Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B6-0124/2008

Viták :

PV 13/03/2008 - 9.2
CRE 13/03/2008 - 9.2

Szavazatok :

PV 13/03/2008 - 11.2
CRE 13/03/2008 - 11.2

Elfogadott szövegek :


Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2008. március 13., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

9.2. Oroszország
PV
MPphoto
 
 

  Elnök. − A következő megvitatandó napirendi pont a tüntetőknek az oroszországi elnökválasztást követően történt letartóztatására vonatkozó öt állásfoglalási indítvány(1).

 
  
MPphoto
 
 

  Bernd Posselt, szerző. − (DE) Tisztelt elnök úr! Az állásfoglalás tervezetének előkészítése során közülünk egyeseket azzal vádoltak meg, hogy Oroszország ellenségei vagy ellenfelei vagyunk. Éppen ellenkezőleg! Oroszország barátai vagyunk, aggódunk a demokrácia és a jogállamiság sorsa miatt ebben a jelentős európai országban. Szenvedélyesen tiltakozunk az ellenzéki aktivisták bebörtönzése miatt, akik nem tettek mást, mint felhívták a figyelmet arra a tényre, amelyet valamennyi nemzetközi szervezet is észrevételezett, nevezetesen hogy az oroszországi elnökválasztás rendkívül tisztességtelen volt.

Az ellenzéki aktivisták és mindazok azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel, akiket hosszú ideje börtönökben és munkatáborokban tartanak, mint például az úgynevezett Jukosz-rabokat, azaz Hodorkovszkijt és Lebegyevet, és támogatom Merkel kancellár felhívását, hogy ezt a két embert bocsássák végre szabadon.

Egy dologgal azonban tisztában kell lennünk. Oroszország újonnan megválasztott elnökének kivételes lehetősége van, hogy új kezdetet hirdessen meg, hogy elmozduljon a demokrácia, a jogállamiság, valamint egy kevésbé nacionalista és agresszív külpolitika irányába. Ez azonban azt jelenti, hogy ki kell szabadítania magát a Gazprom béklyójából és meg kell szabadulnia a Putyin-rendszertől; szomorú, hogy ennek egyáltalán nem tapasztalhatók a jelei.

Ezért kötelességünk, hogy hangot adjunk az őszinte bírálatunknak. Nem azok Oroszország barátai, akik – Schröderhez, a korábbi német kancellárhoz hasonlóan – dicsőítik a putyini rendszert és hagyják magukat belekeverni a propagandába és a rendszer gazdasági és nacionalista érdekeibe; nem, Oroszország barátai támogatják az orosz emberek emberi és polgári jogait, akiknek esélyük van arra, hogy az ország demokratikusan fejlődjön.

Ha hallgatunk, a demokrácia és a jogállamiság kicsiny magvait, amelyeket Jelcin elnök hintett el, és amelyeket Putyin elnök veszélybe sodort, végül is el fogják tiporni, és ez nem lehet Európa vagy az orosz emberek érdeke.

(Taps)

 
  
MPphoto
 
 

  Marios Matsakis, szerző. − Tisztelt elnök úr! Személyes minőségemben beszélek az ügyben.

Az utóbbi években lényeges változások következtek be Oroszországban, a sztálini kommunizmustól a liberális kapitalizmus kezdetéig, a hidegháborús nukleáris fenyegetéstől a baráti leszerelés és a nyugattal való katonai együttműködési tárgyalások megkezdéséig. Ugyanekkor demokratikusabb reformokat indítottak meg az országban és az orosz emberek életszínvonala folyamatosan emelkedett.

Üdvözöljük ezeket a változásokat és támogatnunk kell azokat. Nem kell mindig kritizálnunk a rossz dolgokat; néha el kell néznünk azokat és támogatnunk a jó dolgokat. Így nem pusztán objektívek leszünk, hanem gyorsabban és nagyobb mértékben ösztönözni is tudjuk a jó irányba mutató változásokat.

