Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2146(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0518/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0518/2007

Viták :

PV 15/01/2008 - 5
CRE 15/01/2008 - 5

Szavazatok :

PV 15/01/2008 - 10.2
CRE 15/01/2008 - 10.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0009

Viták
2008. január 15., kedd - Strasbourg HL kiadás

5. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007-2012 között (vita)
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. – (EL) A megbeszélés napirendjén a Glenis Willmott által a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében előterjesztett, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló jelentés (2007/2146(ΙΝΙ)) (A6-0518/2007) szerepel.

 
  
MPphoto
 
 

  Glenis Willmott, előadó. − Elnök asszony, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem rendkívül sok kérdést foglal magában. Alapvetően a munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő betegségek számának csökkentésére irányul. Az egyén szempontjából fizikai épséget, méltóságot és jólétet jelent. A vállalkozások szempontjából a távollétekkel, táppénzzel kapcsolatos költségek és a termelékenységgel kapcsolatos veszteségek csökkentésével egyenlő. A társadalom egészének tekintetében a nem megfelelő munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségét csillagászati összegre, a nemzeti össztermék 3,8%-ára becsülik.

Az Alapjogi Charta, amelynek aláírására a múlt hónapban ugyanebben az ülésteremben került sor – egyes UKIP-képviselők és konzervatív európai parlamenti képviselők szégyenteljes kitörése ellenére –, a 31. cikkében előírja, hogy minden dolgozónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Azt is meghatározza, hogy minden dolgozónak joga van a munkaórák száma felső határának megszabásához.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség becslései szerint az EU-ban évente több mint 140 000-en halnak meg foglalkozási betegségek és közel 9000-en munkával összefüggő balesetek következtében. Ezek a számadatok azt jelentik, hogy az Európai Unióban három és fél percenként meghal valaki munkával összefüggő okok miatt. Tehát lehetséges, hogy az alatt a rövid idő alatt is, amióta beszélek, meghalt valaki, és feltételezhető, hogy mire a vita befejeződik, 20 ember hal meg az említett okok miatt.

Egyes kollégák vitathatják a megfelelő munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz való alapvető jogot, de biztos vagyok abban, hogy egyikőjük sem kérdőjelezné meg az élethez való jogot. Az EU munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiájának a meglévő szabályozási keret pontos megvalósításában és végrehajtásában kell erősnek lennie. Az, amivel már most rendelkezünk, nagyrészt nagyon jó, de következetesen végre is kell hajtani Unió-szerte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben egyértelmű, hogy a meglévő jogszabály nem megfelelő, ne módosíthatnánk annak érdekében, hogy megfelelően működjön, és hogy a lehető legjobb biztonsági szintet biztosítsa. Továbbá nem jelenti azt sem, hogy a jogalkotási aktusokra irányuló javaslatokra úgy kellene reagálnunk, mint vámpírnak a fokhagymára, ahogy azt néhányan itt a Parlamentben is tennék.

Természetesen senki sem állíthatja, hogy mindig a jogalkotási út a legjobb. Vannak azonban olyan esetek, amikor kötelező erejű szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy egy új vagy kialakuló kockázatot valamennyi tagállamban helyesen és következetesen kezeljenek. A Bizottság közleménye üdvözlendő és dicsérendő a munkával összefüggő balesetek csökkentésére irányuló célkitűzése, valamint a KKV-k erőteljes középpontba helyezése miatt. Ugyanakkor a foglalkozási betegségekre is hangsúlyt kell helyeznünk, amelyek hatalmas költséget jelentenek a munkavállalók egészségvédelme, a vállalkozások kiadásai és termelékenységük, valamint – a szociális biztonsági és az egészségügyi költségek révén – a társadalom egésze tekintetében.

A jelentés tükrözi ezt, és annak biztosítására ösztönzi a Bizottságot, hogy a foglalkozási betegségeket pontosan felismerjék és orvosolják, külön hangsúlyt helyezve a foglalkozási eredetű rákos megbetegedésekre, a csökkentésre irányuló célkitűzések meghatározása céljából. Ezenkívül részletes cselekvési tervekre van szükség, amelyek pénzügyi és ütemezési kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. A balesetek 25%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzések mellett kevés olyan lehetőség van, amelyek alapján az előrehaladás mérhető és nyomon követhető. A jelentésemben meghatározott, a cselekvésre vonatkozó prioritások közé tartozik a meglévő jogszabályok végrehajtására vonatkozó, „jutalom és büntetés” megközelítés. Szeretném, ha a tagállamok a megfelelő egészségvédelem és biztonság biztosításáért adó-visszatérítéssel jutalmaznák a vállalkozásokat, és az ajánlattételi felhívások esetén előnyben részesítenék őket, valamint biztosítási kötvények esetében „bonus-malus” rendszert és egyéb pénzügyi ösztönzőket vezetnének be. Ugyanakkor szigorúbb szankciókat szeretnék azon csaló munkaadók esetében, akik elhanyagolják a munkaerő egészségvédelmének és biztonságának biztosítását, valamint több jogsértési eljárást szeretnék azon tagállamok ellen, amelyek nem megfelelően valósítják meg és hajtják végre a meglévő egészségvédelmi és biztonsági jogszabályokat.

Az egészségvédelmi és biztonsági stratégiának természetesen a leginkább veszélyeztetetteket kell a középpontba helyeznie. Ilyen kiszolgáltatott csoportokat alkotnak a migráns munkavállalók, akiket gyakran kizsákmányolnak, valamint a külön figyelmet igénylő fiatal és idősödő munkavállalók, valamint a fogyatékkal élők. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor és végrehajtásakor szigorúan alkalmazzák az említett csoportokra, valamint a gyakran figyelmen kívül hagyott egyéb munkavállalókra, például a mezőgazdasági és egészségügyi dolgozókra az 1989. évi keretirányelvet. A tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük ezeket a csoportokat. A derékfájás – ténylegesen az ismétlődő megterhelés okozta sérülések – és a derékbántalmak problémájának kezelése céljából szükségünk van egy váz- és izomrendszeri megbetegedésekről szóló keretirányelvre.

Még rengeteg kérdést szeretnék felvetni, de fogy az idő, úgyhogy várom a kollégák hozzászólásait és azt, hogy a Bizottságnak milyen mondanivalója van.

 
  
MPphoto
 
 

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. − (EL) Elnök asszony, az Európai Parlament tiszteletre méltó tagjai! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Willmott asszonynak a kiváló jelentésért, amelyet a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiáról készített.

A Bizottság rendkívüli politikai jelentőséget tulajdonít a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak, és az Ön javaslatainak nagy részével kapcsolatban osztja az Ön nézeteit.

Valóban szeretném hangsúlyozni, hogy a szóban forgó stratégiának nem pusztán bizottsági, hanem közösségi stratégiának kell lennie. Mindenképpen ez az egyetlen módja annak, hogy megvalósítsuk az alapvető és nagyszabású célt, azaz a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések számának folyamatos és tartós csökkentését. Ezért többek között a legfontosabb szempontunk, hogy politikai, működési és intézményi szinten lehetőség szerint minél több fél részt vegyen.

A Bizottság stratégiai célja, amely arra irányul, hogy az Európai Unióban 2007–2012 között 25%-kal csökkenjen a munkahelyi balesetek száma, valóban tevékeny részvételt és elkötelezettséget kíván, nem csupán a közigazgatás, hanem a szociális partnerek részéről is, akik munkahelyi szinten felelősséggel tartoznak a balesetek megelőzéséért.

