Elnök. – A következő napirendi pont Leinen úr jelentése (A6-0412/2007) az Alkotmányos Ügyek Bizottsága nevében az európai szintű politikai pártokra vonatkozó rendelkezésekről és finanszírozásukról [COM(2007)0634 – C6-0202/2007 – 2007/0130(COD)].

  Manuel Lobo Antunes, A Tanács hivatalban lévő elnöke. − (PT) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Mint bizonyára tudják, ez év június 27-én a Bizottság előállt egy az EK-Szerződés 191. cikkén alapuló javaslattal, ami az európai szintű politikai pártok finanszírozásáról szóló 2004/2003/EK rendeletet kívánja javítani, módosítani.

Ezt a javaslatot egy, a rendelet alkalmazásáról szóló jelentés követte. Az Európai Parlament az erről szóló állásfoglalást 2006. március 23-án fogadta el. A Bizottság javaslata egy új elemet hoz be: az európai politikai alapítványok finanszírozásának lehetőségét, annak szem előtt tartásával, hogy azok európai szinten nagyon fontos szerepet játszanak a politikai pártok tevékenységének és céljainak támogatásában.

Mivel a politikai alapítványok szorosan kötődnek az európai politikai pártokhoz, a javaslat szerint támogatási kérelmüket azon az európai szintű politikai párton keresztül kellene benyújtaniuk, amelyhez kötődnek, ugyanolyan jogalapon, ami a párt finanszírozására vonatkozik, tehát az EK-Szerződés 191. cikke alapján.

Tudom, hogy az ebben a Házban jelen lévő politikai pártok épp most alapítanak európai szintű alapítványokat – ha ugyan még nem rendelkeznek ilyennel. A Tanács hasznosnak találja annak lehetőségét, hogy közösségi pénzügyi támogatást nyújthat ezen alapítványok tevékenységéhez. Ennek nagyon átlátható szabályok szerint kell történnie, amik például lehetővé teszik, hogy egyértelmű különbséget tegyünk a felek tevékenységi körei között, amelyeknek ki kell egymást egészíteniük, és nem lehetnek átfedések.

A Bizottság javaslatának másik fő célja az európai szintű politikai pártok finanszírozását irányító rendelkezések felülvizsgálata az időközben szerzett tapasztalatok alapján. Ezért a Bizottság egyebek mellett a pénzügyi szabályzat 109. cikkének két rendelkezésének enyhítését javasolja. Az első változtatás arról szól, hogy az éves összbevétel akár 25%-át át lehessen vinni a következő év első negyedébe, hogy a pártok jobban alkalmazkodhassanak a változó politikai körülményekhez és prioritásokhoz. A második azt kívánja lehetővé tenni, hogy az európai szintű politikai pártok a saját maguk által termelt bevételből, az új, lecsökkentett 15%-os társfinanszírozási minimum arány fölötti pénzügyi tartalékokat képezzenek.

Azt is ki kell emelnem, hogy a javaslat azt is tartalmazta, hogy az EU-költségvetésből kapott előirányzatok legyenek felhasználhatók az európai szintű politikai pártok európai parlamenti választási kampányainak finanszírozására is, ha ez nem jelenti a nemzeti politikai pártok vagy jelöltjeik közvetlen vagy közvetett finanszírozását.

A Tanácsban a javaslatot idén szeptemberben és októberben háromszor értékelte az általános ügyek csoportja, és általában jól fogadták a delegációk. Voltak azonban delegációk, amelyek aggodalmukat fejezték ki a javasolt jogalappal és a költségvetési fegyelem lazításával kapcsolatban.

Ezekről a kérdésekről véleményezést kértünk a Tanács jogi szolgálatától. Az ő véleményük szerint az 1605/2002 tanácsi rendelet 109 (2) cikkében leírt no-profit szabály enyhítését csak egy, az EK-Szerződés 279. cikkén alapuló külön rendeletben lehet megtenni, ami ezeket a változtatásokat a költségvetési rendelet módosításával annak részévé teszi. Emiatt a vélemény miatt lett két részre vágva a javaslat, és emiatt kezdődött meg a konzultáció az Európai Parlamenttel és a Számvevőszékkel.

2007. október 17-én, tehát nemrégiben a COREPER II első ízben vitatta meg a portugál elnökség által benyújtott kompromisszumos szöveget és a Tanács jogi szolgálatának véleményét. Egy héttel később, 2007. október 24-én a COREPER II két kérdésről is megállapodott: először is arról, hogy a javaslatot két jogi aktusra bontja; egy, az EK-Szerződés 279. cikkén alapuló rendeletre, ami a költségvetési rendelet módosításait tartalmazza, és egy, az EK-Szerződés 191. cikkén alapuló rendelkezéseket tartalmazó másik rendeletre, illetve döntés született az Európai Parlamenttel és a Számvevőszékkel az 1605/2002 rendelet 109. cikkének az EK-Szerződés 279. cikke alapján történő módosításáról szóló konzultációról. Ez a konzultáció késlekedés nélkül lezajlott.

A két kompromisszumos szöveget az általános ügyek csoportja 2007. november 9-én, tehát a közelmúltban értékelte. Ennek eredményeként nagy örömmel jelentem be, hogy az általános ügyek csoportja múlt pénteki ülésén megerősítette a nemzeti delegációk széles körű egyetértését a szétbontott dokumentum tartalmának támogatásáról

Szeretném megismételni tehát: gyakorlatilag nincs komoly eltérés a három intézmény álláspontja között. A Bizottság, a Parlament és a Tanács mind egyetért a fő kérdésekben az európai politikai alapítványokkal és az európai politikai pártok működésének szabályozásának módosításával kapcsolatban. A jogi keretek kérdése mindig is szigorúan csak jogi kérdés volt, és nem a Tanács arra irányuló kísérlete, hogy megakadályozza az intézmények egyetértésre jutását.