Mindezeket szem előtt tartva és a legutóbbi oroszországi elnökválasztást vizsgálva azt kell mondanunk, hogy ezeket a korábbiaknál demokratikusabb módon bonyolították le, bár még mindig fennállt az a probléma, hogy a jelöltek nem egyenlő mértékben fértek hozzá a sajtóhoz. De legyünk őszinték, az EU-tagállamokban nem kell-e nekünk is szembesülni ezzel a problémával? Sajnos kell.

A választásokat követően tiltakozások voltak az utcákon. A jelentések szerint tiltakozások némelyikével szemben az orosz rendőrség aránytalanul nagy erőt vetett be. Kijelenthetnénk azt teljes komolysággal, hogy az EU tagállamok vagy a jelölt államok saját rendőrsége angyalként viselkedik, és soha – a valóságban gyakrabban, mint szeretnénk – nem vet be aránytalanul nagy erőt?

Igen, elítéljük a jelöltek tisztességtelen kezelését az állami tulajdonú orosz tömegtájékoztatási eszközökben, igen, elítéljük az erő aránytalan alkalmazását az orosz rendőrség részéről a tiltakozók ellen, de mi ezt ugyanolyan módon és ugyanazzal a szellemiséggel tesszük, mint ahogyan akkor tennénk, ha hasonló eseményekkel bármely más országban vagy országcsoportban kellene szembenéznünk, ideértve a sajátunkat is.

 
  
MPphoto
 
 

  Dobolyi Alexandra. − Tisztelt elnök úr! Csalódást kell okoznom Önnek. Én nem tartozom ennek az állásfoglalásnak a szerzői közé, és a képviselőcsoportom nem írta alá az állásfoglalást. Ennek oka nem az volt, hogy elkerüljük a mai vitát. Nem az volt, hogy azt gondoljuk, nem kell megvitatnunk ezeket az ügyeket és nem az, hogy azt gondoljuk, nincsenek problémák Oroszországban, és az sem, hogy azt gondoljuk, nem kell foglalkoznunk az orosz elnökválasztással kapcsolatban felmerült gyanúval, hanem az, hogy erős meggyőződésünk, hogy amikor Oroszországgal foglalkozunk – egy világszintű szereplővel, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjával és az EU egyik fő partnerével –, kiterjedt és jól előkészített plenáris vitát kell lefolytatni.

Oroszország nem csak az egyik közeli szomszédunk, hanem stratégiai partnerünk is. Széles körű vitát szeretnénk a kapcsolatunkról, amelynek során minden lényeges kérdéssel foglalkozunk, a kereskedelemtől a befektetésig – amely virágzik – és az energiáig, a demokráciáig és az emberi jogokig.

Számos eltérő vélemény létezik Oroszország tekintetében, de azt hiszem azzal mindenki egyetért, hogy Oroszország egyik kulcsfontosságú partnerünk a regionális konfliktusok és a globális kihívások kezelése terén, és hogy sok teendő maradt még, hogy kapcsolatunk elérje a benne rejlő összes lehetőséget. Képesnek kell lennünk arra, hogy kiterjedt eszmecserét folytassunk e Házban, de a Bizottsággal és a Tanáccsal is abban a kérdésben, hogyan alakítsunk ki egy pragmatikus megközelítést és működjünk együtt minden olyan ügyben, ahol az lehetséges, és ne értsünk egyet olyan ügyekben, ahol nem tudunk együttműködni.

Több mint nyilvánvaló, hogy nem lehetséges vagy helyénvaló ezt a jelentős és fontos kérdést csütörtök délután 20 percben elintézni, és ez az oka annak, amiért a képviselőcsoportom nem tudja támogatni az állásfoglalás-tervezetet és az oka annak, amiért a képviselőcsoportom tartózkodni fog a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Marcin Libicki, szerző. − (PL) Tisztelt elnök úr! Egy másik választás zajlott Oroszországban, és ismét számos jelöltet eltávolítottak a szavazás előtt. A választás eredményei ellen tiltakozó ellenzéki aktivistákat ismét erőszakkal oszlatták fel. És a nyugat ismét meglepődött, háromszorosan is. Először is, hogy Oroszországban a polgári jogokat nem tartják tiszteletben. Másodszor, hogy miért üldözik az ellenzéket, amikor az úgyis olyan gyenge? Harmadszor, hogy miért tesznek így, amikor a közvélemény elvben minden kormányzati intézkedést támogat?

Fel kell ismernünk, hogy senki nem képes igazán megérteni azt az országot, aki Oroszországot és az oroszokat normális társadalomként és normális civilizált nyugati államként kezeli. Az orosz mentalitás teljesen eltérő, amint azt azok is – például számos közép- és kelet-európai nemzet – meg tudják erősíteni, akik mindig Oroszország szomszédai voltak. Azt nagyon jól tudjuk, hogy az orosz társadalom a választásoktól függetlenül is mindig támogatja a kormányt és a hatóságokat. Ez mindig is így volt Oroszországban, és mindig így is lesz.

Természetesen teljes mértékben egyetértek Posselt úrral, hogy Oroszország igazi barátainak mindent meg kell tenniük, ami lehetséges, hogy megváltoztassák a dolgok ilyetén állását. De véleményem szerint semmi okunk nincs arra, hogy meglepődjünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Jana Hybášková, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Az Orosz Föderáció egy olyan ország, amellyel mindenképpen próbálunk stratégiai partnerségeket kötni. Ha nem a demokrácia, akkor a jogállamiság a kulcsfontosságú szempont itt.

Február 27.: a Másik Oroszország koalíció egyik aktivistáját kiengedték a Tver orosz városban található elmegyógyintézetből. Roman Nyikolajcsik büntető pszichiátriai kezelésnek esett áldozatául. A rá nehezedő politikai nyomás akkor kezdett növekedni, amikor helyi jelöltnek választották a Másik Oroszország pártlistáján. Larissza Arapot 46 napon keresztül tartották fogva, miután bíráló cikket jelentetett meg a murmanszki területen. Artem Baszirovot több mint egy hónapig kórházban kezelték a Mari Köztársaságban, mert támogatta a Másik Oroszországot.

Március 1.: nyílt levél Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálatának. „Mi, újságírók és Natalja Morar, a The New York Times című lap tudósítójának munkatársai, követeljük, hogy a SZBSZ vezetése szüntesse be az újságírónő alkotmányellenes fogva tartását a Domodegyovo repülőtér vámterületén, és nyissa meg számára az orosz határt.”

Március 4.: ezrek vonultak fel Moszkvában és Szentpétervár utcáin. Moszkvában, ahol a hatóságok megtagadták a gyülekezési engedély kiadását, több tucat embert letartóztattak, amikor a gumibotokkal felfegyverkezett rendőrség megrohamozta a tömeget. Nyikita Beliket, a Jobboldali Erők Szövetsége pártjának vezetőjét az OMON Biztonsági Erők álruhás emberei hurcolták el. Lev Ponomarev, az Emberi Jogokért mozgalom elnöke, és Denis Bulinov, az Egyesült Polgári Front ügyvezető igazgatója szintén a letartóztatottak között volt.

Március 7.: elhallgatatják az újságírókat az orosz szavazás idejére. Dél-Szahalinban a hadsereg egyik hadnagya megtámadta a juzsno-szahalinszki Tvoja Gazeta egyik újságíróját. Novoszibirszkben Jevgenyij Ivanov fotóst a „hatóságokkal szembeni ellenszegüléssel” és a „regisztráció elmulasztásával” vádolták. Szentpétervárott a Grazdanszkij Golos egyik újságíróját a milicija „szavazókörzetben való engedély nélküli tartózkodás” vádjával őrizetbe vette. Az újságot a Golos, egy független választási megfigyelő csoport működteti. A Vpered (Előre) – egy helyi napilap Kimkiben, a moszkvai területen – egyik újságíróját a milicija képviselői megtámadták, amikor le akarta adni a szavazatát.