Rendkívül fontos kihangsúlyozni a tagállamok által a 2007. június 25-i tanácsi állásfoglalás révén vállalt kötelezettséget: a szociális partnerekkel együttműködésben nemzeti feltételekhez igazított egészségvédelmi és biztonsági stratégiák kidolgozása és alkalmazása, valamint nemzeti, mérhető célok meghatározása a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések előfordulási számának csökkentése tekintetében, különösen azokban a tevékenységi ágazatokban, amelyekben ezek előfordulási aránya az átlagosnál magasabb.

A Bizottság fölöttébb elégedett az Európai Parlament által a közleményére adott válasszal, valamint a közleményben meghatározott általános prioritások és intézkedések támogatásával.

Tudomásul vettem a Parlamentnek az erőforrások megfelelő tervezése és elosztása szükségességével, valamint az előrehaladás értékelésével és a stratégiai célkitűzéseket illetően a helyzetjelentések benyújtásával kapcsolatos aggályait.

A Bizottság a közösségi program eredménytáblázatában részleteket közöl, és megadja a közösségi szinten meghozandó különleges intézkedések pontos tervét. Ezenkívül biztosítani fogjuk a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tanácsadó bizottság részvételét a nemzeti stratégiákkal, a célkitűzésekkel, a vállalt intézkedésekkel és az előrehaladás nyomon követésével kapcsolatos háromirányú információcsere keretében. A Parlamentet haladéktalanul tájékoztatjuk ennek az eljárásnak az eredményeiről.

A 91/383 tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó kérést illetően szeretném tájékoztatni az Európai Parlament tiszteletre méltó tagjait, hogy a Bizottság szervezeti egységei egy külső szakértő által készített tanulmány alapján jelenleg vizsgálják a különböző tagállamokban kialakult helyzetet. 2008-ban készül majd egy ehhez kapcsolódó jelentés, és a Bizottság a jelentés következtetéseit figyelembe véve eldönti, milyen további intézkedéseket kell tenni ezen a területen.

A 92/85/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó kérést illetően szintén szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a Bizottság szervezeti egységei – az európai szociális partnerekkel az irányelv lehetséges módosításairól folytatott konzultációt követően – hatásvizsgálatot végeznek az irányelv bizonyos módosításaival járó következmények megállapítása érdekében. Amennyiben a hatásvizsgálat befejezésekor a Bizottság úgy határoz, hogy benyújt egy kapcsolódó javaslatot, aligha kétséges, hogy azt a Bizottság 2008-ban jóváhagyja.

Osztom azon nézetét, hogy az elkövetkező időszakban szükség lesz az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtásának fejlesztésére, különösen a KKV-k esetében, olyan intézkedésekkel együtt, amelyek egyenlő hangsúlyt helyeznek a munkaadói felelősségre és a munkavállalói részvételre.

Ami a munkahelyi egészségvédelmet illeti, biztosra veszem, hogy az új stratégia újabb lépés ahhoz, hogy EU-szerte egészségesebb munkakörülmények jöjjenek létre, ahol figyelembe veszik az elöregedő munkavállalói népesség szükségleteit, és ahol a kiszolgáltatottabb csoportok számára teljes védelmet biztosítanak. A Bizottság fokozni fogja erőfeszítéseit a megfelelő egészségügyi mutatók és egyéb statisztikai eszközök meghatározása irányában a foglalkozási egészségveszélyeztető tényezők szigorú ellenőrzésének biztosítása érdekében.

Bizonyosak vagyunk abban, hogy a 2007–2012 közötti időszakra vonatkozó közösségi stratégiában, valamint az Önök által ma jóváhagyandó jelentésben meghatározott prioritások megnyitják az utat ahhoz, hogy biztonságosabb és egészségesebb munkahelyek alakuljanak ki az Európai Unióban.

 
  
MPphoto
 
 

  Edit Bauer, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. − Elnök asszony, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság a véleményében egyrészt hangsúlyozza, hogy a nőknél tapasztalható, munkakörülményeikre visszavezethető legsúlyosabb egészségügyi problémák a váz- és izomrendszeri megbetegedések és a pszichológiai zavarok. Másrészt a vélemény kiemeli, hogy a nőket és férfiakat fenyegető kockázatok elemzésének és a megfelelő intézkedések meghozatalának szükségessége nem jelenti azt, hogy védekezésként ismét kirekesztő politikákat vezessenek be, vagy különböző munkahelyeket alakítsanak ki a nők és a férfiak számára.

Még akkor is, ha a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló közösségi irányelvek kerete a nemek vonatkozásában semleges, ez nem elegendő ok arra, hogy a munkával összefüggő, a nők egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat a férfiakhoz képest alábecsüljék és elhanyagolják, akár a megelőzés, akár a kutatás tekintetében.

Az Európai Unióban a férfi és női munkavállalók különböző veszélyeknek vannak kitéve a munkahelyükön: kémiai, biológiai és fizikai hatásoknak, ergonómiailag káros munkakörülményeknek, a baleseti kockázatok és biztonsági veszélyek bonyolult együttesének, valamint számos pszichoszociális tényezőnek. Így hát a nők és férfiak nem alkotnak homogén csoportot. Ezért a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítására szolgáló stratégiákat és intézkedéseket az egyes munkahelyek sajátosságaihoz kell igazítani, figyelembe véve, hogy néhány tényező eltérő hatást gyakorolhat a nőkre és a férfiakra.

A vélemény az olyan új kockázati tényezőket is kiemeli, mint amilyen például az ügyfelek részéről a munkahelyi zaklatás, erőszak és megfélemlítés, főleg a közszolgálati szektorban, ahol jórészt nőket alkalmaznak. Végül a vélemény hangsúlyozza, hogy egy erős és tartós, megelőző jellegű egészségvédelmi és biztonsági kultúra kialakításának hatékony eszközeként szükség van a veszély, a kockázat és a megelőzés fogalmának az iskolai tananyagba és oktatási rendszerekbe való általános beépítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki Willmott asszonynak a bizottságon belüli korrekt és építő jellegű együttműködésért. A jelentés kifejezi az Európai Unió 27 tagállamában a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak tulajdonított kiemelt jelentőséget. A jelentés előtérbe helyezi és kiemeli a legfontosabb védintézkedéseket. A baleset-megelőzés és a biztonság költsége magas, de hadd hangsúlyozzam ki egyértelműen, hogy a jó egészség megfizethetetlen. Az a fontos, hogy a rendelkezéseket minden tagállamban át kell ültetni és alkalmazni kell, valamint hogy az Európai Uniónak segítséget kell nyújtania a tagállamoknak a szabályok átültetésében és büntetések kiosztása helyett inkább tanácsot kellene adnia.

Úgy gondolom, hogy külön figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokra, mivel ezeknek segítségre van szükségük ezen a téren, ha versenyképesek akarnak maradni. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a Bizottságot arra, hogy teremtse meg a megfelelő alapvető feltételeket a KKV-k számára, amennyiben ezek még hiányoznak, és fejlessze a már meglévőket. A munkavállalók számára biztosított védelem nem függhet attól, hogy melyik országban vagy milyen nagy vállalkozásnál dolgoznak.

A rendelkezésemre álló rövid idő alatt csak néhány, rendkívüli jelentőséggel bíró kérdést szeretnék felsorolni, úgymint a hepatitis és az AIDS elleni megfelelőbb védelem, valamint az azbeszt folyamatos, szisztematikus eltávolítása a munkahelyekről, legyen bármennyire bonyolult és költséges is. Úgy gondolom, hogy a hepatitis B-t és különösen azokat kell a középpontba helyezni, akik nagy foglalkozási kockázatot vállalnak a hepatitis vírusokkal való megfertőződés terén, azaz az orvosokat, mentősöket, ápolókat és elsősegélynyújtókat.

Az elsősegélynyújtás terén az intézkedéseknek azokra is ki kell terjedniük, akik több tagállamban a napi munkájuk mellett ingyenes önkéntes munkát végeznek a segélyszolgálatoknál. Úgy vélem, hogy nagyon fontos, hogy a jelentés szigorúan ragaszkodott a tárgyhoz és kerülte, hogy példákat említsen, amivel valójában előítéletet idézett volna elő több kérdéssel kapcsolatban.

Köszönöm a gyümölcsöző együttműködést. Az EPP-ED képviselőcsoport jóváhagyja a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Pier Antonio Panzeri, a PSE képviselőcsoport nevében.(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A torinói ThyssenKrupp gyárban 2007. december 6-án bekövetkezett baleset hét dolgozó halálát okozta. Ez a rendkívül súlyos eset is bizonyítja, hogy a biztonsággal kapcsolatos problémák még bizonyosan nem oldódtak meg.

A torinói tragédia egy másik kérdést is felvet, amit meg kell vizsgálnunk ebben az ülésteremben. Azt vártuk volna, hogy ez a multinacionális vállalat tisztességesen viselkedik, de nem így történt. Az olasz újságok tegnap arról számoltak be, hogy a ThyssenKrupp egyik felsővezetője által a tragikus acélgyári tűzesetet követően megfogalmazott bizalmas dokumentumban – amelyet a rendőrbíró lefoglalt – a baleset után megkérdezett túlélőket úgy jellemezték, mint akik a hős és a tévésztár szerepében tetszelegnek. Erre az állításra a szégyen szó illik a legjobban.

Nagyon fontos lenne, ha ez a Parlament, ahogy a biztos úr is, minden formaságtól eltekintve kifejezhetné és kifejezné felháborodását a ThyssenKrupp vállalatnak. Ami Torinóban történt, bizonyos fokig bárhol megtörténhet, és ez a kiváló Willmott-jelentés alapján is azt emeli ki, hogy szükség van a munkahelyi balesetek és halálesetek számának tényleges csökkentése iránti elkötelezettségre.

 
  
MPphoto
 
 

  Elizabeth Lynne, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, ez egy kiváló jelentés, és szeretnék köszönetet mondani az előadónak az együttműködésért.

Örülök annak, hogy a jelentés a jelenlegi irányelvek hatékonyabb végrehajtásáról beszél. A megfelelőbb ellenőrzésre való felhívást is örvendetesnek tartom. Nincs értelme annak, hogy a tagállamok színleljék a végrehajtást, ahogy többen megteszik az egészségvédelem és biztonság terén, majd aztán, elég gyakran, több jogszabályt követelnek még akkor is, amikor a tudományos és orvosi bizonyítékok nem állapítanak meg kockázatot.

Egy olyan terület, ahol viszont szükség van jogszabályra – és erre 2005-ben fel is szólítottunk –, az a több mint tízmillió tűszúrásos sérülés megelőzése, amely EU-szerte minden évben érinti az egészségügyi dolgozókat. Képzeljük el azt a rettegést, amit egy véletlen tűszúrás vált ki, és amit szörnyűséges várakozás követ, míg az érintett meg nem tudja, hogy súlyosan megfertőződött-e például HIV-vel vagy hepatitis B-vel!

A Bizottságnak figyelembe kell vennie felhívásunkat és elő kell terjesztenie a biológiai anyagokról szóló 2000. évi irányelv módosítását. Bizonyos területeken valószínűleg elegendő a bevált gyakorlat cseréje, ezért örülök annak, hogy az egészségügyben szerzett fertőzésekkel kapcsolatos módosításaimat elfogadták a bizottságban. Az MRSA-hoz hasonló fertőzések nem csupán a kórházi betegeket, hanem a kórházi dolgozókat is komolyan veszélyeztetik. A fertőzési arány lényegesen eltérő a tagállamokban. Például a fertőzési arány az Egyesült Királyságban 10-szer magasabb, mint Hollandiában. Tudnunk kell, hogy miért és hogy hogyan tanulhatunk a bevált gyakorlatból. Ez az oka annak, hogy a bizottságban elfogadott módosításaim egyikében felszólítottam az egészségügyben szerzett fertőzésekkel kapcsolatos helyes gyakorlat uniós kódexének létrehozására és EU-szerte valamennyi egészségügyi dolgozó szűrésének előmozdítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Sepp Kusstatscher, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, hadd kezdjem azzal, hogy köszönetet mondok az előadónak, Willmott asszonynak a kiváló munkáért, és különösen azért, hogy hajlandó volt a kompromisszumra. Az EU-ban évente több mint 160 000-en halnak meg és mintegy 300 000-en válnak munkaképtelenné ipari balesetek és foglalkozási megbetegedések következtében. Ez túl sok. Társadalmunkban, ahol az egyént gyakran pusztán termelési tényezőnek tekintik, túl kevés hangsúlyt helyeznek a probléma emberi aspektusára. Az államnak, amely alatt a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat értem, biztosítania kell, hogy a teljesen nyereségorientált üzleti szereplők viseljék a kizsákmányolás társadalmi költségeit. Ez az egyetlen mód annak biztosítására, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság megkapja a szükséges prioritást.

A közvélemény hajlamos arra, hogy inkább az ipari balesetekre figyeljen fel, ne pedig a sokféle foglalkozási megbetegedésre. Átfogóbb és erőteljesebb erőfeszítésekre van szükség az egyensúly helyreállításához. Hasznos változások nem érhetők el szigorú ellenőrzés nélkül, azaz felügyelet és vizsgálat, valamint a foglalkozási megbetegedések – többek között például a nanotechnológia terén dolgozókat érintő új betegségek – előfordulásának csökkentésére vonatkozó pontos célkitűzések nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló jelentés elfogadása még több bürokráciát jelentene, miközben én azt gondoltam, hogy a Bizottság éppen csökkenteni szándékozik azt.

A betegség és sérülés miatt távol lévő munkavállalók az érintett vállalkozások költségeinek és ennélfogva árainak növekedését idézik elő. Az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását biztosító EU-ban nagyobb a verseny, így azok, akik nem törődnek az alkalmazottaikkal, üzleti lehetőségeket veszítenek el. A munkából betegség következtében távolmaradók miatt a társadalombiztosítási juttatások is növekednek, ami hozzájárul az árak további növekedéséhez. Ezért a vállalkozások legfőbb érdeke, hogy alkalmazottaik jó egészségnek örvendjenek.

A jó ötletek mindig elterjednek, így ez nem okozhat túl nagy nehézséget. Ez persze attól függ, hogy e téren szabad piac legyen, de természetesen ha a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság egyes tagjaihoz hasonlóan Önök azt gondolják, hogy ez a dzsungel törvényéhez vezet, akkor itt van egy újabb súlyos betegség, amely ellen fel kell venni a küzdelmet. Nyilvánvaló, hogy a szabad piacot támogató tagállamok pszichiátriai esetnek tekintendők.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Claude Martinez (NI). – (FR) Elnök asszony, a Renault és a Peugeot franciaországi munkavállalói által elkövetett öngyilkosságok, valamint az olyan emberek között előforduló több ezer tüdőrákos megbetegedés, akik a munkájuk során azbeszttal kerülnek kapcsolatba, egyértelműen bizonyítják, hogy a munkahelyi egészségvédelem problémát jelent.