A Tanács nevében megerősíthetem, hogy azt szeretnénk, ha a két rendelet még idén elfogadásra kerülne, hogy 2008 január 1-én hatályba léphessenek. Ennek érdekében azt javaslom, hogy a Parlament halassza el a parlamenti véleményről erre a hétre tervezett szavazást, hogy az együttdöntési eljárásban a megfelelő kapcsolattartók révén már az első olvasat során egyetértésre juthassunk az EK-Szerződés 191. cikkén alapuló rendelettel kapcsolatban.

Ebben az esetben a Parlamentnek a költségvetési rendelet módosításáról szóló véleményét a lehető leghamarabb el kellene fogadni. Felkértük a Számvevőszéket, hogy sürgősen intézkedjen. Nincs sok időnk, de véleményem szerint elég idő van arra, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács által megszabott feltételek teljesítésével meghozzuk a két rendeletet.

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. − Tisztelt elnök asszony! A reflekciós időszakból az derült ki számunkra, hogy egyértelmű igény és lehetőség mutatkozik olyan intézkedésekre, amelyek megerősítik és kiszélesítik a politikai párbeszédet. Mindig is azt mondtam, hogy ha szeretnénk megteremteni egy európai közszférát, európai politikai kultúrát is meg kell teremtenünk, ennek a megvalósítása mindenféleképpen elengedhetetlen.

Minden bizonnyal nincs egyetlen bűvös megoldás arra, hogy áthidaljuk az európai politika és a polgárok közötti szakadékot, és nem egyszerű megfelelni a polgárok demokratikus vágyainak és azon kívánságuknak, hogy aktívabb szerepet játszanak. Ezeket a törekvéseket rendkívül széles körű kezdeményezésekkel kell támogatni, amelyek közös célja, hogy a lehető legszélesebb módon biztosítsa a polgárok, nem utolsó sorban pedig a fiatalok és a nők részvételét az Unió demokratikus életében.

Az európai politikai pártok cselekvései, együtt az európai politikai alapítványok megalapításával szerves részét képezik az európai közszféra megteremtésének, ahol a különböző vélemények egymásnak feszülhetnek és a polgárok jobban megérthetik az aktuális kihívásokat és megalapozott döntéseket hozhatnak. A politikai vita és a politikai ellentmondás a demokrácia részét képezik és reméljük, hogy ez is hozzájárul majd ahhoz hogy az európai parlamenti választásokon nőjön a részvételi arányához.

Örömmel mondhatom, hogy a Bizottság és Parlament mindig is egyetértett ezzel kapcsolatban. A Bizottság képes volt gyorsan válaszolni a Parlament kérésére és javaslatunkat a Parlament Alkotmányügyi Bizottsága is határozottan támogatta.

Október 25-én a Tisztelt Ház előtt fejtettem ki azzal kapcsolatos aggodalmamat, hogy a Coreper úgy döntött, hogy a Bizottság és a Parlament által válaszott úttól eltérő utat követ, és ezen aggodalmaimban európai parlamenti képviselők, köztük Pöttering elnök úr és Leinen úr is osztoztak. De hangot adtam azon reményemnek is, hogy a Tanács, a Parlament és a Bizottság kulcsfontosságú célkitűzése továbbra sem változik: javaslatunk lényegének elfogadása még az év vége előtt.

Három héttel később, ismerve, hogy mit állított az elnökség, csak üdvözölhetem a mostani fejleményeket és elégedettségemnek adhatok hangot, hogy ismét közös úton járunk. A Tanács figyelt és múlt pénteken a munkacsoport egyhangúlag megerősítette javaslatunk egészét. Ez azt jelenti, hogy most már továbbléphetünk. Annak ellenére, hogy a Tanácsban született megállapodás fontos lépés előre és nagyon jó hír, még nem jelenti a folyamat végét. Véglegesítenünk kell még a részleteket annak érdekében, hogy ezt a rendeletet gyorsan el lehessen fogadni és az hatályba léphessen.

Még ha javaslatunk kettéválasztása nem is érinti annak lényegét, az egy különálló, bonyolultabb jogalkotási eljárást és a Számvevőszék véleményét tartalmazza, amely reményeim szerint időben megérkezik. A menetrend igen szoros és nem lesz könnyű betartani.

Szeretném megköszönni Leinen úr és az összes érintett képviselő elkötelezett munkáját a témával kacsolatban. Szeretnék köszönetet mondani Pöttering elnök úrnak, az Elnökök Konferenciájának és a képviselőcsoportoknak, akik fontos szerepet játszottak abban, hogy megteremtsék a témával kapcsolatos megegyezéshez a feltételeket. Elnök asszony, a Tanács elnöke, Leinen úr,

(PT) Haladjunk tovább együtt.

  Jo Leinen, előadó. – (DE) Elnök asszony, a Bizottság alelnöke, soros elnök úr, kollégáim, hölgyeim és uraim, az új Lisszaboni Szerződés az EU szintű parlamenti demokrácia irányadó jövőképe. A parlamenti demokráciához politikai pártok szükségeltetnek. A társadalom érdekeinek képviseletéhez és ahhoz, hogy a polgárok a választások során több jelöltből és programból válasszanak, politikai pártok szükségeltetnek. Mind a 27 tagállamunkban vannak pártok, amelyek megállják a helyüket a nemzeti választások során; most lehetővé kell tennünk ezen európai pártoknak, hogy demokratikus munkájukat európai szinten is végezzék.

Biztosítani szeretnénk, hogy az európai választások előtt is meglegyen az aktív politikai családok választéka, ahonnan a polgáraink választhatnak, amelyek képesek mozgósítani a választókat és elmondják a szavazóknak, terveik szerint hová viszik őket. Azt akarjuk, hogy a polgárok el tudják dönteni, milyen Európára szavaznak, és valódi választási lehetőséget adjunk nekik. Az európai politikai pártok alapszabályáról és finanszírozásáról szóló első rendelet, amit még 2004-ben fogadtunk el, messzehangzó siker volt. Most tíz regisztrált politikai családunk van, és ez mutatja az Európai Unió politikai spektrumának szélességét. A rendelet felülvizsgálatának célja, hogy némi rugalmasságot fecskendezzünk ezekbe a demokratikus struktúrákba, ugyanakkor kitágítsuk őket.

A legtöbb országunkban nemcsak politikai pártok, hanem politikai alapítványok is találhatók. Ezek a társadalmi trendek mélyebb elemzésének eszközei, valamint ezen alapítványok sok országban bizonyították értékeiket. Jó szolgálatot tesznek és így egyre szükségesebb, hogy európai szinten is, az országhatárok fölött megtartsuk ezt a vitát, megbeszélést Európáról. Ezért üdvözlöm a tényt, hogy ezen okmány is, ami adalék magukhoz a politikai pártokhoz, megkapta a Tanács áldását.

Hölgyeim és uraim, egyetlen politikai párt sem a pénzügyi év köré építette a napirendjét. Politikai eseményekre reagál, így a politikai pártokat másképp kell kezelni, mint a többi szervezetet. Ez a célja ennek az új rendeletnek: némi rugalmasság fecskendezése a pénzügyi vezetésbe. Itt három célkitűzésünk van: először, szeretnénk a lehetőséget, hogy a pénzügyi évet a kiadási oldalon három hónappal meghosszabbítsuk, lehetővé téve, hogy a pártok reagáljanak a politikai eseményekre. Másodszor, nem akarjuk, hogy a pártok minden pénzüket elköltsék az év végén. Szeretnénk, ha saját erőforrásaikat, tagdíjaikat és adományaikat használhatnák tartalékok felhalmozására, amit aztán a politika fő eseményeire adott válaszul, és természetesen az európai választásokon költhetnek el.

Végezetül, annak érdekében, hogy különösen a kisebb politikai családokat támogassuk, de azért is, hogy működni tudjanak az európai politikai alapítványok, különböző megállapodásokra van szükség az adományok és a saját erőforrások arányáról. Az új rendelet 15% saját erőforrást és 85% támogatást körvonalaz.

Hölgyeim és uraim, a Tanács úgy határozott, hogy megosztja a jogalapot. Mi azt mondtuk, hogy erre nincs szükség. Sajnos ennek eredménye a kisebb átláthatóság lesz, mert a polgároknak most már két helyen kell keresni ezen új rendelet jogalapját. Azonban nem szeretnénk a jogi kérdések fölötti nézeteltérést sokáig húzni. Ez egyszerűen eltérítene minket a folyamattól és elvonná a figyelmet a rendelet valódi célkitűzésétől. Az európai politikai pártok és a 2009. évi európai választási kampányra való felkészülésük érdekében a lényegi kérdésekre kell koncentrálnunk, és az év vége előtt le kell zárnunk ezt az ügyet. Nagy örömömre szolgál, hogy úgy hallottam, e rendelet lényegét széles körű egyetértésben fogadták. Úgy vélem, most minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a portugál elnökség alatt tető alá hozzuk ezt a fontos jogszabályt, hogy meglegyen a jogalapunk a politikai alapítványokhoz és az alap a 2008-as költségvetési év rugalmasabb pénzügyi vezetéséhez. Ehhez a Tanács átmeneti szabályaira lesz szükség, ahogy az Alkotmányügyi Bizottságban eredetileg javasoltuk.

Bizottság elnökhelyettes asszony, szeretném önnek megköszönni, hogy átvette a kezdeményezést a Bizottság nevében. Hálás vagyok a portugál elnökségnek is az őszinte kötelezettségvállalásáért a kérdésben, és Leitão úrnak, akivel rengeteget dolgoztam. Szeretnék köszönetet mondani továbbá a Költségvetési Bizottságnak és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, Guy-Quint asszonynak és Mathieu asszonynak az értékes közreműködésükért a jelentéseikben, amelyek nagyobb átláthatóságot és több irányítást vezetnek be ezen erőforrások elosztása fölött. Mindannyian jó úton járunk, és remélem, hogy az év végére meg is lesz az eredménye.

  Véronique Mathieu, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményének szövegezője. – (FR) Elnök asszony, miniszter úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a költségvetési ellenőrzésről alkotott véleményem bemutatása során kiemeltem azt a négy követelményt, ami nekem elengedhetetlennek tűnik: az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztése, ezáltal a belső és külső könyvvizsgálók és az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörének növelése; egy kiegészítő ellenőrzési eljárás kidolgozása; a politikai pártok és az alapítványok pénzügyi forrásainak egyértelmű elkülönítése; és végezetül, az európai választási kampányok finanszírozására vonatkozó szabályok pontosítása.

Örömömre szolgál, hogy a Tanács elfogadja a híres 25%-os szabályt, amit tavaly Ingeborg Gräßle javasolt, és amit a Tanács elutasított. Teljesen megértjük, hogy az idén kötött megállapodás e jelentéshez kapcsolódó jelentős korlátozó elemet tartalmazott.

Azonban egy bizonyos hezitálás a jelentés jogalapját illetően arra késztetett, hogy kétségbe vonjuk a szavazás eredményét az ülés végén, és ez sajnálatos.

A Parlament nagyon gyorsan készítette el ezt a jelentést és a véleményeket. Kár lenne, ha a Tanács határozata, miszerint a jelentést két részre kell bontani azt jelentené, hogy időt veszítünk. Ezért szeretnénk, ha gyorsan, még az év vége előtt elfogadásra kerülne. Köszönöm.

  Ingo Friedrich, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, először szeretném őszinte gratulációmat és köszönetemet kifejezni Jo Leinen úrnak, az előadónak, aki nagyon jó munkát végzett. Ezt a jelentést a képviselőcsoportom teljes mértékben támogatni tudja, és a módosításokat is jóváhagyjuk. A jelentés európai szinten hatékony eszközzé változtatja a politikai pártokat és a politikai alapítványok új eszközét annak érdekében, hogy növelje az európai polgárok részvételét és fellendítse az európai demokratikus legitimitást.

A Franciaországban és a Hollandiában megtartott népszavazás rámutatott, hogy fontos a polgárok bizalmát kiépíteni, többek között a politikai pártokon és az alapítványokon keresztül. Az is igaz, hogy a pénzügyi szabályokat a politikai pártok gyorsan változó igényeihez kell igazítani. Az átláthatóságot természetesen szintén őrizni kell. Az Európai Parlament ezért nyújt tájékoztatást a pártoknak és az alapítványoknak kifizetett finanszírozásról, és ez a honlapunkon lesz elérhető.

Egy másik jó újítás, hogy végre elismerik a politikai pártok szerepét az európai választásokkal összefüggésben. Az európai pártok csak akkor lesznek az európai polisz őszinte résztvevői, és járulnak hozzá az európai tudat kialakulásához, ha aktívan részt vehetnek az Európai Parlament választásain, így segítenek a meglévő demokráciadeficit leküzdésében.

Egy másik fontos elem a politikai alapítványok elősegítése. A politikai tájékoztatás és oktatás terén végzett munkájuk kiegészíti a politikai pártok tevékenységét. Ezen alapítványok különleges szerepet töltenek be az Európai Unióval kapcsolatos oktatási folyamat elmélyítése és a tudás növelése során, csökkentve ezáltal a polgárok és az Európai Unió közötti távolságot.

Meggyőződésem, hogy az alapítványok fel tudják lendíteni a polgárok részvételét az európai politikai életben, és fontos szerepet játszhatnak a jövő politikusainak képzésében. A Tanács jogászias gondolkodását elég nehéz megérteni, de ahogy Helmut Kohl mondogatta, az eredmény a legfontosabb. Ezért támogatom ezt a jelentést és ezért köszönöm meg minden érintett kötelezettségvállalását és együttműködését.

  Richard Corbett, a PSE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök asszony! Képviselőcsoportom támogatja ezt a javaslatot és úgy véljük, hogy ez a jelenlegi jogszabályok praktikus kiegészítése. Különösen hasznos, hogy az európai politikai pártoknak megvan a lehetőségük arra, hogy alapítványaikon keresztül kutatásokat végezzenek és elég rugalmasak legyenek ahhoz, hogy egyik évről a másikra pénzt vigyenek át.

Szó esett a jogalap kérdése: a Parlament és a Bizottság egyetértett velünk, míg a Tanács más véleményen volt. A tartalom azonban fontosabb a jogalapnál, és még azt is ki merem jelenteni, hogy jobb a jogbiztonság, mint hogy később ezzel kapcsolatban bíróságra kelljen menni. Ezért elégedettek vagyunk vele, és a szavazás elhalasztásával arra törekszünk, hogy első olvasatban megállapodás szülessen a Tanáccsal.

Ugyanakkor hadd tegyem hozzá, hogy az előadó által is említett okokból az európai politikai pártok azért fontosak, mert kifejezik azokat a politikai választási lehetőségeket, amelyekkel az Európai Unió szembesül. A média túl gyakran összpontosít kizárólag a Tanácsra, különösen az Európai Tanácsra, mintha az országok közötti valamilyen gladiátori küzdelemről lenne szó. Nagy-Britannia vagy Franciaország kerekedett-e ma felül? Megegyeztek-e a németek az olaszokkal? Ugyanakkor amikor ugyanezek a kérdések az Európai Parlament elé kerülnek, ritkán fordul elő, hogy az egyik országból érkező képviselők egyféleképpen, míg egy másikból érkezők másféleképpen szavaznak, mivel politikai döntéseket hozunk – szakpolitikai döntéseket. Szeretnénk-e vagy sem szigorúbb környezetvédelmi szabványokat nagyobb kiadás fejében? Mindkét válasznak lesznek minden országban támogatói és ellenzői, ez így van minden olyan választási lehetőséggel, amellyel szembesülünk. A képviselőcsoportok és a politikai pártok mutatják azt, hogy politikai, szakpolitikai döntéseket hozunk az Unióban, nem pedig a nemzeti szempontok ütköztetéséről van szó.

Ezért kell a képviselőcsoportokat támogatni munkájukban. Ez segít majd a polgároknak is megérteni, hogy mikkel is foglalkozunk és ennek következtében az Unió is jobban működik majd.

  Andrew Duff, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök asszony! Meg kell köszönjem a Tanács elnökségének azt az előrehaladást, amelyet annak érdekében tesz, hogy első olvasatban megegyezés szülessen. Bízom abban, hogy a Számvevőszék nem várt gyorsasággal ismerteti velünk véleményét.

A termékeny politikai gondolat szükséges kelléke a pluralista, élénk parlamenti demokráciának, és ezt ösztönzi majd a pártpolitikai alapítványok létrehozásáról szóló előttünk lévő javaslat is. Arra ösztönzi majd a pártpolitikát, hogy európai szintre emelkedjen, a létrejövő európai politikai pártokat pedig arra, hogy magabiztosan növekedjenek és céltudatosan vegyenek részt a kampányokban.

Azt kell mondanom, hogy évekig csak kerülgettük a politikai pártok problémáját, mert azok természetesen a régi nemzeti pártok potenciális riválisai és versenytársai, amelyekről néha úgy gondolom, hogy a nemzeti szuverenitás utolsó védőbástyái. Ezért gyorsan kell lépnünk annak érdekében, hogy megteremtsük a 21. század paradigmáját igazából tükröző posztnacionalista politikát segítő és népszerűsítő európai szintű színtereket.

  Janusz Wojciechowski az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony, üdvözlöm az úton lévő munkát az politikai pártok európai szintű finanszírozásáról szóló ésszerű szabályozással kapcsolatban. Nagy szükség van rá, és dicséret illeti Leinen urat a jelentéséért.

Azonban egy tágabb problémával is szembe kell néznünk. Ez a politikai pártok finanszírozásának a demokrácia minőségére mért következményeivel kapcsolatos Uniós szinten és tagállami szinten egyaránt.

Jogi okok miatt az általam képviselt párttól egy időre megtagadták a költségvetési finanszírozást egy választási időszak alatt. Tudom, hogy milyen nehéz olyan politikai ellenzékkel szemben, akinek van pénze, mikor nekünk nincs. Lengyelország egyik legnagyobb politikai pártja nemrégiben majdnem megszűnt, apró pénzügyi hibák miatt a támogatások megvonásával fenyegették.

A pénz fontos, de nem szabad, hogy ez legyen a politikai színteret meghatározó egyetlen tényező, pedig néha ez a helyzet. Ez egyértelműen külön vita tárgya, amit meg kellene tartani a Házban. Végeredményben a demokrácia nem függhet kizárólag a finanszírozástól.

  Andreas Mölzer, az ITS képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, a polgárok érdeke az EU-ban még mindig szerény, és most finoman fogalmaztam, és ez többek között a nem átlátható struktúráinak, az érthetetlen határozatainak és a médiaérdeklődés hiányának tudható be.

Európa meglévő politikai pártjai alig voltak hatással e deficit csökkentésére, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy valóban megfelelő eszközök lennének, amelyekkel teljesíteni lehet a polgárok több együttdöntésre irányuló vágyát. Ez, véleményem szerint, csak közvetlenebb demokráciával érhető el. A zárt ajtók mögött lezajlott ügylet után kikozmetikázott EU-intézmények újra csomagolása és a népszavazások kerülése természetesen ártalmas az előirányzott és nagyon vágyott célkitűzésnek, az EU-ért való lelkesedés polgárok körében való terjesztésének.

E körülmények fényében az európai pártok és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok nem valószínű, hogy fellendítik az EU-fóriát a polgárok körében, de ha sikerül javítaniuk a vitát európai szinten, és a polgárokkal folytatott kommunikációt, és képviselni is tudják az érdekeiket, akkor legalább elértünk valamit. A finanszírozásuknak azonban egyértelműnek és átláthatónak kell lennie, és véleményem szerint ez magában foglalja a független testületek által végzett ellenőrzést is.

  Roger Helmer (NI). - Tisztelt elnök asszony! Legyünk egyértelműek Leinen úr jelentésével kapcsolatban: ez nem a demokráciáról, hanem a propagandáról szól. Arról, hogy az ártatlan polgároktól begyűjött adókat egy olyan európai projekt folytatására költsük, amellyel kapcsolatban a polgárok egyre inkább bizonytalanok. A dánok a maastrichti szerződést, az írek a nizzai szerződést szavazták le. A svédek az euró bevezetése ellen szavaztak, a franciák és a hollandok pedig nem szavazták meg az alkotmányt, ugyanakkor az ő adóikat is az integráció népszerűsítésére költik.

Ebben az ülésteremben Sarkozy elnök úr ma a demokráciáról beszélt, de a tagországokban nem létezik a képviseleti demokráciához szükséges közös közvélemény. Az európai szintű demokrácia becsapás és ámítás. A pénzügyi támogatások páneurópai pártoknak történő fenntartásával, Leinen úr egyértelműen kizárja a páneurópai státuszra nem törekvő euroszkeptikus pártokat, így az adófizetők pénze az integrációt támogató pártokhoz kerül, a többiektől pedig megtagadják azt. Egy demokráciáról beszélő Európában ez az emberek elleni bűntett.

  Íñigo Méndez de Vigo (PPE-DE). - (ES) Elnök asszony, ma Franciaország elnöke szólt a Házhoz arról, hogy szükség van párbeszédre és vitára. Úgy vélem, ezt mindannyian megtanultuk az elméleti útkeresési szakasz során, ahogy Wallström alelnök mondta.

A párbeszédhez és a vitához azonban eszközökre van szükségünk, és a politikai pártok a legfontosabb és valóban elengedhetetlen eszközök közé tartoznak – bár nem kizárólag ők azok. Az európai politikai pártok a nemzeti politikai pártokhoz hasonlóan formálják az emberek akaratát. Ez legyen a szerepük Európa képviseleti intézményeiben is.

Nem lenne értelme európai szinten politikai pártokról beszélgetni, ha nem ejtenénk szót a finanszírozásról. Meg kell vizsgálnunk, miként finanszírozzák azokat a politikai pártokat, amelyek oly szükségesek a polgárok akaratának formálásához. Úgy vélem, európai szinten – és nemzeti szinten is, de most bennünket az európai szint érdekel – a politikai pártokkal kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy a finanszírozás legyen felelős, egyértelmű és átlátható. Ez fontos az adófizetők számára: hogy a pénzük jó helyre kerüljön és vannak intézmények, amelyek felelősséget vállalnak a pénzük elköltéséért.

Úgy vélem, hogy Európa polgárai kételkedhetnek vagy hezitálhatnak az iránnyal kapcsolatban, ahová Európának mennie kellene, azt azonban nem vonják kétségbe, hogy a jövő Európában rejlik. Itt, a Parlamentben folyton azt hallom, hogy azok is, akik a leginkább ellenzik az európai gondolatokat európainak vallják magukat, nem pedig Európa-ellenesnek.

Hogy visszatérjek kezdeti témámhoz, és ismét Sarkozy urat idézzem: a vitára szükség van, és ahhoz, hogy vita legyen, meg kell teremtenünk a megszervezéséhez szükséges eszközöket.

Éppen ezért üdvözlöm Leinen úr jelentését, amely elfogadja a Bizottság javaslatát, és köszönetet mondok önnek is, a Tanács soros elnökének, jó barátomnak, Lobo Antones úrnak a javaslatáért.

Az Európai Néppárt nem vitatja meg itt az alapot. Ha a rendeletet ketté kell osztani ahhoz, hogy mindenki számára elfogadható megoldást találjunk, ám legyen. Számíthatnak a támogatásunkra.

  Costas Botopoulos (PSE). – (EL) Elnök asszony, örömömre szolgál, hogy egy másik képviselőtársam is gyönyörű nyelvünkön hallgatja a vitát, és különösen ebben a kérdésben.

Nekem úgy tűnik, hogy tudnánk mit kezdeni a politikai pártokkal, ezek értékes eszközök. Sajnos, ezeket az értékes eszközöket elzárva tartjuk az intézményi kamrában, ahol fennáll a veszély, hogy elrozsdásodnak. A legtöbben, ha nem is mindenki, egyetértünk abban a demokratikus szerepben, amit a politikai pártoknak be kellene töltenie Európában, de úgy vélem, abban is egyet kell értenünk, hogy még nem töltötték be ezeket a szerepeket. Ez azért van, mert a mai pártok, ahogy már több felszólaló említette, nem igazán politikai pártok. Ezek pártok laza konföderációi, ahogy Dimitris Tsatsos, tanárom és egykori előadó mondta jelentésében 1996-ban. Nincsenek valódi politikai pártok, és e megbeszélés jó lehetőség, hogy lássuk, EU-szinten létre tudunk-e hozni valódi politikai pártokat.

A vita tárgyát képező jelentés két konkrét témájához lenne megjegyzésem. A jelentés két jelentős előrelépést tesz. Mint már említettük, nem oldja meg az összes politikai problémát, de van két jelentős előrelépés. Az egyik, hogy most már felismerjük, miként működnek a politikai intézmények, ez a gondolatszál a vitáinkban is megjelenik. Az ideológiai lelkesedés egyik leglényegesebb eleme került bevezetésre. Az EU-ban a demokrácia egyik problémája pontosan az, hogy nem veszünk részt a szigorú és komoly politikai gondolkodásban, és ezek az intézmények el tudják látni ezt az igényt.

A második nagy előrelépés az átláthatóság. Ez különösen a pártok által önmaguknak megalkotott átláthatósági szabályokban, de mindenekfölött, azt mondanám, hogy az új, magáról a Parlament átláthatósági szabályairól szóló 9(b) cikkben nyilvánul meg.

Hadd zárjam egy rövid megjegyzéssel a jogalap felosztásának kérdéséhez. Úgy tudom, itt technikai gondok akadtak. Én személy szerint sajnálom a felosztást. A lényeg, hogy ha mind egyetértünk azzal, hogy gazdasági szempontból a függetlenség és az átláthatóság szerves része magának a politikai mechanizmusnak, nem lenne sokkal erősebb, ha egyetlen jogi mechanizmus lenne?

  Roberto Musacchio (GUE/NGL). - (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, támogatom ezt az állásfoglalást, abban az értelemben, hogy segíti Európa demokratikus életét.

A második kongresszusát megtartani készülő Európai Baloldal mindig is azt mondta, hogy a globalizáció és Európánk a piacok, az üzleti érdekek és a bürokrácia összefonódását hozta, míg a demokrácia lemaradt. Ez rendben van és jó az erős hatalmaknak, de nem azoknak, akik egy másféle társadalomban hisznek, amelyik a leggyengébb tagjairól is gondoskodik.

Régebben ez volt a tömegpártok szerepe. Ma új kihívással nézünk szembe, nevezetesen, hogy olyan pártokat kell létrehozni, amelyek meg tudnak birkózni a konfliktusok és a döntéshozatal új szintjeivel; pártokat, amelyek újjáépítik a demokratikus részvételt és a Parlament demokratikus szerepét, a tág koalíciókon és a demokratikus vitát elfojtó kormányközi együttműködésen kívül. Természetesen szükség van az alapok felhasználásának átláthatóságára, de a politika nem lehet kizárólag a gazdagok kiváltsága.

  Javier Moreno Sánchez (PSE). - (ES) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is szeretnék gratulálni az előadó Leinen úrnak. Leinen úr e rendelet egyik atyja, és a politikai pártok fáradhatatlan védelmezője, akivel mondhatni együtt küzdöttem a megállapodások megkötéséért.