Ez lenne a jogállam?

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, a PSE képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! Az EU Oroszországgal kötött megállapodásai nem csak a gazdaság, a biztonság és az energia területén való fokozottabb együttműködésre térnek ki, hanem a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására.

Ennek ellenére a választások előkészítése során az ellenzéki csoportokat és a nem kormányzati szervezeteket sokkal szigorúbb szabályoknak rendelték alá a gyülekezéshez és a békés demonstrációhoz való jog tekintetében. Ezen túlmenően, a főbb napilapokat és a rádió- és televízióadókat szoros kormányzati ellenőrzés alá helyezték. Az ellenzéki pártok által május 3-ára szervezett felvonulás először nem kapta meg a moszkvai hatóságok engedélyét, majd a résztvevők, köztük az ellenzék vezetőinek letartóztatásával ért véget. Sajnálatos módon, legutóbbi választás megmutatta, hogy a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása nem erős oldalai Oroszországnak. Nem csupán a rendőrség által a demonstráció alatt alkalmazott aránytalan erőre utalok, hanem az EBESZ megfigyelő missziójával szembeni ellenséges magatartásra is.

A nemzetközi közösségnek joga van Oroszország új elnökétől többet elvárni annál, minthogy biztosítson mindenkit arról, hogy a világ legnagyobb országában folytatódik a demokrácia építése, nevezetesen konkrét intézkedéseket, mint például a már évek óta börtönben fogva tartott politikai aktivisták helyzetének felülvizsgálatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Ewa Tomaszewska, az UEN képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! Sem az orosz elnökválasztási kampány, sem maga a választás nem felelt meg a demokrácia szabályainak. A jelöltségek bejelentése során meg sem kísérelték fenntartani a látszatot. A sajtó folyamatos nyomás alatt állt, hogy ne tegyen közzé a hivatalban lévő elnök által támogatott jelöltet bíráló információkat. Akadályozták az ellenzék sajtóhoz való hozzáférését és a választások lebonyolításának megfigyelését.

Nehéz ezt elfogadni, különösen, ha tekintetbe vesszük Oroszország tagságát az Európa Tanácsban, valamint az orosz hatóságok korábbi nyilatkozatait, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat. Be kell vallanom, hogy az ilyen nyilatkozatokat csak azok hiszik el, akik nem ismerik Oroszországot. A demokratikus alapelveknek a választások során történt megsértését tiltakozások, egy demonstráció brutális leverése és a tüntetők letartóztatása követték. Oroszország szándékosan eltért a demokratikus normáktól. A lelkiismereti okból bebörtönzöttek azonnali szabadon bocsátását követeljük.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Örömmel látom, hogy az oroszországi fejlemények ügye utat talált magának a plenáris ülésen tartott vitába.

Nem fér kétség ahhoz, hogy az Oroszországgal fenntartott jó kölcsönös kapcsolatok előfeltételei annak, hogy az Európai Unió a jövőben is erős legyen. Nagyon sajnálom, hogy az oroszországi választások nem a hatóságok bárminemű beavatkozása nélkül zajlottak le. Másfelől, ami hiányzik belőlünk – mint ahogyan már korábban annyiszor –, az az alapvető tisztelet egyszerű megnyilvánulása az elvégett munka és a nemzet és az ország kultúrája iránt, amelyről ma szó van.

Oroszországnak kétségtelenül hosszú utat kell még megtennie, hogy elérje a társadalmi igazságosságnak és az életminőségnek azt a szintjét, amelyet az egész világon látni szeretnénk. Nehezen tud megküzdeni a demográfiai válsággal. Másrészt, első alkalommal fordul elő Oroszország történelmében, hogy az ország legmagasabb képviselője önként elhagyja a Kremlt, és utódát az emberek választják meg. Nem fér kétség hozzá, hogy a politikai technológiákat, eszközöket és irányítási módszereket, köztük a szavazási eljárásokat, tökélyre fejlesztették Oroszországban. Ezeket a technológiákat azonban nyugatról importálták.