Erre reagálva az Európai Bizottság összeállított egy közleményt, amely az „egészségvédelmi stratégia” státusát nyerte el, ami valójában úgy hangzik, mintha egy Walt Disney meséből származna – akár Hófehérke által a hét törpe számára megfogalmazott állásfoglalás. És valóban igen megható. Például a (35) bekezdésben kijelentik, hogy egészséges munkahelyi életmódra van szükségünk; a (29) bekezdés az orvosi vizsgálatok elősegítéséről szól; az (54) bekezdés a tűzoltó készülékek felszerelését sürgeti; a (49) bekezdésben azt olvassuk, hogy a stressz veszélyt jelent az egészségre; a (D) preambulumbekezdés pedig arra emlékeztet – láss csodát –, hogy a halálos kimenetelű balesetek gyakoribbak az építőiparban dolgozók, mint a vezető beosztású európai tisztviselők között.

Szerencsére az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság előadója ajánl megoldásokat, többek között azt, hogy minden 500 munkavállalóra alkalmazzanak egy pszichológust és egy lelkészt.

Valójában azonban semmit sem közölnek a foglalkozási megbetegedések okairól, amelyek közül hármat említek. Az első az az ideológia, amely alapján a határainknál leromboljuk a védelmet, így munkavállalóinkat az ázsiai rabszolgamunkával való tisztességtelen versenynek tesszük ki. Iparágaink csak úgy tudnak fennmaradni, ha minden követ megmozgatnak a nagyobb termelékenység érdekében az egészségvédelem rovására.

A másik probléma a tervezett erős euró, ami miatt az átváltási árfolyamok tekintetében versenyképtelenné válunk. Az alkalmazkodáshoz egyetlen változó maradt, a termelékenység, amelyet ismételten erőltetnek, és ismételten az egészséget veszélyeztetik.

Gondjaink harmadik oka a versenyképesség neurotikus filozófiája – ami tulajdonképpen az Európa és Ázsia, illetve Európa és Latin-Amerika közötti gazdasági háború. A háborúk azonban veszteségeket és haláleseteket okoznak, és ebben az esetben az áldozatok azok az emberek, akiket foglalkozási megbetegedések és balesetek sújtanak. Más szóval az európai munkavállaló a globális gazdasági arénában a bikához hasonlítható, stresszes és vérengző, mindent kiad magából, amíg tönkre nem megy az egészsége. A megoldás az, ha munkavállalóinkat kivezetjük ebből a globális, tisztességtelen szabályokkal működő arénából, ehhez pedig a levonható vámokra vonatkozó új vámtechnológia szükséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Romano Maria La Russa, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. − (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, szerettem volna áttekintést adni a stratégia főbb pontjairól, és megvitatni a véleményemben szereplő ajánlásokat. A szerződés formájától függetlenül valamennyi munkavállaló egyenlő szociális védelmének garantálása, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó bürokratikus eljárások felgyorsítása, valamint a képzéshez ösztönzők, többek között pénzügyi ösztönzők biztosítása tartozik az elsődleges fontosságú szempontok közé.

Ha azonban csak ezeket a szempontokat vitatnánk meg, kevésbé lennénk nemes lelkűek azok irányában, akik jogosan követelnek magyarázatot és igazságot az olyan tragédiák esetén, mint például a néhány napja Torinóban bekövetkezett tűzeset, amelyet  Panzeri úr említett az előbb. December 6-ról 7-re virradó éjszaka a ThyssenKrupp gyárban szétterjedt tűz hét dolgozót ölt meg; a tűzoltó berendezések nem működtek. Csak később derült ki, hogy a gyár nem teljesítette a biztonsági előírásokat. Az Európai Parlament és én sem mulaszthatom el elismételni, hogy ez gyalázat.

Természetesen nem áll szándékomban, hogy teljesen elítéljem a német multinacionális vállalat magatartását, sőt mit több, nem gondolom, hogy a gyár, bármennyire is vétkes, rosszindulatúan és szándékosan, pénzmegtakarítás céljából nem teljesítette a biztonsági előírásokat. Nem óhajtok csatlakozni a baloldali unió egyes olasz képviselői által előterjesztett ideológiai érvelésekhez, akik a gyár tavaly júniusi bezárásáról értesülve a biztonság bajnokaiként tüntették fel magukat, és kijelentették, hogy ők felelősek a gyár biztonságáért és ők gondoskodtak arról. Még nem érkezett el az idő azonban arra, hogy ítélkezzünk, főleg meggondolatlanul.

Bár tiszteletben tartjuk az üggyel kapcsolatos nemzeti hatásköröket, égetően szükségesnek tartom, hogy az Európai Unió mindenekelőtt a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felügyeleti tevékenységeinek növelése révén garantálja a jog teljes körű végrehajtását, valamint a Vezető Munkaügyi Felügyelők Bizottsága működésének fejlesztése révén fokozza a különböző nemzeti ügynökségek közötti koordinációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie Panayotopoulos-Cassiotou (PPE-DE). – (EL) Elnök asszony, kétségtelen, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság hozzájárul a minőségirányításhoz, a gazdasági teljesítményhez és a versenyképességhez, valamint hogy elősegíti a gazdasági fejlődést és a költségvetési célok elérését, beleértve a szociális biztonsági rendszerek költségvetését. Természetesen mindezen szakmai kérdéseken túlmenően humanitárius megfontolások is számítanak, amelyek nem csak szükségessé, hanem kiemelt fontosságúvá teszik a munkavállalók egészségének védelmét és a munkahelyi biztonság biztosítását.

A 2002–2006 közötti időszakra vonatkozó stratégia pozitív eredményeket hozott, és a 2007-től kezdődő időszakra vonatkozó kilátások kedvezőek, ha mindannyian részt veszünk – nem csupán az európai tervezés tekintetében, hanem a megfelelő nemzeti szinten is – az egészségvédelem és biztonság ellenőrzésében és tervezésében, főleg a kiszolgáltatott munkavállalói kategóriákkal – azaz a fiatalokkal, idősebb munkavállalókkal – kapcsolatban, akiket arra kérünk, hogy életük nagyobb részében vegyenek részt a termelésben, valamint a nőkkel kapcsolatban is, akiket szintén felkérünk arra, hogy legyenek részesei a munka világának. A munka világának, amely új kihívásokkal teli, amely nem egységes, mivel különféle szerződések, önálló vállalkozók, kis- és középvállalkozások jelenléte jellemzi, amelyek nem rendelkeznek a nagyvállalkozások azon képességével, hogy megfelelő munka- és biztonsági körülményeket szabjanak meg. Ezért mindnyájunkat érint a nemzeti és közösségi források helyes felhasználása, ahogy azt a Willmott-jelentés célul tűzi ki, hogy elérhessük a kívánt eredményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Matsouka (PSE). – (EL) Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok kollégánknak, Willmott asszonynak, mivel a jelentése jórészt tárgyalja a Bizottság közleményének komoly hiányosságait.

A munkahelyi méltóság munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot jelent. Azt jelenti, hogy tanulmányok készülnek a foglalkozási kockázatok megelőzésével kapcsolatban, valamint azt, hogy a munkaadók megelőző orvosi kivizsgálást biztosítanak. Egész életen át tartó tanulást, szakoktatást és szakképzést jelent. Azt jelenti, hogy az egészségvédelem és biztonság kulcsfontosságú követelmények a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi megállapodások tekintetében. Ha azonban azt akarjuk, hogy ezeknek a terveknek súlya legyen, alapvető követelmény a folyamatos szociális párbeszéd, de mindenekelőtt szembe kell néznünk a munkaügyi kapcsolatokat beárnyékoló alapvető fenyegetésekkel.

Kifejezetten arra utalok, hogy a munkavállalók között terjed a szegénység, rohamosan nő a nem hivatalos foglalkoztatási módok száma, valamint hogy nő a munkaórák száma. Ha nem dolgozunk ki teljesen emberközpontú politikákat, amelyek képesek a foglalkoztatás új „sötét korszakát” megváltoztatni, elkerülhetetlenek a társadalmi ellentétek.

 
  
MPphoto
 
 

  Adamos Adamou (GUE/NGL). – (EL) Elnök asszony! Az Európai Bizottság által a 2012-ig tartó stratégiára vonatkozóan javasolt intézkedések nagyrészt felszínesek és annak biztosítására helyezik a hangsúlyt, hogy a versenyképességet ne érintsék.

Lenyűgözőnek tűnhet az a célkitűzés, amely arra irányul, hogy a stratégia időtartamának végére 25%-kal csökkenjen a balesetek száma, de valójában egyáltalán nem kielégítő. Azt kellene célul kitűzni, hogy lerakjuk az alapokat és megerősítsük az állami intézményi beavatkozásokat, hogy az évente bekövetkező több ezer tragikus haláleset száma – és a munkakörülmények minősége miatt súlyos egészségügyi problémákkal élők hasonló száma – kerüljön közelebb a nullához. Az előadó inkább a munkavállalók kizsákmányolására helyezi a hangsúlyt, akik közé például a veszélyes munkahelyeken dolgozók, a nők, az ideiglenes munkavállalók, a bevándorlók, az idősek tartoznak, és a munkaadókkal szemben szigorúbb intézkedéseket, valamint garantált felügyeletet javasol.

A jelentés talán egyik leglényegesebb erénye annak megállapítása, hogy az állandó foglalkoztatás a balesetek és a munkával összefüggő betegségek elleni küzdelem egyik követelménye.

Továbbá a baleseteken kívül több figyelmet kell fordítani a mentális betegségek, a függőség és a munkahelyi lélektani kockázatok tömeges kialakulása mögött rejlő okokra.

Ezenkívül a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érintő valamennyi tényező sokoldalú megközelítésére van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Hölgyeim és uraim! Be kell vallanom, hogy amikor az Európai Bizottság által tavaly februárban benyújtott, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiát elolvastam, több tekintetben csalódott voltam. Még akkor is, ha ebben a stratégiában a Bizottság viszonylag nagyra törő célt tűzött ki, azaz az ipari balesetek számának 25%-os csökkentését, a stratégia csak nagyon kevés konkrét kezdeményezést és ajánlást tartalmaz a célkitűzés elérésének módja tekintetében. Továbbá újfent az ipari balesetekre helyezi a hangsúlyt, amelyek a munkával összefüggő egészségügyi problémáknak természetesen csupán egyik megjelenési formáját jelentik. A foglalkozási megbetegedéseket némileg figyelmen kívül hagyja. Véleményem szerint ez visszalépést jelent.

Ezzel szemben köszönetet kell mondanom és gratulálnom kell Willmott asszonynak a stratégiáról szóló jelentéséhez. A bizottsági dokumentumtól eltérően a jelentés több konkrét javaslatot és ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan érhetők el jobb eredmények a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén. Örülök annak, hogy az előadó a rákos megbetegedések pontos meghatározásának és foglalkozási megbetegedésként történő számszerű kifejezésének, e súlyos betegség csökkentésére vonatkozó célkitűzések megadásának szükségességét is hangsúlyozza. Eddig a munka által előidézett rákos megbetegedéseknek csak 5%-át sorolták a foglalkozási betegségek közé.

Nagy örömmel láttam, hogy a jelentésbe bekerült a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban beterjesztett, arra vonatkozó módosításom, hogy a nyilvánosságnak biztosítani kell a technikai normákhoz való díjmentes hozzáférést. Ezzel a problémával több tagállam munkavállalói folyamatosan küzdenek, és a probléma megoldásra vár.

 
  
MPphoto
 
 

  Kathy Sinnott (IND/DEM). – Elnök asszony, ha a munkahelyi balesetek számának csökkentésére törekszünk, meg kell tudnunk, hogyan fordulnak elő ilyen balesetek. Minden balesetet és majdnem bekövetkező balesetet nem tudunk tanulmányozni, de hadd mondjam el Önöknek, hogy egy 19 éves ír fiatalember azért halt meg egy építkezésen, mert könnyű japán buldózere nehéz európai lapátokkal volt felszerelve. Halálát építkezésen bekövetkezett halálesetként vették nyilvántartásba, és az ír Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Hatóság nem vizsgálódott tovább. Így hogyan óvhatjuk meg másokat, aki olyan traktort vezet, amelyet nem megfelelő felszereléssel láttak el? Hiszen nem is tudunk az egészről.

Nem vizsgálhatunk ki mindent, de megvizsgálhatunk minden halálos kimenetelű és végleges károsodást okozó balesetet, különösen a legveszélyesebb ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a halászatban, az építőiparban és a szállításban bekövetkezőket. Ezeket csoportosítanunk kell ahhoz, hogy gyakorlati intézkedéseket tegyünk. A veszélyes munkahelyeken kívül ott vannak még ráadásul az alkalmazottak kiszolgáltatott csoportjai is – az idősebbek, a fogyatékkal élők és azok a munkavállalók, akik nem beszélik a jelenlegi munkahelyük nyelvét.

 
  
MPphoto
 
 

  Luca Romagnoli (NI). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Először szeretném részvétemet kifejezni a torinói gyár dolgozóit ért tragédia miatt; úgy gondolom, vitathatatlan tény, hogy Olaszországban túl sok haláleset következik be a munkahelyi balesetek során, mivel nem tesznek meg mindent a megelőzés és a szabályok betartása érdekében.

Az ezzel kapcsolatos felelősség egyenlően oszlik meg a vállalkozások, a szakszervezetek és a felügyeleti szervek között. Vannak olyan vállalkozások, amelyek illegális munkavállalókat alkalmaznak, főleg az EU-n kívüli országokból, vagy olyan gyárak, mint például a ThyssenKrupp, amelyeket régimódi „ipari önteltség” jellemez; azok, akiknek meg kellene védeniük a munkavállalók érdekeit, gyakran hozzájárulnak az ilyen helyzetek kialakulásához, sőt bűnrészesek azokban ahelyett, hogy odafigyelnének és gyorsan figyelmeztetnék a felelősöket a biztonsági rendszer hiányosságaira; végül a munkaügyi felügyelőségek, valamint az ellenőrzésért és felügyeletért felelős egyéb szervek gyakran nem mutatnak sok kezdeményezőkészséget.

