eszközévé válik” – tette hozzá Malmström.
A képviselők állásfoglalásukban arra kérték a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat egy új, hosszú távra szóló egyezmény megkötéséről.
Most a Bizottságnak és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának meg kell vizsgálnia, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak egy hosszú távú EU–USA TFTP‑megállapodás megkötésére.
Első példa a megerősített együttműködésre: jogválasztás uniós párok válásakor
- Az első alkalom, hogy megerősített együttműködés formájában vezetnek be egy uniós szabályozást
- 14 tagállam - köztük Magyarország - tenné egyszerűbbé a jogválasztást nemzetközi válás esetén
Tadeusz Zwiefka: „a párok válásuk kapcsán a mostaninál nagyobb szabadságot kapnak életük ezen nehéz pillanatában” ©BELGA_belpress_Philippe Turpin
Az unió történetében először fordul elő, hogy élnek a megerősített együttműködés lehetőségével, és - egyhangúság híján - a tagállamok egy csoportja csak rájuk érvényes, közös szabályokat vezet be. Az EP szerdán 615 igen és 30 nem vokssal hozzájárult ahhoz, hogy tizennégy tagállam közös szabályokat vezessen be arról, melyik állam joga legyen mérvadó a nemzetközi elemmel bíró házasságok felbontása esetén.
A következő lépésben a képviselők konzultációs eljárásban vitathatják meg a válásról szóló jogszabály tervezetét. A jogszabály bevezetését a Tanács 2006 óta késleltette.
A jogszabály a nemzetközi elemmel bíró házasságok (különböző nemzetiségű, különböző országokban élő, vagy együtt, de az állampolgárságuk szerinti országtól távol élő házastársak) felbontásánál az alkalmazandó jog megválasztását szabályozza majd.
A megerősített együttműködésben a következő országok vesznek részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Lettország, Luxemburg, Málta, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország.
Egy magyar-német pár válása Belgiumban
Egy Belgiumban élő magyar-német pár eszerint választhatna, hogy válásukkor a magyar a német vagy a belga jogot alkalmazzák-e. A jelentéstevő Tadeusz Zwiefka (néppárti, lengyel) szerint „a párok válásuk kapcsán a mostaninál nagyobb szabadságot kapnak életük ezen nehéz pillanatában”.
Megerősített együttműködés
Az Amszterdami Szerződés által, 1999-ben bevezetett megerősített együttműködési eljárás lehetővé teszi a tagállamok legalább egyharmada számára (jelenleg 9 tagállam), hogy – amennyiben ezt óhajtják – szorosabb együttműködést alkalmazzanak egymás között. Az ilyen együttműködés eredményeként hozott jogszabályok csak az indítványozó országokra vonatkoznak, nem lehetnek diszkriminatívak a többi tagállammal, sőt azok később önként is csatlakozhatnak.
1 millió aláírással a részvételi demokráciáért
- A lisszaboni szerződés bevezette a polgári kezdeményezést
- A Bizottság március 31-én terjesztette elő erre vonatkozó javaslatait
Megerősödhet a részvételi demokrácia ©BELGA_WESTEND61_Michael Bader
Visszafogott lelkesedéssel üdvözölték a képviselők a lisszaboni szerződés által bevezetett „polgári kezdeményezést”, amelynek értelmében egymillió európai polgár uniós jogszabályjavaslat elkészítésére kérheti fel az Európai Bizottságot. Az EU végrehajtó testülete nemrég dolgozta ki a kezdeményezés gyakorlati működését. „A Bizottság jó egyensúlyt teremtett a polgári demokrácia ösztönzése és az új szabályrendszer integritásának biztosítása között” – fogalmazott Andrew Duff.
Jóllehet „a kezdeményezést benyújtóknak tanácsos először a Bizottság nem hivatalos véleményét kikérni a javaslat megvalósíthatóságáról és elfogadhatóságáról” – figyelmeztetett Andrew Duff brit, liberális EP‑képviselő.
Polgári kezdeményezés
- 9 tagállamból 1 millió aláírás
- Németországból legalább 72 ezer, Máltából 4 500, Magyarországról 16 500 aláírás szükséges
- 1 év áll rendelkezésre az aláírások összegyűjtéséhez
A képviselő óva intette az uniós polgárokat attól, hogy túl nagy elvárásaik legyenek a kezdeményezéssel kapcsolatban. „Csakúgy, mint a tagállamokban, az uniós polgári kezdeményezés is bonyolult eljárás lesz” – mondta.
Az EU költségvetése és a lisszaboni szerződés
Az EP elnöke Jerzy Buzek kézjegyével ellátja az elfogadott 2010-es költségvetés 2009. december 17-én
A tavaly december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében a Parlament, a Tanáccsal együtt dönt majd az EU költségvetésének egészéről. Mindemellett a lisszaboni szerződés jelentősen leegyszerűsíti a döntéshozatali eljárást és a többéves pénzügyi keretet jogilag kötelező erejűvé teszi.
Mostantól kezdve a Parlament, a Miniszterek Tanácsával együtt, dönt majd a teljes EU költségvetésről. A Parlament nagyobb szerephez jut a költségvetés tervezésénél, mivel megszűnik a különbségtétel a „kötelező” és a „nem kötelező” kiadások között.
Mostanáig nem a Parlamentet illette meg az utolsó szó joga az olyan „kötelező kiadások” kapcsán (az EU-költségvetés kb. 45%-a), mint például a mezőgazdasággal vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos kiadások. Ez megváltozik, mivel ezen túl a Parlament, illetve az EU-tagállamok kormányai felelnek majd a teljes EU‑költségvetésért.
Éves költségvetés lépésről lépésre
Április vagy május eleje: Az Európai Bizottság bemutatja a költségvetés előzetes tervezetét.
Nyár, kora ősz: A miniszterek és a Parlament, illetve annak költségvetési szakbizottsága, megtárgyalják a javaslatokat, és elfogadnak egy költségvetési tervezetet.
November: Egyeztető eljárásban elfogadják a költségvetés végleges tervezetét.
December: Hivatalosan is elfogadják a költségvetést.