Hölgyeim és uraim, e javaslat nem lehetett és nem lehet a Közösség intézményeinek jogszolgálatai között lezajló csaták rabja. Megállapodásra kell jutnunk, inkább előbb mint utóbb, mert ha nem, a konfliktus kizárólagos áldozatai a politikai pártok lesznek, akik létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az EU közelebb kerüljön a polgárokhoz, és ösztönzik őket a politikában való részvételre, hogy úgy érezzék, egy közös politikai projekt és a politikai jövő részei.

A pártok jelképezik az EU politikai integrációs folyamatának transznacionális dimenzióját. Ez a jelentés bemutatja a Parlament rugalmasságát és működési képességeit. A Házat nem lehet azzal vádolni, hogy nem működne együtt annak érdekében, hogy első olvasatra megállapodás szülessen 2007 vége előtt.

Hölgyeim és uraim, három gondolatot szeretnék kiemelni, a projekt három nagy fejlesztését, amiket üdvözlünk és amelyek gondoskodni fognak a pártok és az alapítványok fejlődéséről.

Az első az európai politikai pártok létfontosságú szerepe az európai parlamenti választások során, amely megjelenik az európai választási kampányok keretösszegének lehetőségében.

A második az európai politikai pártok független vezetése, az éves tartalékok transzferével és a lehetőséggel, hogy az évek során saját forrásaikból tartalékot képezzenek.

Harmadszor és végezetül, a politikai alapítványok európai szinten történő ösztönzése erősíti az európai politikai pártok tevékenységét. Az alapítványok a politikai pártok tevékenységét kiterjesztő létfontosságú eszközök, és erősítik a polgárokhoz fűződő kapcsolatot, valamint fontos szerepet játszanak a tájékoztatás, a vita és a politikai képzés területén.

  Esko Seppänen (GUE/NGL). - (FI) Elnök asszony, képviselőcsoportunk megosztott ebben a kérdésben. Én azokat képviselem, akik nem hiszik, hogy europártok a nagyobb demokráciát szolgálják. Ezek a pártok pártjai, és velük a hatalom távolabb kerül a polgároktól. A nagy országok nagy pártjainak központosított politikáit hajtják végre.

Az europárt pénzeszközeit arra használhatják, hogy az európai választások során nemzeti szinten terjesszék a központosított propagandát. europárti pénzeszközöket kapnak az európai tudat polgárok közötti terjesztésére. A központosított hatalom célja, hogy a polgárok rokonszenvezzenek vele – hogy alázatosak legyenek.

Egy új propagandaeszközt javasolnak a különleges európai alapítványok számára szolgáló jogalap formájában, amely csökkenti az europártok önfinanszírozásának mértékét, lehetővé téve, hogy elkerüljék a költségvetési rendeleteket, amelyeknek másoknak meg kell felelnie. Képviselőcsoportomban néhányan nemet mondunk minderre.

  Jens-Peter Bonde (IND/DEM). – (DA) Elnök asszony, nem vagyok föderációellenes. Úgy vélem, a föderáció a kormányzás jó formája Németországban, Kanadában, Svájcban és az Egyesült Államokban. Azonban ehhez egy népre van szükség, és még mindig nincs olyan egységes európai nép, amely fel lenne készülve az európai demokráciára. Első megválasztásom óta a választásokon való részvétel 63%-ról nemrégiben 46%-ra esett. A következő alkalommal ez a szám valószínűleg jóval 40% alá esik. Az európai média nagyon kisszámú és kicsi. Művi támogatáson élnek. Nincsenek közös pártok, amelyek mellé a tagjaik felsorakoztak, akik önként megfizetik a tagdíjakat és akik részt vesznek a választási programok kialakításában. A pártokat a nemzeti pártok irányítják, és az adófizetők finanszírozzák. Most még több pénzt akarnak, és a lehetőséget, hogy a nemzeti választásokon használják. Ez torzítja az egyenlő versenyt, tisztességtelen, és valószínűleg törvényellenes is, mivel megszegi az egyenlőség elvét.

A párttámogatást a legnagyobb pártok tagjai kezelik; az én pártom elveszítette a szubvencióit, mert hiányzik az egyik tagunk aláírása, bár a többi párt nem minden tagja írta alá a tagságát egyénileg. Másképpen kezelnek bennünket, a sajtó mégsem bírálja a diszkriminatív eseteket. Örömmel szavaznék az európai pártok szubvencióira, ha a választópolgárok európai demokráciát szeretnének. Kezdjük azzal, hogy a polgárok megválasztott képviselőinek hatalmat adunk a jogalkotó folyamat fölött, és elvesszük a hatalmat a kormányhivatalnokoktól és a lobbistáktól, hogy a választópolgárok is tehetnek valamit azáltal, hogy eljönnek a szavazás napján és egy másik pártra szavaznak. Hozzunk létre élő pártokat, közvetlen tagsággal és önkéntes tagdíjjal, hogy elintézhessük a választópolgárok által ésszerűnek tartott állami támogatást, ami nem diszkriminatív. Jelenleg alig van támogatás a választópolgároktól a polgárok pénztárcáinak további terheléséhez.

  Manuel Lobo Antunes, a Tanács soros elnöke. − (PT) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, Walström biztos asszony nyitó beszédét azzal a kívánsággal zárta, hogy haladjunk tovább együtt. Ebből a vitából azt a következtetést vontam le, hogy hatékonyan haladunk együtt. Ez csakis jó hír lehet a Tanács és a portugál elnökség számára, és köszönetet kell mondjak a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek azért, hogy az általam ma önök elé tárt javaslat alapján együtt haladhatunk előre.

Ahogy már elhangzott, a forma nem annyira fontos, inkább a lényeg igazán fontos. A lényeg ebben az esetben az, hogy további forrásokkal lássuk el az európai politikai pártokat, hogy teljes mértékben kivitelezhessék politikai tevékenységeiket és gyakorolják képességeiket, hogy így minden polgárunkat bevonják Európa létrehozásának lenyűgöző folyamatába.

Ez a valódi lényeg, a valódi ok és a valódi kérdés. Mint említettem, csak örülni tudok, hogy a három intézmény megállapodásra tudott jutni arról, hogy miként lépjünk előre e tekintetben. Azt is el kell mondanom, ha szabad őszintén szólnom, hogy az, hogy e megállapodást a portugál elnökség alatt hoztuk létre, az nekem és a portugál kormánynak természetesen a gyorsan végéhez közeledő elnökségünk fontos eleme.

Három dolgot kell elmondanom önöknek. Először, reméljük, hogy hamarosan megkapjuk a Számvevőszék véleményét, és így gyors lezárásra jutunk e tekintetben. Másodszor, ma egy képviselőtől elhangzott, hogy vannak európai politikai pártok, amelyeket kizárnak az új rendeletek hatálya alól: ez nem így van, mivel mindenki jogosult. Végezetül, nagyon őszintén szeretném újra megerősíteni a kötelezettségvállalásunkat, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a folyamat lezárására még az év vége előtt.

  Jo Leinen, előadó. – (DE) Elnök asszony, a Tanács épp most közölte, hogy széles körű egyetértés övezi e rendelet tartalmát. Csütörtökön, erről a pontról történő szavazás előtt javasolni fogom a szavazás elhalasztását, hogy az év vége előtt, valószínűleg a decemberi ülésen, első olvasatra megállapodásra juthassunk.

  Elnök. – Megjegyeztem az információt, Leinen úr, és vitánkat Wallström biztos asszony szavaival zárjuk.

  Margot Wallström, a Bizottság alelnöke. − Tisztelt elnök asszony, tisztelt Lobo Antunes úr! Határozottan úgy gondolom, hogy minden elismerést megérdemelnek, mert remélhetőleg még az év vége előtt pont kerül ennek a témának a végére. Akkor pedig úgy gondolom, mindannyian egy üveg borral vagy portóival kell hogy megünnepeljük, amit a portugál elnökség ezzel a nagyon fontos üggyel kapcsolatban elért.

Ha Helmer úr még az ülésteremben lenne, azzal fordultam volna hozzá, hogy ő az elő példája annak, hogyan működik az európai demokrácia, hiszen az európai adófizetők állják a fizetését, azt hogy itt legyen és kifejezze ellenkezését, szembeforduljon az Európai Unióval és mindannyiunkkal. Szívesen látjuk őt itt, mert az ő véleményére is szükség van a vitában.

Akik ellenzékben vannak, szintén fontos szerepet játszanak az európai politikai vitában ebben a teremben. Pontosan ez az ötlet húzódik meg amögött, hogy az összes politikai pártnak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy alakítsák és hozzájáruljanak az európai politikai alapokhoz, hogy olyan élénk vitákra kerülhessen sor, ahol mindkét oldal megszólalhat és az összes különböző vélemény is kifejezésre juthat. Mindezt nyitott és átlátható módon tesszük a követelményekkel, a szabályokkal és ezek alkalmazásának pontos jogi alapjával kapcsolatban. Ebben a konkrét javaslatban nincsenek titkok.

A dolgok jelenlegi állása szerint az európai szinten jelenleg létező mind a 10 jelenlegi párt létrehozott politikai alapítványokat, amelyek a politikai nézetek és programok igen széles skáláját képviselik.

Ez az európai politikai témákkal kapcsolatban csakis egy élénk és sokoldalú vitára ösztönözhet, és hozzájárul majd ahhoz, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra csütörtökön kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Alexandra Dobolyi (PSE), írásban. – Fontosnak és előremutatónak tartom a Bizottság javaslatát. Az európai szintű politizálásban az európai politikai pártok fontos szerepet töltenek be. De nemcsak az európai politikai életben, hanem a tágabb értelemben vett európai közszféra alakításában is nagy szerepük van, ezért tartom időszerűnek szerepük, tevékenységük újraértelmezését.

Központi kérdés, hogy támogassuk ezen európai politikai pártok kezdeményezéseit, annak érdekében, hogy ösztönözzék a polgárok tudatos részvételét az Unió demokratikus életében, annak alakításában. Bízom benne, hogy van igény és lehetőség a politikai párbeszéd erősítését és kiterjesztését szolgáló intézkedésekre. Fontos a polgárok lehető legszélesebb körű részvételének biztosítása az Unió demokratikus életében, beleértve nem utolsósorban a fiatalokat, annak biztosítása érdekében, hogy mindenki meghallgatásra találjon.

Itt szeretném megemlíteni, hogy az Európai Unió egyik határozott politikai célja továbbra is az európai közélet kialakulásának elősegítése és továbbmozdítása. Ennek érdekében hangsúlyos elemként jelenik meg a Bizottság dokumentumában az európai szintű politikai alapítványok támogatása, melyek segítséget nyújthatnak, illetve támogatják és kiegészítik a hozzájuk közel álló politikai pártcsaládok tevékenységét, különféle kezdeményezések, mint például európai szemináriumok, képzések, konferenciák szervezésén keresztül.

Végezetül ezen európai szintű alapítványok hathatós pénzügyi keretet tudnak biztosítani nemzeti politikai alapítványok és oktatók európai szintű együttműködéséhez, ideértve az ifjúsági szervezeteket és a civil társadalom más képviselőit is.

ELNÖKÖL: Diana WALLIS
Alelnök