Elő kell mozdítanunk a munkahelyi biztonságot az EU-ban, és ebben a tekintetben a Willmott-jelentés megfelelőbb, mint a bizottsági javaslat. Úgy gondolom, hogy amikor munkáról és iparról beszélünk, nem szorítkozhatunk pusztán a verseny szabadságának és a versenyképességnek a biztosítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Iles Braghetto (PPE-DE). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A munkahelyeken még mindig emberek halnak meg. Egy olyan területen, ahol az embereknek be kellene tudniuk bizonyítani, hogy erővel és kreativitással képesek befolyásolni a dolgokat, növelni ismereteiket és megkeresni a mindennapi kenyerüket, túl gyakran találkozunk halálesetekkel, életveszéllyel és súlyos sebesülés veszélyével.

Ezért váltott ki ilyen haragot és megrökönyödést az olasz közvéleményből a torinói ThyssenKrupp gyárban tavaly decemberben bekövetkezett tűzben meghalt hét dolgozó esete, és ezért kell feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy mi nem működött rendesen a gyárban, hogy meg tudjuk előzni az ilyen szerencsétlenségeket. Felelősek vagyunk minden munkahely ilyen hiányosságaiért.

Ma igen fejlett jogszabályokkal rendelkezünk, amelyek egy megfelelő megelőző politika alátámasztására, a vállalkozásokra háruló kötelezettségek meghatározására és az Európában megjelenő új foglalkozási megbetegedések kezelésére szolgálnak. Hiányoznak azonban a jogszabályok betartását biztosító megfelelő ellenőrzések, vizsgálatok, a személyzet és a pénzügyi források. Még mindig nem rendelkezünk olyan kultúrával, amely értékeli a szigorú megelőző szolgálatok jelentőségét, amely nem egyszeri kötelezettségnek, hanem inkább egy állandó folyamatnak tekinti a megelőzést, amely folyamatos párbeszédet hoz létre az érintett felek között annak érdekében, hogy valóban magas szintű biztonsági előírások jöjjenek létre, és amely képes felismerni az új pszichoszociális foglalkozási megbetegedések megjelenését.

Végezetül úgy gondolom, hogy a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentésére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban vissza kell térnünk a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról szóló zöld könyv témájához, amely egy kohéziós és innovatív szempont.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Falbr (PSE) . – (CS) Először szeretnék köszönetet mondani Willmott asszonynak a rendkívüli körültekintéssel elkészített jelentésért. Megállapítást nyert, hogy a Bizottság célkitűzése az ipari balesetek 25%-os csökkentése. Nem hiszem, hogy ez lehetséges. Nincs elegendő munkaügyi felügyelő és nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a változtatáshoz. A szakszervezetek befolyása állandóan csökken; sok országban már nem vesznek részt az ipari balesetek okainak kivizsgálásában és a következmények felszámolásában. Továbbá kialakult egy átláthatatlan rendszer, azaz az ügynökségeken keresztül történő munkaerő-felvétel, és ezenkívül a munkavállalók úgynevezett rugalmas munkaidejének állandó növelésére irányuló nyomás. Ez arra készteti a munkavállalókat, hogy sokat dolgozzanak, és így megnövekszik a balesetek előfordulásának kockázata.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska (UEN). – (PL) Elnök asszony, az állásfoglalás-tervezet a vállalatok munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos társadalmi felelősségvállalását hangsúlyozza, ugyanakkor gondot fordít a tisztességes verseny kérdésére. Tekintetbe veszi a szociális partnerek közötti párbeszéd rendkívüli fontosságát, különösen a szakszervezeteknek a munkahelyi környezet biztonságának növelésében játszott szerepét.

Ezenkívül figyelmet fordít arra is, hogy a kis- és középvállalkozások számára külön elbánást kell biztosítani az egészség és biztonság fejlesztésére vonatkozó stratégiában, valamint arra, hogy folyamatos képzést kell nyújtani a munkavállalók számára. A balesetek jelentős része olyanokkal történik, akik éppen csak elkezdtek dolgozni, akik tapasztalatlanok, valamint akiknek kevés idejük van a munka utáni pihenésre.

Az állásfoglalás-tervezet a baleset után visszatérő munkavállalók rehabilitációjával és munkahelyi beilleszkedésével kapcsolatban fontos észrevételeket tartalmaz, valamint megkülönböztetésmentességre vonatkozó követelményeket a rákos megbetegedésben szenvedők munkához jutása tekintetében. Szeretnék gratulálni az előadónak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jacek Protasiewicz (PPE-DE). – (PL) Elnök asszony, már néhány éve vitatkozunk ebben a képviselőházban az európai munkaerő-piaci stratégiáról. Több véleményt hallottunk arra vonatkozóan, hogy tevékenységeink milyen irányt vegyenek. Vannak, akik a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok alapos harmonizációját támogatják, mások pedig amellett állnak ki, hogy az európai munkaerőpiacok természetes sokszínűsége előnyös az EU gazdasága számára.

Amint az ismeretes, az említett kérdéssel kapcsolatban én a második véleményt támogatom, egy lényeges kivétellel. Ez a kivétel a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot érinti. Úgy vélem, hogy ezen a területen az EU intézményeinek aktív részvétele indokolt és szükséges is.

Az EU legutóbbi bővítését követően még nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk a munkakörülmények tekintetében. Az eltérés egyrészt területi, másrészt környezeti jellegű, mivel a munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő betegségek országtól függetlenül olyan csoportokat érintenek például, mint a migráns munkavállalók, fiatal munkavállalók vagy az idősebbek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek olyan csoportok, amelyek célzott és szándékos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Ez inkább a nem megfelelő oktatásnak és a tapasztalatlanságnak a következménye. Ez is amellett szól, hogy éppen ezeknek a munkavállalóknak biztosítsunk megfelelő munka- és biztonsági feltételeket.

Arra is szeretnék rámutatni, hogy a magas szintű munkahelyi biztonsági előírások betartása terén bármelyik tagállamban nagyobb problémákat tapasztalhatunk például az olyan ágazatokban, mint az építőipar, mezőgazdaság és közlekedés. Mindenekelőtt ezen ágazatokban találhatók kis- és középvállalkozások, és a pénzügyi, szervezeti és jogi képességeik nehézzé teszik számukra, hogy teljesítsék a magas szintű egészségvédelmi és biztonsági előírásokat. Éppen ezeknek a vállalkozásoknak van szükségük támogatásra az Európai Unió, az EU-intézmények és a tagállamok kormányai részéről, és ez a támogatás égetően szükséges. Ez nem csupán szankciók és fokozott ellenőrzés kérdése. Ezekhez az eszközökhöz, amelyek természetesen nélkülözhetetlenek, mind a munkavállalók, mind a munkaadók oktatásába történő befektetéseknek, valamint tökéletesebb és biztonságosabb munkahelyi berendezéseknek kell társulniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Gabriela Creţu (PSE). – (RO) Üdvözöljük a Bizottság jó szándékát; kétségeink vannak azonban a hatékonyságot illetően.

A foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatban pontos statisztikai adatokra van szükség a politikai hatás maximalizálása és a munkavállalók védelme érdekében. A meglévő adatok hiányosak, vagy rosszul ítélik meg a jelenséget, vagy figyelmen kívül hagyják a valóságot. Ennek a hiányosságnak főleg a nők az áldozatai, elsősorban azért, mert nagyobb arányban vesznek részt az informális vagy „szürkegazdaságban”.

Ebben a szektorban a munkakörülmények egészségre gyakorolt hatásait egyáltalán nem jegyzik fel. A meglévő jogi keret egy olyan megközelítést tart fenn, amely az úgynevezett „nehéz”, férfiak által uralt gazdasági ágazatokban előforduló balesetekre és veszélyekre helyezi a hangsúlyt.

Felkérjük a Bizottságot, hogy körültekintőbben vizsgálja meg a férfi és női munkavállalók közötti sajátos különbségeket, és vizsgálja meg a nemek szerint csoportosított adatok, valamint a foglalkoztatás hosszú távú hatásaival és lélektani következményeivel kapcsolatos adatok elérhetőségét.

Kérésünk alátámasztása céljából szeretnénk meghívni Önöket egy textilgyári látogatásra. A látás és a hallás jelentősen károsodhat, továbbá a keringési betegségek előfordulási aránya magas. A statisztikai adatok nem vesznek tudomást a helyzetről. Ez az úgynevezett „könnyűipar”, ahol a munkavállalók többsége nő, és a bérek is alacsonyak, mert állítólag nincsenek kockázatok. Így a mostani statisztikai adatok megőrzik a férfiak és a nők közötti hagyományos egyenlőtlenséget, beleértve a férfi és a női bérek közötti különbséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Harald Ettl (PSE). – (DE) Elnök asszony, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégiára feltétlenül szükség van. Bár az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos gyakorlati intézkedések gyors javulást eredményeznek, a munka világában bekövetkező villámgyors változások új kockázatokat idéznek elő. Az új vegyi anyagokkal való munkával kapcsolatos problémák és veszélyek nyilvánvalók.

Mindenekelőtt azonban a korunk munkahelyét jellemző, egyre nagyobb teljesítménykényszer nem csupán fizikai, hanem lélektani problémákat is előidéz. A bizonytalan munkahelyek és az embereknek a megélhetésük elvesztésével kapcsolatos félelmei lélektani problémákat okoznak. Az agresszió új lehetősége fokozódik, az új stressz-tényezők mentális zaklatáshoz vezetnek, és a bántalmazás általános jelenséggé válik.

A KKV-k különösen ki vannak téve az ilyen modern kori jelenségeknek, kivéve, ha ezeket ellenintézkedésekkel, tájékoztatással, felügyelettel és képzéssel mérséklik. Következésképpen ez az állásfoglalás fontosabb, mint amennyire valószínűleg méltányoljuk. Gratulálok az előadónak.

 
  
MPphoto
 
 

  Paul Rübig (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, a munkahelyi egészségvédelmet kiemelten kell kezelni. A Parlament brüsszeli és strasbourgi székhelye azon helyek közé tartozik, ahol több intézkedésre van szükség. Vegyük csak ennek az ülésteremnek a hőmérsékletét, amely szinte egészségügyi kockázatot jelent. Ezenkívül hiszek a jó példa erejében.

Néhány hónappal ezelőtt egy görögországi hotelben vesztegeltem, mivel erdőtűz tombolt körös-körül, és el kell mondanom, hogy a hotel, egy tipikus KKV, a legpéldamutatóbb módon készült fel erre az eshetőségre. Ha nem terveztek volna meg minden biztonsági óvintézkedést tökéletesen, nem szervezték volna meg jól és nem gyakoroltak volna be gondosan ezeket, sokan talán túl sem élték volna a tüzet. Ezért gondolom, hogy nagy jelentősége van ennek az Ettl úr által említett tanulási folyamatnak, képzésnek és a vészhelyzetekre való felkészülésnek. Ebben a tekintetben az ösztönző rendszerek is hasznosak lennének; például a biztosítótársaságok megfelelő engedményeket vonhatnának le azon vállalkozások biztosítási díjából, amelyek képzett munkavállalókat alkalmaznak, továbbá a szociális biztosítási rendszerek szintén kínálhatnának kapcsolódó tanfolyamokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE-DE). - (SK) Az Európai Parlament képviselőjeként és orvosként is üdvözlöm a Bizottság arra vonatkozó tervét, hogy az Európai Unióban átlagosan 25%-kal csökkenjen az ipari balesetek száma, és tudatában vagyok annak, hogy hatékonyabb intézkedéseket kell végrehajtani valamennyi tagállamban, amelyek között hatalmas egyenlőtlenségek vannak.

Az olyan ágazatokon kívül, mint amilyen például a fémfeldolgozás, az építőipar, a villamosipar vagy az erdészet, szeretném kiemelni az orvosok és az egészségügyi személyzet nagy kockázattal járó munkáját, akik a munkájuk során az AIDS-szel, tuberkulózissal, hepatitis vírussal való fertőzés és sok más fertőzés veszélyének vannak kitéve. Ezenkívül sajnálom, hogy az ipari sérülések és foglalkozási megbetegedések számának csökkentése nem foglalja magában nevezetesen a migráns munkavállalókat, az ideiglenes szerződéssel alkalmazott munkavállalókat, az alacsony képzettségű munkavállalókat, valamint bizonyos vállalkozásoknál, például a kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott nőket.

Kiemelném az azon országokban alkalmazandó rendelkezéseket, amelyek eredményesen valósítják meg a baleset utáni átfogó rehabilitációt, ami a munkaerőpiacra való sikeres visszatérés feltétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (PSE) – (RO) Az ITRE e dokumentumért felelős előadójaként kértem az európai szakszervezetekben való aktív részvétel támogatását, és felkértem a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy jogi keretet, amely arra ösztönözné a szociális partnereket, hogy bocsátkozzanak határokon átnyúló tárgyalásokba.

Az Európai Bizottság és a tagállamok biztosíthatnának finanszírozást a munkaügyi képviselők képzéséhez, akik védenék és támogatnák a munkavállalók munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez való jogát.

Ezenkívül arra kértük az összes tagállamot, hogy írják alá és erősítsék meg a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló ENSZ-egyezményt, valamint hogy hangolják össze a képzéshez való hozzáférés javítását, különös tekintettel a részmunkaidőben foglalkoztatottakra és a határozott idejű szerződéssel dolgozókra, a biztosabb munkahelyhez való hozzáférésük lehetővé tétele érdekében.

Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak végre kellene hajtaniuk az ahhoz szükséges intézkedést, hogy a nehéz és veszélyes munkát ilyenként ismerjék el, valamint hogy ez tükröződjön az adott személynek a foglalkoztatás alatti és a nyugdíjazás utáni szociális védelmében.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Maria Iacob-Ridzi (PPE-DE). – (RO) A munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló európai stratégia örvendetes az Európai Bizottság részéről. Úgy gondolom azonban, hogy további szempontokat is meg kell vizsgálni. Ahogy az egyik korábban felszólaló találóan rámutatott, tekintetbe kell vennünk, hogy a bevándorlókat illetően különleges helyzet alakult ki az európai munkaerőpiacon.

Az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya kimutatja, hogy a migránsok sokkal nagyobb fokú kockázatnak vannak kitéve a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében. Ez egyrészt az illegális munka túlsúlyának, másrészt egyéb tényezőknek tulajdonítható, például a következőknek: a tagállamokban a társadalmi juttatásokkal és nyugdíjjogosultságokkal kapcsolatos tájékozatlanságnak, valamint az egészségbiztosítás határokon átnyúló alkalmazásával kapcsolatos problémáknak.

Ezek az ügyek a Közösség hatáskörébe tartoznak, és a Bizottságnak szigorúan ellenőriznie kell az európai jogok alkalmazását, hogy javuljanak a migránsok bizonytalan körülményei.

Ezenkívül az európai finanszírozás felhasználható további munkavédelmi felügyelők képzésére, akik megállapítanák a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások teljesítésével kapcsolatos hiányosságokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Stephen Hughes (PSE). – Elnök asszony, a tűszúrásos sérülésekről szeretnék beszélni, mert én voltam a témával kapcsolatos, 2006. évi jelentés felelőse. Kíváncsi vagyok, hogy vajon a biztos úr egyetértene-e velem abban, hogy amennyiben egy kockázatról megállapítják, hogy európai szintű megoldást igényel, akkor a Bizottságnak gyorsan kell fel kell tennie a kérdéseket.

Amennyiben a biztos úr egyetért ezzel, kíváncsi vagyok, hogy vajon meg tudja-e magyarázni, hogy miért tartott egy teljes évig a Bizottságnak, hogy megvalósítsa és értékelje a tűszúrásos sérülésekkel kapcsolatban a szociális partnerekkel való konzultáció első fordulóját, ha a konzultáció során csak 10 válasz érkezett be.

Arra is kíváncsi vagyok, hogy a biztos úr meg tud-e nyugtatni bennünket abban a tekintetben, hogy az előttünk álló évben gyorsabban halad majd az említett kérdéssel kapcsolatos munka. Évente egymillió munkavállalót érintenek a tűszúrásos sérülések. Ez azt jelenti, hogy lassan körülbelül egy és fél millióan lesznek érintettek azóta, hogy a Parlament elkészítette a jelentést. A jövőben tudna-e a Bizottság egy kicsit gyorsabban cselekedni?

 
  
MPphoto
 
 

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. − (EL) Elnök asszony, valamennyi felszólalónak köszönetet mondok a rendkívül pozitív hozzájárulásokért.

Valóban minden munkahelyi baleset, sérülés, haláleset – például a tavaly decemberben Olaszországban, Torinóban történt eset – arra emlékeztet bennünket, hogy többet kell tenni az európai dolgozó férfiak és nők védelme érdekében. További tennivalók szükségesek annak érdekében, hogy elérjük alapvető célunkat: azt, hogy Európa a munka tekintetében biztonságosabb hely legyen.

Az új stratégia pontosan a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések mai elfogadhatatlan szintjének csökkentésére irányul.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy – tekintettel a rendelkezésre álló humán erőforrásra – azt mondhatják, hogy a személyzet jelenlegi elosztása lehetővé teszi a Bizottság szolgálatai számára, hogy e területen megfelelően hajtsák végre feladataikat. A foglalkoztatással és a szociális ügyekkel kapcsolatos területen beosztott humán erőforrás általános alkalmazása keretében a Bizottság folyamatosan vizsgálja a különböző meghatározott területek munkaterhelését, és ennek megfelelően végzi el a személyzet szétosztását.

A tűszúrásos sérülésekkel kapcsolatban azt is szeretném megemlíteni, hogy készítünk egy lényeges, az irányelv módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet 2008-ban terjesztünk elő.

Ismételten szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek ezért a megbeszélésért és a Willmott-jelentés jóváhagyásáért.

Újból bizonyítékát láttuk annak, hogy az Európai Parlament határozott politikai támogatást nyújt ahhoz, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság kiemelt helyen szerepeljen a napirenden, egyrészt a gazdaság, másrészt annak garantálása érdekében is, hogy a munkavállalók biztonságban és épségben térnek haza szeretteikhez az elvégzett munka után.

 
  
MPphoto
 
 

  Glenis Willmott, előadó. − Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani a kollégáknak az észrevételekért, és szeretnék néhány érvet felhozni.

Először is a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban szükség van a rákkeltő anyagokról szóló irányelv annak érdekében történő felülvizsgálatára, hogy követni lehessen a műszaki fejlődést és a tudományos ismeretek változásait a munka világán belül. Fontos, hogy jogilag kötelező erejű tényleges határértékek vonatkozzanak a rákkeltő anyagokra, mutagénekre és a reprodukciós toxicitású anyagokra. A határértékeknek tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk, és én arra ösztönözném az EU Tudományos Bizottságát, hogy legelőször a a kristályos szilícium-dioxid problémáját vizsgálja meg. Arra buzdítanám a kollégákat, hogy ne töröljék az erre vonatkozó hivatkozást, és ellenezzék a 6. módosítást.

Másodszor, a jelentés felhív a nanotechnológiák nyomon követésére és a potenciális egészségügyi kockázatok értékelésére, és arra buzdítanám a kollégákat, hogy ellenezzék az 5. módosítást, amely ennek eltörlésére irányul. Teljes mértékben elismerem a nanotechnológiák potenciális előnyeit. Mindazonáltal a potenciális foglalkozási egészségveszélyeztető kockázatok megértése nem tud lépést tartani az ilyen technológiák gyors fejlődésével: a munkavállalók belélegzés, bőrön keresztüli érintkezés és lenyelés révén lehetnek kitéve a nanorészecskéknek, mi pedig nem dughatjuk a fejünket a homokba és nem vonakodhatunk attól, hogy kutatást végezzünk, és megvizsgáljuk, hogy fennáll-e valamilyen kockázat.

Harmadszor szeretném újólag megismételni a Bizottságnak szóló felhívást, hogy terjesszen elő a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelvre vonatkozó jogalkotási módosítást a tűszúrásos sérülések problémájának megoldása érdekében. Ezt sürgősségi kérdésként kell kezelni.

Ahogy azt már korábban említettem, az egészség és biztonság a chartában foglalt alapvető jog. Erős uniós stratégiára van szükségünk annak biztosításához, hogy ez az alapvető jogot tiszteletben tartsák, és hogy a munkavállalók EU-szerte megfelelő védelemben részesülnek. Minden egyes baleset és minden egyes munkával kapcsolatos betegség a munkavállalók alapvető jogainak a megsértését jelenti.

Mindannyian tudjuk, hogy a megfelelő munkahelyi egészségvédelem és biztonság kemény gazdasági kérdés, valamint üzleti okok játszanak közre, de fontosabb, hogy a legerősebb érvnek az emberi egészség értékét és a megmenthető életeket kell tekintenünk. Három és fél percenként egy emberélet – ki vitatkozhat ezzel?

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. – (EL) A vitát berekesztem.

A szavazásra a mai napon, 2008. január 15-én, kedden 12.00-kor kerül sor.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE-DE), írásban. – (FR) Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az Európai Bizottságnak a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiájához, valamint a parlamenti bizottságunk által véghezvitt munkához. Évente csaknem 500 000 ember hal meg vagy tartós rokkantságban szenved munkával összefüggő okok miatt, és helyeselnünk kell az Európai Bizottságnak a munkával összefüggő baleseteknek az EU-n belüli, átlagosan 25%-os csökkentésére irányuló célkitűzését. Támogatom azt az elképzelést, miszerint fokozni kell a bilbaói (Spanyolország) Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség tevékenységét. Ezzel kapcsolatban és általánosságban a szociális Európa kialakításával kapcsolatban sajnálatosnak tartom, hogy sem a jelentés, sőt mi több, az Európai Bizottság közleménye sem emeli ki, hogy alapvető a szociális partnerek támogatása; mindig észben kell tartanunk, hogy a meglévő szerződések alapján, az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 137. és azt követő cikkei értelmében (és ezt a Lisszaboni Szerződés is megerősítette, amelynek folyamatban van a ratifikálása), jogalkotási aktusok állnak az utóbbi rendelkezésére az európai szociális jog kialakításának előmozdításához.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
Utolsó frissítés: 2008. október 8.Jogi nyilatkozat