Meg szeretném megkérdezni azokat, akik ma zokogásban törnek ki a demokrácia oroszországi helyzete miatt, hogy vajon azon is felháborodnak-e, hogy az Európai Parlament kissé gyáva módon elutasította Solana úr kérdőre vonását a nemzetközi jog kezelésével kapcsolatban?

 
  
MPphoto
 
 

  Urszula Krupa, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (PL) Tisztelt elnök úr! A mai vita tárgya az emberi jogok oroszországi megsértése azokkal az emberekkel szemben, akik a demokrácia hiánya miatt tüntettek, különösen a legutóbbi elnökválasztás során. Nem csak hogy erőt alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, illetve le is tartóztatták őket, de az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek is vissza kellett hívnia megfigyelő misszióját, mert az orosz kormány eltúlzott korlátozásokat vezetett be velük szemben. Az orosz hatóságok nyomást gyakoroltak az ellenzéki csoportokra, eltűrték a választási csalásokat és irányításuk alá vonták a sajtót. Megakadályozták a nem kormányzati szervezetek tevékenységét és korlátozták a gyűlések szervezését.

Nyilvánvalóan nem fogadhatjuk el, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a demokráciát, hogy nincs szólásszabadság, hogy megkülönböztetést alkalmaznak a nemzeti kisebbségekkel szemben és korlátozzák a független szervezeteket. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy Oroszországnak nincsenek demokratikus hagyományai. A demokratizálódás 1864-ben kezdődött rövid időszaka 1917-ben Szovjet-Oroszország egy tipikus totalitárius állam megalakításával ért véget, amelyet először Lenin, majd Sztálin, azt követően pedig a tanítványaik vezettek, és amely a demokrácia egyenes tagadása volt.

Az oroszországi helyzetnek intő példaként kell szolgálnia más birodalmak és totalitárius államok számára, amelyek még akkor is félnek a demokratikus folyamattól, ha az ellenzék csak egy kisebbség és csak az igazságnak a feltárásával fenyegetőzik, amelyet ők megpróbálnak bármi áron eltakarni.

 
  
MPphoto
 
 

  Koenraad Dillen (NI). – (NL) Csak két megjegyzés. Egyáltalán semmi problémám nincs az állásfoglalás támogatásával. De természetesen mind tudjuk, hogy Oroszország az energia egy túlságosan is fontos szállítója és ezért az európai állam- és kormányfők csendben félreteszik majd ezt a dokumentumot.

Tapasztalatból tudjuk, hogy ha egyszer a gazdasági érdekek forognak kockán, akár Kínában, akár Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában, az alapjogi charták szerzőinek az emberi jogok iránt táplált szenvedélye helyett a Reálpolitikának kell teret adni. Ne ringassuk tehát magunkat illúziókba.

Másodszor, hölgyeim és uraim, helyettesítsük be az „Oroszország” szót ebben az állásfoglalásban a „Belgium” szóval és a szöveg pontosan ugyanolyan helytálló marad. Nem is olyan régen ugyanis Belgiumban is azzal vádolták meg a rendőrséget, hogy békés tüntetőket vertek meg a brüsszeli polgármester utasítására. Belgiumban is nagymértékben megtagadják az ellenzéktől a sajtóhoz való hozzáférést. Belgiumban is politikai megfontolások alapján kinevezett bírók tiltottak be egy ellenzéki pártot a kormány kérésére és annak a pártnak a kérésére, amelynek az itt jelenlévő biztos is tagja. És a kérdéses bírákat mindezek után előléptették. Európának először a saját háza táján kellene rendet raknia és kézbe vennie ezeknek az áldemokratáknak az ügyét.

 
  
MPphoto
 
 

  Józef Pinior (PSE). – Tisztelt elnök úr! Oroszország egy hatalmas ország, egy globális szereplő, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja és az Európai Unió stratégiai partnere.

Először is, szeretnék komoly, nyugodt és objektív vitát kérni az Európai Parlamenttől az orosz demokrácia és az emberi jogok ottani helyzetéről.

A realitás az, hogy Oroszország megnehezítette a nemzetközi szereplőknek, hogy ellenőrizzék a legutóbbi parlamenti választásokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága eddig 15 Csecsenfölddel kapcsolatos ügyben hozott Oroszországot elmarasztaló ítéletet. A kínzás és az illegális fogva tartás széles körben és szisztematikusan alkalmazott eszköz maradt a csecsen elnök, Ramzan Kadirov által vezetett kormányerők részéről. A választások előtti időszakban az orosz hatóságok korlátozták a gyülekezési szabadságot és aránytalan méretű erőt alkalmaztak a békés demonstrációk leverésére. A nem kormányzati szervezetekre vonatkozó orosz jogszabályok különösen korlátozó jellegűek.

Nem lehet megfelelő vitát tartani az összes témáról ma délután. Még egyszer szeretnék komoly plenáris vitát kérni a demokrácia és az emberi jogok oroszországi helyzetéről.

 
  
MPphoto
 
 

  Zbigniew Zaleski (PPE-DE). – (PL) Tisztelt elnök úr! Úgy tűnik, az oroszországi demokratikus változásokat nem követi az alapvető polgári jogok javulása, különösen, ami az ellenzék jogait illeti. Az orosz emberek megtanultak büszkén gondolkodni, de nyomorúságos szolgaságban élnek. A hatóságok nem fognak túl sok figyelmet szentelni nekünk, akármit is mondunk, de az orosz embereket tájékoztatni kell Európa álláspontjáról. Ez valószínűleg hosszú és lassú folyamat lesz, hozzá kell járulni ahhoz a felismeréshez, hogy a dolgok Oroszországban is működhetnek másként, normálisabban, és az emberek is lehetnek boldogabbak, mivel az országban megvannak ehhez az adottságok. Támogatnunk kell ezt a tudatosságot erősítő folyamatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Zita Pleštinská (PPE-DE). – (SK) Egyetértek az előttem szólókkal, hogy a jó szomszédsági kapcsolatok az Európai Unió és Oroszország között kulcsfontosságúak Európa egészének stabilitása, biztonsága és prosperitása szempontjából.

Egyfelől az Európai Uniónak fokoznia kell az együttműködést Oroszországgal, nevezetesen a politikai, biztonsági, gazdasági és mindenekelőtt az energetikai kérdésekben. Másfelől nem maradhatunk szótlanok a demokrácia és a politikai szabadság szabályainak oroszországi megsértése esetén. Hangot kell adnunk elégedetlenségünknek azokban az esetekben, amikor előre értesítenek minket a demokrácia szabályainak megsértéséről, amint az Mihail Kaszjanov elnökjelölt kizárása esetében történt.

Bízom abban, hogy az újonnan megválasztott elnök, Dmitrij Medvegyev tiszteletben fogja tartani a jogállamiság elvét és a demokráciát, és megteremti a szükséges feltételeket az Európai Unió és Oroszország közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Onyszkiewicz (ALDE). – (PL) Tisztelt elnök úr! Szeretnék egy dolgot hozzátenni a választások során elkövetett visszaélések listájához, amely megkérdőjelezte, hogy egyáltalán választásról van-e szó, ugyanis nem volt kik között választani. Arra a tényre utalnék, hogy számos jelölt nem tudta felvetetni magát a jegyzékbe a pártját sújtó pénzügyi nehézségek miatt.

Miért állnak fenn ezek a pénzügyi nehézségek? Azért, mert az ezt megelőző, a Dumába történő választás során az ingyenes adásidőre való jog alapján készített hirdetésekért fizetni kellett, ha a párt nem lépett át egy meghatározott küszöböt a szavazáson. Ennek következtében egyes pártok eladósodtak és nem képesek politikai tevékenységet végezni. Ami még rosszabb, a törvényen kívül helyezést kockáztatják a fizetésképtelenség miatt. Ezt a bizarr helyzetet is szem előtt kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel, a Bizottság tagja. (FR) Tisztelt elnök úr! Egy rövid személyes észrevétellel kezdeném. Hallottam Dillen úr megjegyzését, aki egy szélsőjobboldali pártot képvisel, amely meglehetősen dicstelen párhuzamot vont a belgiumi és oroszországi állapotok között. Nyilvánvalóan kötelességem megcáfolni az állításait. Felismerem bennük azokat az ismert módszereket, amelyeket a pártja szokásszerűen alkalmaz, és amelyek a puszta sértegetés formáját öltik. Hadd szögezzem le nagyon világosan, hogy az ilyen módszerek nem válnak javára annak, aki alkalmazza azokat.

Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a március 3-i moszkvai és szentpétervári tüntetések nyomán kialakult fejleményeket: nem csupán moszkvai küldöttségünk útján tesszük ezt, hanem a tagállamokkal fenntartott közvetlen kapcsolatokon keresztül is. Ezen túlmenően rendszeres kapcsolatokat tartunk fenn az emberi jogok terén tevékenykedő orosz és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel. A Bizottság osztja az Önök aggodalmát az emberi jogi helyzet Oroszországban bekövetkezett nyilvánvaló romlása miatt, illetve az emberi jogok – különösen a gyülekezési szabadság és a szólásszabadság tekintetében elkövetett – megsértésének eseteiről szóló beszámolók miatt. Rendkívül csalódottak voltunk, amikor az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát arra a következtetésre kényszerítették, hogy nem lehetséges választási megfigyelő misszió küldése. Az Oroszországgal fenntartott kétoldalú kapcsolataiban, ideértve a legmagasabb szintű kapcsolatokat is, az Európai Unió rendszeresen aláhúzza az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát.

Egy hónap múlva kerül sor az emberi jogok témakörében évenként megtartott egyik megbeszélésünkre Oroszországgal. Ezek a konzultációk lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy nagyobb mélységben tárjuk fel az emberi jogokkal kapcsolatos folyamatokat és meghallgassuk az egyes esetekkel kapcsolatos orosz álláspontot. A következő konzultáció keretében kifejezzük az aggodalmainkat, különösen a szólásszabadságra és a gyülekezési szabadságra vonatkozó jog, a rasszizmus és az idegengyűlölet erősödése által támasztott problémák, illetve az Oroszországgal a nemzetközi szervezetekben – mint például az EBESZ és az Európa Tanács – történő együttműködés vonatkozásában. A konzultációk azt is lehetővé teszik számunkra, hogy szóba hozzuk egyes konkrét személyek eseteit. A konzultációt megelőzően és azt követően találkozni fogunk az emberi jogokkal foglalkozó orosz és nemzetközi nem kormányzati szervezeteket képviselő csoporttal. Az ilyen találkozók megismertetik az emberi jogi aktivisták aggályait az Európai Unióval, és lehetővé teszik számunkra a közvetlen eszmecserét.

Kissé előrébb tekintve, hamarosan olyan helyzetben leszünk, hogy tárgyalásokat kezdhetünk az Európai Unió és az Orosz Föderáció között kötendő új megállapodásról. Ez egy átfogó megállapodás lesz, amely felöleli az egyre bővülő szakpolitikai területeket, amelyekben együttműködés van közöttünk. Amint azt az Európai Uniónak az orosz elnökválasztás után tett nyilatkozata kiemelte, közös érdekünk a kapcsolatok elmélyítése és reméljük, hogy a partnerségünk konszolidálódik és konstruktívan fejlődik tovább Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt. Az új megállapodás megtárgyalása során gondoskodni fogunk arról, hogy a megállapodás tükrözze azokat az értékeket, amelyek mellett mindkét fél elkötelezte magát: a virágzó polgári társadalom és a független sajtó Oroszország növekedésének és stabilitásának természetes és szükségszerű támogatói. Ezt az Európai Unióban a saját tapasztalatunkból tanultuk meg és ez egy olyan üzenet, amelyet – szomszédként és partnerként – továbbra is kitartóan közvetítenünk kell orosz barátaink felé, úgy napi szinten, mint a jövőbeni kapcsolataink mibenlétéről szóló párbeszéd során. Már előre tudom, hogy az Európai Parlament meg fogja adni nagylelkű támogatását ezekhez az erőfeszítéseinkhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Elnök. − A vitát lezárom.

A szavazásra a vita végén kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

 
  
MPphoto
 
 

  Filip Kaczmarek (PPE-DE), írásban. (PL) Tisztelt elnök úr! Mindig elcsodálkozom azokon az embereken, akiknek magas elvárásaik vannak az amerikai demokráciával szemben, de gyakran nagyon keveset várnak el Oroszországtól. Ez megalázó Oroszország és az oroszok számára. A nagyoktól és erősektől többet kell elvárni, nem kevesebbet. Akik elítélik a Guantanamóban és a terror elleni harcban alkalmazott módszereket, akik a CIA és a CIA-összeesküvések nyomait keresik Európában, azoknak talán Oroszországot is alaposabban meg kellene vizsgálniuk. De az ilyen emberek – és a filozófiájukat osztó politikusok – nem akarnak az oroszországi emberi és polgári jogokról hallani. Épp ellenkezőleg, mindenféle okokat és kifogásokat találnak ki, hogy ne kelljen az orosz demokrácia problémáit megbeszélni.

Nem lehetünk elégedettek Oroszország képzelt vívmányaival, mint például azzal a ténnyel, hogy Putyin elnök nem sértette meg az orosz alkotmányt és önszántából elhagyta a hivatalát. Ez nem eredmény, ez egy minimális magatartási szabály. Eszembe jutott egy vicc Sztálin jóindulatáról. Egy gyermek jön ki Sztálin irodájából, vérezve de mosolyogva. „Min mosolyogsz?” – kérdi tőle valaki. „Mosolygok, mert Sztálin jó volt hozzám.” „Mit értesz az alatt, hogy jó?” – válaszolja a kérdező. „Megvert, nem?” „Meg,” – mondja a gyermek – „de akár meg is ölhetett volna.”

 
  
MPphoto
 
 

  Katrin Saks (PSE), írásban. (ET) Tisztelt elnök úr! Csak annyit szeretnék mondani, hogy én sajnos nem támogatom a képviselőcsoportom álláspontját, hogy tartózkodik az Oroszországgal kapcsolatos állásfoglalásról szóló szavazáskor.

Valóban szükségünk lesz egy állásfoglalásra, amikor a megválasztott elnök, Medvegyev úr hivatalba lép; azt csak később fogjuk megtudni, hogy melyek lesznek az első lépései és hogy Vlagyimir Putyin milyen szerepet szán magának az új elnök alatt.

Az a véleményem, hogy – figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, amelyben a demokratikus beállítottságú jelölteknek nem engedték meg, hogy részt vegyenek a választásokon, vagy hogy a választásokat követően az utcán kifejtsék nézeteiket a uralkodó állapotokról – fontos, hogy kifejtsem a saját nézeteimet. Máskülönben ugyanabba a helyzetbe kerülünk, mint az Európa Tanács, amely ismét elhalasztotta az Oroszországgal foglalkozó jelentését egy későbbi, megfelelőbb időpontra.

Bár szavazni fogok, mégpedig az állásfoglalás mellett, a szöveg nem teljesen olyan, mint amilyet szeretnék. Az a véleményem, hogy demokratikus intézményként kötelességünk, hogy elvhű és bátor állásfoglalást tegyünk, és kifejtsük a véleményünket egy olyan fontos témáról, mint ez a szabad választásokkal kapcsolatos téma.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat