AJÁNLÁS az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
30.11.2017 - (13076/2017 – C8-0415/2017 – 2017/0193(NLE)) - ***
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Christofer Fjellner
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről
(13076/2017 – C8-0415/2017 – 2017/0193(NLE))
(Egyetértés)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13076/2017),
– tekintettel az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás tervezetére (13073/2017),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikke (1) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0415/2017),
– tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) és (4) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ajánlására (A8-0386/2017),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Svájci Államszövetség kormányainak és parlamentjeinek.
INDOKOLÁS
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) Európa ambiciózus éghajlat-politikájának sarokköve. 2005-ben lépett hatályba, és a világ legnagyobb fix összkvótás kereskedelmi rendszere. A rendszer magában foglalja a gyárakat, a villamosenergia-termelőket és a légi forgalmat, és az Unió rendelkezésére álló legfontosabb eszköz ahhoz, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, összhangban az Európai Tanács 2014. évi célkitűzésével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40%-os csökkentéséről 2030-ig az 1990-es szintekhez képest.
Az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatoknak 43%-kal kell csökkenteniük kibocsátásukat a 2005-ös szinthez képest, míg a kibocsátáskereskedelemben részt nem vevő ágazatoknak 30 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásaikat. Az EU ETS piaci mechanizmusa költséghatékony és eredményes módon teszi lehetővé a rugalmasságot és a kibocsátáscsökkentést, ugyanakkor hosszú távon rögzített szabályok révén megőrzi az EU energiaigényes iparágainak nemzetközi versenyképességét.
Az EU ETS össze fog kapcsolódni a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (svájci ETS). A két kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolása lehetővé teszi bármelyikük résztvevői számára, hogy a kapcsolt rendszerből származó egységeket használjanak fel a szabályok betartása érdekében. Ezáltal bővül a piac és több kibocsátáscsökkentési lehetőség áll rendelkezésre, ennek eredményeképp pedig nő a kibocsátáskereskedelem hatékonysága és csökkennek a költségek.
Az EU mindössze tíz százalékkal járul hozzá az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásához, így egymagában nem képes megállítani a globális felmelegedést. A globális felmelegedés megfékezése érdekében olyan éghajlat-politikára van szükség, amelyet mások is követni fognak. E cél elérése érdekében az éghajlati politikának költséghatékonynak kell lennie és támogatnia kell a munkahelyeket, a növekedést és a technológiai fejlődést. A világ más országaival való együttműködés, valamint egyéb kibocsátáskereskedelmi rendszerek és az EU ETS összekapcsolása rendkívül fontos, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb módja. Ezért a svájci és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása egy első és fontos lépés ahhoz, hogy más kibocsátók is kivegyék részüket a közös felelősségvállalásból, és teljesüljön a hosszú távú uniós szakpolitikai cél, azaz több kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolása az uniós rendszerrel, és az éghajlatváltozási célkitűzéseink tényleges megvalósítása.
A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer teljesíti azokat a követelményeket, amelyek az EU ETS-sel való összekapcsolás érdekében kerültek kialakításra, összhangban az EU ETS létrehozásáról szóló irányelv 25. cikkével. A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összeegyeztethető az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, és hasonló a kialakítása. Ugyanazokra a gázokra és ipari ágazatokra vonatkozik, és azonos küszöbértékeket alkalmaz a létesítmények bevonására. A svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer szintén felső határértéket állapít meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozóan, és 2013 óta kötelező a nagy, energiaigényes iparágak esetében.
Továbbá a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében évente kiadott kibocsátási egységek mennyisége az uniós kibocsátásiegység-mennyiség éves csökkenésével összhangban csökken. Ugyanakkor a két rendszer összeegyeztethető kiosztási módszereket alkalmaz. Az alapértelmezett kiosztási módszer az árverés, az átmenetileg ingyenes kibocsátási egységekben részesülő ágazatoknak történő kiosztás során pedig referenciaértékeket alkalmaznak. A jelenlegi kereskedési időszak ugyanazokra az évekre vonatkozik, vagyis 2013–2020-ig, és a rendszerek hasonló szankciókat alkalmaznak a megfelelő mennyiségű kibocsátási egység átadásának elmulasztása esetén.
Az egyetlen fő különbség, hogy a svájci ETS hatálya még nem terjed ki a légi közlekedésre, Svájc azonban mérlegi a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő, az EU ETS szabályait tükröző felvételét. Ez a kapcsolódási megállapodás fontos eleme, azokkal a rendelkezésekkel együtt, amelyek biztosítják a két rendszer közötti kompatibilitást 2030-ig, a 2021-ig esedékes jelenlegi felülvizsgálatokat követően is.
Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, amelyet a legjobban uniós és globális szinten lehet kezelni. Ahhoz, hogy a világ más szereplőire hatással legyen és követésre ösztönözze őket, az Uniónak jó példával kell elöl járnia, és ötvöznie kell az üvegházhatású gázok csökkentett kibocsátását a versenyképesség megőrzésével. Ezt az EU ETS és a svájci ETS javasolt összekapcsolása biztosítani fogja. Az összekapcsolás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését fogja eredményezni, megőrizve az EU energiaigényes iparágainak nemzetközi versenyképességét a karbonszegény gazdaságra való fokozatos átállás során, és fenntartva az ösztönzőket a karbonszegény technológiákba történő hosszú távú befektetésekhez.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás |
||||
Hivatkozások |
13076/2017 – C8-0415/2017 – COM(2017)0427 – 2017/0193(NLE) |
||||
A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja |
24.11.2017 |
|
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 29.11.2017 |
|
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AFET 29.11.2017 |
ITRE 29.11.2017 |
|
|
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
AFET 14.9.2017 |
ITRE 11.10.2017 |
|
|
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Christofer Fjellner 13.9.2017 |
|
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
27.11.2017 |
|
|
|
|
Az elfogadás dátuma |
28.11.2017 |
|
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
59 3 0 |
|||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Anneli Jäätteenmäki, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Norbert Lins, Susanne Melior, Rory Palmer, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, John Procter, Julia Reid, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Nicola Caputo, Herbert Dorfmann, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Jan Huitema, Peter Jahr, Gesine Meissner, Ulrike Müller, Younous Omarjee, Christel Schaldemose, Bart Staes, Keith Taylor, Tiemo Wölken |
||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) |
Richard Ashworth, Pál Csáky, Marco Valli, Tomáš Zdechovský |
||||
Benyújtás dátuma |
30.11.2017 |
||||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
59 |
+ |
|
ALDE |
Catherine Bearder, Jan Huitema, Anneli Jäätteenmäki, Gesine Meissner, Ulrike Müller, Frédérique Ries |
|
ECR |
Richard Ashworth, Mark Demesmaeker, Arne Gericke, Julie Girling, Bolesław G. Piecha, John Procter |
|
GUE/NGL |
Stefan Eck, Eleonora Forenza, Kateřina Konečná, Younous Omarjee, Anja Hazekamp |
|
PPE |
Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, Pál Csáky, Angélique Delahaye, Herbert Dorfmann, Christofer Fjellner, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Peter Jahr, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean, Tomáš Zdechovský |
|
S&D |
Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Rory Palmer, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Daciana Octavia Sârbu, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Tiemo Wölken |
|
VERTS/ALE |
Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Martin Häusling, Bart Staes, Keith Taylor |
|
3 |
- |
|
EFDD |
Julia Reid, Marco Valli |
|
ENF |
Sylvie Goddyn |
|
0 |
0 |
|
|
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás