Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0333/2007

Viták :

PV 06/09/2007 - 10.2
CRE 06/09/2007 - 10.2

Szavazatok :

PV 06/09/2007 - 11.2
CRE 06/09/2007 - 11.2

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0385

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2007. szeptember 6., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

10.2. Banglades
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Bangladesről szóló állásfoglalásra irányuló hat indítvánnyal kapcsolatos vita(1).

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Evans (PSE), szerző. – Tisztelt elnök úr! Banglades azon országok közé tartozik, ahol már többször jártam, és amelyet nagyon kedvelek. Sőt, Londonban több bangladesi származású barátom is van, és szorosan nyomon követem az ottani politikai helyzet alakulását.

Ez az állásfoglalás elismeri, hogy az utóbbi hónapokban lényegesen romlott a helyzet, olyannyira, hogy most már tényleges aggályok merültek fel a közrenddel, az emberi jogokkal, sőt a demokrácia ezen országban való puszta fennmaradásával kapcsolatban, amit az állásfoglalás mindvégig kiemel.

Úgy gondolom, hogy amikor januárban felfüggesztették a választási folyamatot, többségünk abban reménykedett, hogy ez csak hetek kérdése, és sor kerülhet a választásokra, de a hetekből hónapok, a hónapokból évek lettek, mielőtt az új demokratikusan megválasztott kormány megkezdheti működését.

Időközben egy alkotmányellenes és nem kielégítő helyzet alakult ki, létrejött egy civil ügyvivő kormány a hadsereg támogatásával, amely a közrend megőrzésére törekszik egy mindinkább elmérgesedő és erőszakos légkörben. Két volt miniszterelnök börtönben van. Az egyetemen lázongások törtek ki, több száz embert letartóztattak (egyetemi oktatókat is), és az állítások szerint tettlegességre és kínvallatásra is sor került.

Ez nem lehet előrevezető út, és, ahogy azt a (11) bekezdés is egyértelművé teszi, biztos vagyok abban, hogy mi itt az Európai Parlamentben készen állunk arra, hogy segítséget és támogatást nyújtsunk ahhoz, hogy Banglades minél hamarabb visszatérjen a demokráciához.

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis (ALDE), szerző. – Tisztelt elnök úr! Banglades területe körülbelül megegyezik Görögországéval, de a lakosok száma majdnem kétszer annyi, mint Németországban. Banglades csak 1971-ben vált nemzetté, több évig tartó polgárháborút követően, amelyben részt vettek a szomszédos volt brit gyarmatok, Pakisztán és India is. Bangladesben 15 évig katonai diktatúra uralkodott, és annak ellenére, hogy 1990-ben újra civil kormányt alapítottak, az országban korántsem fejlődött ki igazi demokrácia.

Napjainkban Banglades rendkívül szegény nemzet, ahol széles körben elterjedt a korrupció, a hadsereg politikai beavatkozása, az emberi jogok súlyos megsértése, a politikai tevékenységek tilalma, a nőkkel szembeni megkülönböztetés, a vallási szélsőségek és még hosszan sorolhatnánk az egyéb kétes dolgokat, amelyek közül néhányat említ az állásfoglalás. Mégis, az N. preambulumbekezdésben világosan kimondottak értelmében „az EU és Banglades régóta jó kapcsolatot ápolnak és egymás fontos gazdasági partnerei”. Ez igaz, de ennyit a barátaink és a partnereink megválasztásáról, és ennyit arról, hogy mennyire vagyunk eredményesek a baráti nemzeteknek való segítségnyújtásban annak érdekében, hogy egyre inkább, a demokrácia kiteljesedjen és a jogállamiság elve érvényesüljön.

Ha korrektek akarunk lenni, az EU törekedett arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak Bangladesben, de vajon elég erősen próbálkozott-e? A Bangladesnek nyújtott segélyek rendben elérték-e céljukat, azaz a nemzet termelő infrastruktúrájának fejlesztését, vagy korrupt tisztviselők zsebébe vándoroltak? Vajon a nemzet politikai életébe való beavatkozás leállítása érdekében a hadseregre gyakorolt nyomás kellően szigorú és határozott volt-e, vagy inkább gyengének és eredménytelennek bizonyult?

Mindenki maga válaszolhat ezekre a kérdésekre. Az én véleményem azonban az, hogy távolról sem azt tesszük, amit kellene; sürgősen felül kell vizsgálnunk a Bangladessel kapcsolatos politikánkat, beleértve a szankciók végrehajtását és természetesen a szomszédos Pakisztánnak és Indiának szóló szigorú figyelmeztetéseket is, hogy álljanak ellen a kísértésnek és ne avatkozzanak be Banglades belügyeibe.

 
  
MPphoto
 
 

  Charles Tannock (PPE-DE), szerző. – Tisztelt elnök úr! Kollégámhoz, Robert Evanshez hasonlóan, Londonban, régiónkban én is több mint 150 000 bangladesi származású választópolgárt képviselek.

Banglades nagy és stratégiai fontosságú dél-ázsiai ország, és sajnos ismét szerepel a hírekben, mégpedig az augusztusi diáktüntetések miatt, valamint azért, mert egy olyan eljárás során, amely a korrupció leküzdésére irányult, de sajnálatos és visszás módon láthatóan éppen a demokratikus, bár mélyen megosztott politikai osztályok elnyomására törekedett, letartóztattak három volt miniszterelnököt.

Az ügyvivő kormány biztosította az EU-t és az Amerikai Egyesült Államokat arról, hogy 2008 végén demokratikus választásokat tart, amint a választási jegyzék összeállítása befejeződik, és kellően megerősödik a választási csalásokkal szembeni küzdelemhez. Addig azonban még nagyon hosszú idő telik el, és félő, hogy a hadsereg – amelynek a politikai megítélése az utóbbi időben sokat javult – arra törekszik, hogy radikálisan megváltoztassa az ország politikai színezetét azáltal, hogy kivonja a forgalomból a két ellenséges főszereplő, Sheikh Hasina és Khaleda Zia volt miniszterelnököket. Nehezen érthető, hogy a tárgyalásig miért nem engedik őket szabadon óvadék ellenében, továbbá hogy miért öltöttek az első letartóztatások olyan drámai jelleget, és miért nem annak rendje és módja szerint zajlottak a szükségkormány alatt – amely elmozdítására ez az állásfoglalás is nagyon helyesen felszólít, valamint felkéri az EU diplomáciai megfigyelőit, hogy legyenek jelen a két hölgy tárgyalásán.

A nyugati segélyadományozók természetesen igen szorosan nyomon követik a bangladesi helyzetet, tekintettel az elmúlt néhány évben sokat romló emberi jogi helyzettel kapcsolatos aggályokra, valamint a társadalom növekvő iszlám radikalizációjára, továbbá arra, hogy rendkívül sajnálatos módon az ország egyre távolodik a világi többpárti demokrácia eredeti irányától – egy olyan modelltől, amelyet az EU-nak továbbra is határozottan támogatnia kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Marcin Libicki (UEN), szerző. – (PL) Tisztelt elnök úr! A ma délutáni vita során Banglades a következő ország, amelynek helyzetét megvitatjuk, ahol az alapvető jogokat is megsértik. Ezen egyedi esetek hallatán önkéntelenül is elgondolkodunk: hogyan alakulhat ki ilyen helyzet egy olyan világban, amelyet egyre inkább az úgynevezett globalizáció jellemez, amelyet gazdasági, sőt még inkább politikai szervezetek hálózata kapcsol össze, valamint egy olyan világban, ahol létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete, kontinensünkön pedig az Európai Unió és egy olyan világban, ahol oly sok szervezet hirdeti az emberi jogok tiszteletben tartását. Joggal tehetjük fel magunknak a kérdést, hogy az alapvető humanitárius elvek globalizációja miért nem következett be.

Úgy tűnik, hogy ez egy olyan probléma, amely hatással van korunkra és szervezeteinkre. A politika és a gazdaság mindenkit érdekel, de amikor arról van szó, hogy egészítsük ki a politikát és a gazdaságot az emberi dimenzióval azért, hogy az egyszerű, hétköznapi embereket ne érje több sérelem, tehetetlennek tűnünk.

Reding biztos asszony mondta kicsivel korábban, amikor Mianmar helyzetét vitattuk meg, hogy fennáll annak a veszélye, hogy ismét tehetetlenek leszünk és nem lépünk fel az igazságtalanságokkal szemben. Meg kell azonban értenünk, hogy bizonyos lépéseket meg kell tenni, és hogy egyenlőtlenségek tapasztalhatók a politikai és gazdasági tevékenységeink mértéke, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásának mértéke között.

Egy másik kérdésre is szeretném felhívni a figyelmet. A nyilatkozatban utalás történik többek között a vallási okokból történő üldöztetésre. Szeretnék rámutatni arra, hogy a vallási üldözés nem mindig, de általában a keresztények, különösen a katolikusok ellen irányul. Globális szinten jelenleg a katolikusok képezik azt a csoportot, amelynek a leggyakrabban van része üldöztetésben és akik hitükért mártírhalált halnak. Ragaszkodnunk kell a tényekhez, és ha üldöztetésről beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk arról, ki is üldöz kit.

 
  
MPphoto
 
 

  Carl Schlyter (Verts/ALE), szerző. (SV) Tisztelt elnök úr! Úgy gondolom, hogy Banglades nagy reményű ország volt. Volt vallásszabadság, a vidéki térségekben a nők mikrohitelhez jutottak, láthattunk egy fejlődésnek indult helyi gazdaságot.

Ezek a pozitív tendenciák azonban gyorsan ellenkező irányt vettek egy olyan országban, ahol terjed a terror. A kormány által a korrupció elleni küzdelemnek tekintett fellépés során újságírókat, jogászokat, politikai szereplőket és diákaktivistákat börtönöznek be. Ha mondhatok ilyet, a korrupció problémájának enyhén szólva nagyon rossz megoldása, ha mindenkit bebörtönöznek. Megígérjük, hogy segíteni fogjuk Bangladest abban, hogy a demokrácia útján járhasson, de a kormány részéről is ki kell nyilvánítani az erre irányuló akaratot.

Mielőtt befejezem, szeretnék felvetni valamit, ami az állásfoglalásban is szerepel, de amiről valószínűleg nem sokan fognak beszélni, és amit én fontosnak tartok azok után, hogy sok időt töltöttem a nyomornegyedekben élő emberekkel. A régi rendszerben voltak olyan emberek az uralkodó osztályon belül, akik földet szereztek, de amikor a kormány megpróbálta visszavenni azokat, több millió szegény ember, szegény parasztok és a szegénynegyedekben élők otthonukból az utcára kerültek, megfosztva őket az életben maradás reményének utolsó darabkájától, amelyet egy parányi földdarab jelentett számukra. Akkor is ezekre az emberekre kell gondolnunk, amikor a bangladesi demokráciáért küzdünk, mivel ők tudják legkevésbé hallatni a hangjukat. Ők rendelkeznek a legkevesebb hatalommal.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Sonik, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr, a bangladesi helyzet természetesen aggasztó. Intézkedésre került sor azonban abból a célból, hogy a választásokat a kijelölt időben megtartsák. Mindazonáltal aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a választási bizottság 2007 júliusában benyújtott munkaprogramja nem fejeződik be időben. Emlékeztetnünk kell arra, hogy az Európai Unió megfigyelő küldöttsége január 22-én befejezte tevékenységét, amikor az Egyesült Nemzetek is visszavonta támogatását.

Most nem hagyhatjuk cserben Bangladest. Átfogó feladatkörrel megfigyelőket kell küldenünk az országba. A megfigyelőknek a folyamatban lévő büntetőeljárásokat és az egyszerű emberek letartóztatását is figyelemmel kell kísérniük. Rendkívül fontos, hogy nyomást gyakoroljunk a hatóságokra annak érdekében, hogy biztosítsák a 2007. augusztus 28-i tiltakozások során letartóztatott diákok szabadon bocsátását. Gyorsan kell reagálnunk, széles körű támogatást kell nyújtanunk; ha ez nem sikerül, nem számíthatunk arra, hogy a választásokra a kijelölt időben sor kerül.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! Majdnem egy év telt el a Bangladesről szóló legutóbbi európai parlamenti állásfoglalás óta. Nagy reményeink ellenére romlott az ország helyzete. Az ez év januárjára tervezett választások elmaradtak, megtartásukat 2008 végéig elhalasztották. A hadsereg támogatásával az ideiglenes kormány kihirdette a szükségállapotot.

A jelenlegi vezetés nyíltan korlátoz mindenféle politikai tevékenységet, valamint korlátozza a sajtó- és médiaszabadságot. A letartóztatottak között van két volt miniszterelnök, 160 vezető politikus és több mint 100 000 civil. A Dhakai Egyetemen ez év augusztusában a hadsereg ellen szervezett diáktüntetések brutális leverése nemzetközi szinten is komoly aggodalmat keltett.

Tekintettel a fent említett eseményekre a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak gondosan figyelemmel kell kísérnie a helyzetet. Mindenekelőtt követelniük kell, hogy a bangladesi független intézmények és politikai pártok folytathassák tevékenységüket. Elengedhetetlen, hogy újabb megfigyelő küldöttséget küldjünk és technikai segítséget nyújtsunk, ami kedvezően hozzájárulhat a demokratikus szabad választások előkészületeihez. Csak akkor lehet eredményesen stabilizálni a bangladesi helyzetet, ha minden érdekelt fél hajlandó együttműködni.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen, az ITS képviselőcsoport nevében. – (NL) Tisztelt elnök úr! Nyilvánvalóan jó dolog az, hogy itt az északi féltekén felfedjük a bangladesi emberi jogi helyzetet. Elvégre láthattuk, ahogy a jelenlegi rezsim önkényes letartóztatások és őrizetbe vételek segítségével megpróbálta elfojtani a diákok és az újságírók törvényes politikai tiltakozását. Az új kormány 2007. januári hatalomra kerülése óta már több mint 250 000 embert börtönöztek be. A szükségállapot kihirdetése óta a hadsereg számtalan kínvallatásért és gyilkosságért okolható.

Valójában azonban egy másik problémát szeretnék felfedni, egy olyan problémát, amely Bangladesben különösen jellemző, és amely a kormányváltásoktól függetlenül mindig fennáll. Ez egy olyan probléma, amelyet a különböző emberi jogi szervezetek gyakran figyelmen kívül hagynak, mert nyilvánvalóan olyan dologról van szó, amiről egyszerűen nem lehet beszélni. A Bangladesben tömeges méretekben és módszeresen elkövetett csoportos nemi erőszakról van szó. A nők és a fiatal lányok elleni erőszak az emberi jogok egyik legszörnyűbb megsértésének számít ebben az iszlám országban. Az ilyen jellegű erőszak magában foglalja a szexuális és családon belüli erőszakot, a csoportos nemi erőszakot, a nők savval való leöntését és a becsületbeli gyilkosságokat. Akár akarunk tudni erről, akár nem, tagadhatatlan, hogy a szélsőséges muzulmánok az említett atrocitások segítségével akarják megtisztítani Bangladest a vallási kisebbségektől annak érdekében, hogy az ország egységes iszlám állammá váljon. Egyetlen bangladesi kormánynak sem sikerült ez ellen fellépni, és ez kétségtelenül szégyenteljes dolog. Banglades 1984-ben ratifikálta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt. Legfőbb ideje, hogy a Parlament igen egyértelmű jelzést küldjön a bangladesi kormánynak annak érdekében, hogy felvilágosítsa a kötelezettségeiről.

 
  
MPphoto
 
 

  Marianne Mikko (PSE). – (ET) Hölgyeim és uraim! Sem az Európai Unió, sem az ENSZ nem függeszti fel könnyen a választási megfigyelő küldöttségének működését; sajnos Bangladesben ezt kellett tennünk. Januárban a hadsereg támogatásával felfüggesztették a demokrácia működését egy olyan országban, ahol a két legjelentősebb pártot – a világban egyedüli példaként –nők vezetik.

Elfogadom, hogy az erőszak és a korrupció elleni küzdelem fontos a hatékony gazdaság és politika szempontjából, bár a piszkos módszerek, például a tüntetések elfojtása, a sajtó elhallgattatása és a tisztességes bírósági eljárások aláásása, nem alkalmazhatók e célból. Banglades közel huszonöt évig az európai modell irányába haladt. A szekularizmus a vallási toleranciával karöltve, az emberi jogok és a szólásszabadság – ezek azok az értékek, amelyeket a Parlament minden lehetséges eszközzel támogat.

Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy Banglades ismét a demokrácia felé vezető útra térjen. A legkevesebb, amit az Európai Unió tehet, hogy technikai segítséget nyújt a választások megszervezéséhez, és kétoldalú munkacsoportokat hoz létre. A szükségállapot és a katonai beavatkozás azonnali leállítását követeljük.

 
  
MPphoto
 
 

  Viviane Reding, a Bizottság tagja. − Tisztelt elnök úr! Az Európai Bizottság osztja a bangladesi emberi jog helyzettel kapcsolatos aggályokat, amelyek a parlamenti állásfoglalásokban is megfogalmazódtak. Az Európai Unió mellesleg dicséretes módon mindig is konstruktívan együttműködött Bangladessel az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása terén, jól példázza ezt, hogy az EU választási megfigyelő küldöttséget küldött a 2007. évi sikertelen választások ellenőrzése céljából, majd az Awami Ligával szembeni bojkott keretében és a szavazás eredményének meghamisítására irányuló erőfeszítéseket igazoló bizonyítékok miatt felfüggesztette a küldöttség tevékenységét.

A hadsereg által támogatott ügyvivő kormány létrehozása és a szükségállapot 2007. januári kihirdetése nyomán az EU megkísérelte, hogy egyensúlyt teremtsen a demokráciához 2008-ban való visszatérés határozott támogatása és az emberi jogi helyzet szigorú ellenőrzése között. Ez fejeződik ki az Európai Bizottság abbéli szándékában, hogy – nyolc további nemzetközi fejlesztési partner mellett – jelentős támogatást nyújtson a fényképes választói jegyzék létrehozásához. A Parlament emlékezni fog arra, hogy a 2007-es választásokhoz összeállított jegyzékkel kapcsolatos alapos aggályok kulcsfontosságú szerepet játszottak a szavazások elhalasztásában.

Az EB dhakai küldöttsége szorosan nyomon követi a választói jegyzékkel kapcsolatos kísérleti projektet és rendkívül kedvező visszajelzést adott a folyamatról. Az EU azonban következetesen egyértelművé tette, hogy a választások technikai előkészületei terén elért előrehaladást a politikai reformokkal kapcsolatos fejlődésnek kell kiegészítenie, és – ahogy azt az EU trojkája a júniusi dhakai látogatás során hangsúlyozta – a politikai pártokat minél hamarabb be kell vonni a reformfolyamatba.

Kedvező előrelépés, hogy a bangladesi választási bizottság ismertette az ország 15 politikai pártjával folytatott konzultációk programját.

Az EU határozott lépéseket tett a bangladesi kormánynál és a hadseregnél – legutóbb az EU trojkája által augusztus 8-án a helyi külügyi tanácsadóknál tett diplomáciai tiltakozás során – azzal kapcsolatban, hogy biztosítani kell az emberi jogok és a megfelelő eljárás tiszteletben tartását. Ez a diplomáciai tiltakozás arra is lehetőséget teremtett, hogy felemlítse az emberi jogok megsértésének hét egyedi esetét.

A kormány egyes esetekkel kapcsolatban részletes válaszokat adott. Az EU-küldöttség vezetői továbbra is közölni fogják a hatóságokkal az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokat annak biztosítása érdekében, hogy azok, akik megsértik az emberi jogokat, megfelelő büntetésben részesüljenek, másokat pedig bocsássanak szabadon. Ami az ENSZ különmegbízottja, Sigma Huda esetét illeti, az EB dhakai küldöttségének vezetője tolmácsolta a Külügyminisztériumnak Sigma Huda egészségi állapotával és kezelésével kapcsolatos aggályait. Tudomásom szerint Suda asszony fellebbezést nyújt be a bíróság határozata ellen, és az EB szorosan nyomon fogja követni az ügyet.

A humán és szociális fejlesztés, valamint a kereskedelmi és gazdasági fejlődés mellett az emberi jogok és a felelős kormányzás előmozdításának támogatása az EK részéről a 2007–2013 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiai dokumentum alapján Bangladesnek nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos három prioritás egyike. A szóban forgó prioritás keretében történő fellépésre 55 millió eurót különítettünk el a 2007 és 2010 közötti időszakra.

Végezetül, az Európai Bizottság továbbra is optimista azzal kapcsolatban, hogy Banglades jó úton halad, hogy 2008-ban hiteles parlamenti választásokat tartson. Ehhez jelentős politikai és pénzügyi támogatást nyújtunk, ugyanakkor – és ezt szeretném kihangsúlyozni – továbbra is igen éberen őrködünk majd az emberi jogok tiszteletben tartása felett.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – A vitát berekesztem.

A szavazásra a ma délutáni viták végén kerül sor.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat